Háry János Szereplők – Stukkó Ablak Köré

A rendező Richly Zsolt (MTI Fotó) Tudtad? A Háry János című televíziós rajzfilm első televíziós sugárzásakor, 1983 karácsonyán még csak a magyar háztartásokban lévő televíziók nagyjából tíz százaléka volt színes készülék, azaz a nézők túlnyomó többsége fekete-fehérben látta a gazdag színvilágban pompázó filmet.

1. Erkel Háry János – Erkel Színház Háry János Szereplők
2. Kodály Zoltán: Háry János
3. Ablakszettek - ablakkeret

Erkel Háry János – Erkel Színház Háry János Szereplők

Értékelés: 16 szavazatból Háry János daljáték új alakban jelenik meg a televíziónézők számára a jól ismert alapfigurák megszületése óta. A bemutatásra kerülő rajzfilm jól példázza az animáció azon képességeit, hogy egy korábban kitalált mesét és hőseit hogyan lehet a mába újraálmodni. Közreműködik: Nagy Ferenc karigazgató; a Magyar Állami Operaház Ének és Zenekara; a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara; a Magyar Rádió és Televízió Gyermekkórusa; Vezényel: Csányi László Stáblista:

Kodály Zoltán: Háry János

színes magyar animációs film, 1983, rendező: Richly Zsolt forgatókönyvíró: Marsall László, opreatőr: Bacsó Zoltán, zene: Kodály Zoltán, szinkronhangok: Szabó Gyula, Szabó Éva, Császár Angela, Haumann Péter, Balázs Péter, Gelley Kornél, ének: Mészöly Katalin, Sólyom-Nagy Sándor, Takács Klára, 65 perc, felújítás: 4K restaurált Miről szól? A Kodály daljátékát adaptáló rajzfilmben a vén obsitos anekdotái elevenednek meg.

A munka előrehaladtával részleges korszerűsítésből kormányzati szándékmódosulással teljes felújítás lett, amely azonban a tervezett egyetlen évad helyett csaknem ötszezonnyi türelmet követelt művésztől, munkatárstól, operalátogatótól egyaránt. A mára 138 esztendőssé lett épület 2022 márciusától újra fogadja a látogatókat. A beruházás keretében megújult az Operaház teljes homlokzata, díszítése, a főhomlokzat és a tető díszkivilágítása, valamint az utóbbi borítása. A műemléki közönségforgalmi terekben elvégzett restaurátori munkálatok során a tervezők igyekeztek helyreállítani a homlokzat és a belső terek eredeti színeit és anyagait. Mindemellett megújult a belső terek világítása is, így a falikarok és a nézőtéri nagycsillár lámpatestjei is eredeti formájukat kapták vissza. Háry jános szereplők jellemzése. A Vörös szalon kihidrogénezett tölgyfaborításának ugyancsak visszaállították az eredeti színeit. Galéria: Ünnepi gálával nyílt meg újra az Operaház Fotó: Papajcsik Péter / Index Megváltozott az első emeleti nézőtéri büfé, a Feszty bár térelosztása is: az eredeti bútorzatot idéző pultok most a terem Andrássy út felőli oldalán helyezkednek el.

Ma ezt károsnak tartják, és megpróbálják megakadályozni. Régebben ezt egy kissé máskép­pen ítélték meg. Úgy tartották, a karbonátkéreg egyfajta védelmet jelent az időjárás viszontagsága­ival és a mechanikai sérülésekkel szemben. Ablakszettek - ablakkeret. Hogy a kötőanyag felszínen való felgyűlése miatt mégse legyen túl sovány a habarcs az alsóbb rétegekben, az épületszobrászok egy egyszerű és évszázadok óta jól ismert módszerhez folyamodtak: a simítás, formázás során az egyes rétegekhez víz helyett a szükséges mennyiségben mésztejet adagoltak. Így akadályozták meg, hogy a már meglévő rétegekből a felszínre vándoroljon a kötőanyag. A mésztejet ecsettel vitték fel, és mindig a minta irányába – tehát a stukkó formáját követve. Ez volt az utolsó réteg a színezés előtt, és – ami fontosabb – ez adta a felület végső simaságát, fényét. Gipszfaragás A stukkótechnika egyik különleges, művészi alkalmazása a gipszfaragás. A 20-as, 30-as években sűrűn alkalmazott technikában nemcsak ornamentális, hanem figurális díszítés is megjelenik.

Ablakszettek - Ablakkeret

Ez alatt egy dísz található, ami az ablak alatt a falra van szerelve. A függőleges dísz egy oszloptörzs, és két gyűrű. Ezek laposak, esetleg egy kicsit ívesek lehetnek, de ne álljanak ki többet a faltól, mint a felettük található párkányléc. A párkányléc az ablak közepén egy íves szakasszal folytatódik, a tetején zárókővel, így teljes az ablak díszítése. Végeit szintén sarokelemek zárják, amik minden díszléc profilhoz rendelhetők. Kapubejárat díszítése: A bejárati rész díszítésére itt két oszlop szolgál a kapu egy-egy oldalán, valamint az ezeket összekötő, a kapu ívét követő díszléc. Az oszlop talpa és felső gyűrűje lehet egyforma mintázatú, vagy lehet eltérő egymástól. Az oszlop törzse is lehet sima, vagy bordázott felületű. Az ajtó fölé egy zárókő kerül, ami lehet a díszléccel azonos mintázatú, vagy lehet univerzális mintájú, ami bármelyik díszléchez hozzá illeszthető. Íves ablak díszítése: Íves ablakoknál a legegyszerűbb megoldás, ha az ablak körül egyfajta díszléc megy körbe. Az íves részhez rendelhető minden díszlécünk, így a dísz pontosan fog passzolni a boltív méretéhez.

Ola­jos alapanyagú krétát nem tanácsos használni, mert az csökkenti a felület tapadását. Majd következik az a módszer, amellyel régebben már magát a skiccet vagy rajzot is készítették: ecsettel, mészfestékkel húzzák ki a rajzot. A különbség hamar világossá válik: festésnél a vonalvezetés sokkal lágyabb, ez­zel szemben a grafit, ill. szén már anyagánál fogva is sokkal durvább, keményebb. Ha kész a rajz, a kontúrokon belüli területen kőműveskalapáccsal felverik, érdesítik a vakolatot, hogy az egymásra kerülő rétegek jobban tapadja­nak. Aztán azokon a helyeken, ahol nagyobb lesz a stukkó kiülése, mérettől függően szegeket vagy kampókat ütnek a hátszerkezetbe, amelyeket hor­ganyzott drótokkal összekötnek, dróthálót hozva létre. Miután az aljzatot jól előnedvesítették, a rajz­nak megfelelően elkezdik felhordani a habarcsot. Már a durvább szemcséjű habarcs felhordásakor is kell arra figyelni, hogy az kövesse és kiadja a maj­dani díszítőelem formáját. Habarcs felhordása A habarcs felhordásakor és esetleges kiegészítésekor, egészen a végleges forma eléréséig a legfontosabb, hogy folyamatosan, újra és újra jól le legyen simítva, megfelelő erő kifejtésével a kellő tömörség érdekében.

Friday, 2 August 2024

Alul Felül Semmi