Közép Szibériai Fennsík

Ladoga-tó, Kelet-európai-síkság, Urál, Volga-folyó, Kaszpi-mélyföld, Nyugat-szibériai-alföld, Közép-szibériai fennsík, Ob, Irtisz, Bajkál-tó, Léna, Kamcsatka, Kaukázus. Közép-Szibériai fennsík - frwiki.wiki. Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.

1. Közép-szibériai-fennsík - Hungarian Wikipedia
2. Pöli Rejtvényfejtői Segédlete
3. Közép-Szibériai fennsík - frwiki.wiki

Közép-Szibériai-Fennsík - Hungarian Wikipedia

Átlagos magassága 500–700 m. A nyugati sáv a magasabb, ám a legmagasabb tetők is csak néhol haladják meg az 1000 m tengerszint feletti magasságot. A legmagasabb pont a Putorana-fennsíkon található (Kameny, 1701 m). A központi területek fennsíkjai kevésbé magasra emelkednek, a keleti sáv pedig már fokozatosan alacsonyra ereszkedő, 200–500 m-es letarolt dombság. Közép-szibériai-fennsík - Hungarian Wikipedia. A lapos hegytetőket nyugaton gyakrabban, a középső tájakon ritkábban bazalt trapp fedi, ez a régió egyik földtani jellegzetessége. Kialakulása A fennsík főként idős üledékekből épül fel. Legnagyobb része ősi kemény tömb, az előidőben keletkezett ősmasszívum, melynek alapja északon az Anabar-pajzs ban (és a tárgyalt régiótól délkeletre, az Aldan-pajzs ban is) a felszínre bukkan. Nyomokban néhol nyugaton is látható, de egyébként több ezer méter mélységben húzódik. Az óidőben a területet többször tenger öntötte el, lerakódott üledékeiből vastag ( kambrium, szilur) mészkő- és dolomit rétegek képződtek; a tenger visszahúzódásai után a karbon – perm időszakban kiterjedt széntelepek alakultak ki (Tunguz-szénmedence).

A Közép-szibériai-fennsík tájegység Oroszország ázsiai részén. Közép-Szibéria területének körülbelül kétharmadát foglalja el. Közigazgatásilag a Krasznojarszki határterülethez, Jakutföldhöz és délen az Irkutszki területhez tartozik. Kevesebb megjelenítése További információ Wikipédia

Pöli Rejtvényfejtői Segédlete

Folyók A fennsík a Jeges-tenger két peremtengere: a Laptyev- és a Kara-tenger vízgyűjtő területéhez tartozik. Itt húzódik a két hatalmas folyam: a Jenyiszej és a Léna vízválasztója. A legnagyobb folyók közül az Angara, a Köves-Tunguszka és az Alsó-Tunguszka a Jenyiszejbe szállítják vizüket; északon a Kotuj a Laptyev-tengerbe ömlő Hatanga egyik forrásága; csak a felső szakasza folyik a fennsíkon az Olenyoknak, mely szintén a Laptyev-tengerbe, és a Viljujnak, mely a Lénába torkollik. Éghajlat, növényzet Éghajlata szélsőségesen kontinentális; zord, hideg a tél, és meleg a nyár. Pöli Rejtvényfejtői Segédlete. A kontinentalitás nyugatról kelet felé távolodva egyre nő: mind zordabb a tél, nagyobb a hőingás, kevesebb a csapadék. Az éghajlati tényezők a földrajzi szélességtől és a tengerszint feletti magasságtól függően nagyon különbözők. Legalacsonyabb a januári középhőmérséklet (-41–43 °C) a fennsík északkeleti részén; itt a völgyekben a hőmérséklet a -65 °C-ot is eléri. Nyugaton a januári középhőmérséklet -26–30 °C. A júliusi középhőmérséklet a fennsík nagy részén 14-16 °C, a magasabban fekvő területeken ennél jóval kevesebb; a déli tájakon 18-19 °C-ra emelkedik.

Az első lépcsőfok ismertebb hegységei a Kis- és a Nagy-Hingán-hegység, délen a Kelet-tibeti-hegyvidék. Nagyobb feltöltött medencéi az Amur-mellék, a Mandzsu-medence. A második lépcsőt Oroszország távol-keleti hegyei, a Mandzsu-hegyvidék, az Észak-koreai-hegyvidék, a Kínai-alföldet behálózó kisebb hegyvonulatok, a Jünnan-Kujcsou-fennsík = Dél-kínai-karsztvidék, a Dél-kínai-hegyvidék fedi le. A középső ív kisebb medencéi: a Szecsuáni-Vörös-medence, az Alsó-Jangce-medence. A második és a harmadik lépcső köze már annyira megsüllyedt, hogy beltenger és peremtengerek öntötték el. A harmadik lépcsőfok a félszigeteken, szigeteken halad (Kamcsatka-félsziget, Szahalin-sziget, Kuril-, Japán-szigetek, Koreai-félsziget keleti részén: Kelet-koreai-hegyvidék, Ryu-kyu-szigetek, Tajvan, Fülöp-szigetek egészen Celebeszig). A szigetívektől keletre a Csendes-óceán helyenként 10000 m-t is meghaladó mélységű árkai jelzik a Pacifikus-lemez alábukási övezetét. Közép szibériai fennsík. A Csomolungma

Közép-Szibériai Fennsík - Frwiki.Wiki

A Közép-szibériai-fennsík ( oroszul Среднесибирское плоскогорье [Szrednyeszibirszkoje ploszkogorje]) tájegység Oroszország ázsiai részén. Közép-Szibéria területének körülbelül kétharmadát foglalja el. Közigazgatásilag a Krasznojarszki határterülethez, Jakutföldhöz és délen az Irkutszki területhez tartozik. Szibéria egészét tekintve a Közép-szibériai-fennsík átmenetnek, szinte középső lépcsőfoknak tűnik egyfelől a nyugati síkvidék, másfelől Szibéria déli hegyvidékei és északkeleti hegyvidékei között. Nyugaton a Jenyiszej völgye választja el a lapos, mocsaras Nyugat-szibériai-alföldtől; keleten a Közép-jakut-alföld (Közép-jakut-medence), illetve délkeleten a Léna és az Aldan völgye választja el Kelet-Szibéria magas hegyláncaitól. Északon az Észak-szibériai-alföldből sok helyen meredeken emelkedik ki, délen a Bajkál-hegység előtt és a Keleti-Szaján előtt húzódó peremsűllyedékek képezik a határt. A fennsík maga is több, mély völgyekkel szabdalt fennsíkból, hátságból és azokat elválasztó széles medencékből áll.

Keleten a hegylánc a központi Jakutia síkságra megy, ahol a Lena alsó folyása folyik. Ettől a folyótól keletre emelkednek a Verhojanszk hegyei, amelyek Kelet-Szibéria hegyeihez kapcsolódnak. Az éghajlat kontinentális, rövid nyarakkal és nagyon hideg telekkel (a januári átlag −40 ° C alá süllyedhet). Szerkezet A Közép-Szibériai-fennsík megegyezik a Craton Siberia -val Ázsiában. Főként világosan elkülönített fennsíkok és hegyláncok alkotják, átlagos magasságuk 500 és 700 méter között van, néha alig több mint 1000 méteres részhalmazok. A plató csúcspontja a középső részén a 1044 méter, a délnyugati a 1104 méter ( a Jenyiszej hegyek) és az északkeleti on a Viliouï fennsíkon, amely elválasztja a vízválasztó a Oléniok. Abból a Lena, a 962 méter. A fennsík legmagasabb pontja északnyugaton, a Poutorana-hegységben található (1701 m). A fennsíkot számos folyó keresztezi, amelyek közül a legfontosabb az Alsó Toungouska, a Yenisei mellékfolyója. Öntözi az Oléniok, valamint az Angara, a Koureika és a Pierreuse Toungouska, a Yenisei összes mellékfolyója, végül a Lena Tchéta és Viliouï mellékfolyói.

Monday, 20 May 2024

Forma 1 Autó Ára