Nagyszalonta Arany János Szülőháza. Református Nag... | Képcsarnok | Hungaricana

Akkori balladái a lelkiismeret drámáit vetítik elénk, a Vörös Rébék, a Tetemre hívás, az Éjféli párbaj, a Hídavatás, a Tengeri-hántás, Az ünneprontók című versek mindegyike "tragédia dalban elbeszélve" – Greguss Ágost esztéta meghatározása szerint. A költő 1882. október 22-én halt meg Budapesten. Arany János szalontai szülőháza sajnálatos módon nem maradt meg. A helyére épített ház sem létezik már, azonban a helyi önkormányzat a már eltűnt épületek helyére építtetett egy új, táj jellegű épületet. Az udvaron található kút már Arany idejében is létezett, nyílván az ágast és a gémet azóta több ízben kicserélték. A nádfedeles parasztház homlokzatán emléktábla hirdeti, hogy valamikor itt állott az egyik leghíresebb magyar költő szülőháza. Az épületet és a benne kialakított, néprajzi jellegű helytörténeti kiállítást 2010. júniusában adták át. A gyűjtemény megálmodója, megvalósítója és fenntartója a hajdúváros önkormányzata. A kiállított tárgyakon keresztül a XIX-XX. századok fordulóján élő szalontai lakosok életébe nyerünk betekintést.

• Nagyszalonta
• MTVA Archívum | Épület - Nagyszalonta - Tájház Arany János szülőháza helyén
• Nagyszalonta – Arany 200, szülőváros – szülőhely | Bagyinszki Zoltán fotográfus

Nagyszalonta

Kétszáz éve, 1817. március 2-án született Nagyszalontán Arany János, a 19. század magyar költészetének központi alakja, a magyar nyelv máig utolérhetetlen mestere. A jubileum alkalmából március 2-án kezdődik az Arany János emlékév. A költő életének 65 éve alatt végigélte a kor sorsfordulóit, lírájában hangot is adott mindannak, ami a magyarsággal történt. Arany elsősorban epikus költőnek tartotta magát, de költészetének – a méltán népszerű és halhatatlan Tolditól eltekintve – elsősorban lírai része érvényes ma és hordoz az utókor számára is üzenetet. Költői eszmélésének ideje a reformkor, kibontakozásának, egyéni hangjának kialakulása az 1848-49-es szabadságharc idejére esett. Depressziója, költői erejének elapadása az önkényuralom időszakában csúcsosodott ki, második alkotói korszaka az 1850-es és 1860-as évek fordulóján a nemzeti remények újraéledésével indult, míg időskori rezignációja az 1867-es kiegyezés utáni korhoz kapcsolható. Lírájában és kisepikájában – balladáiban – pontosan követhetők a kor és az egyéni élet párhuzamai.

1850-től a Tisza-családnál lakott, télen a kastélyban, nyáron a kastély parkjában lévő kerti lakban, mely ma az Arany János Emlékház. Tisza Domokos költészetének Arany János adott irányt, akkor amikor már néhány verse a Pesti Naplóban megjelent. Ő Tisza Kálmán öccse volt. Ma a parányi ház, múzeum relikviákkal, történetekkel, fotókkal, verseskötetekkel várja a látogatókat. Több koszorú is jelzi a látogatások gyakoriságát. Természetesen mi is elhelyeztük az emlékezés koszorúját. A Tisza-kastélyt most csak körbejárhattuk. Talán egyszer méltó funkciót kap majd ez a szép 1772-ben épült barokk kastély. Innen utunk a Tisza-család síremlékéhez vezetett, ahol Tisza Kálmán és fia Tisza István is nyugszik. Itt alussza örök álmát az a Tisza Domokos is, akit Arany János tanított 1951-ig, aki miatt a költő Gesztre költözött. Itt is elhelyeztük tiszteletünk jeléül a koszorúnkat. Az Arany János Általános Iskolában a Tisza Emlékszobát láthattuk és Arany János relikviáit. Ezúton is nagyon szépen köszönjük az iskola dolgozóinak a szívélyes fogadtatást és a segítséget.

Mtva Archívum | Épület - Nagyszalonta - Tájház Arany János Szülőháza Helyén

Jó, ha tudod Az utazás időpontja: 2017. március 15. Indulás 05:15-kor Budapesten a Batthyány tér 7-től vagy 05:30-kor a Blaha Lujza térről a Corvin Áruház parkolójából. Indulás előtt legalább 15 perccel érkezzetek meg a helyszínre! Érkezés vissza az esti órákban, 23:30 körül A részvételi díj tartalmazza az utazás felsőkategóriás autóbusszal, a magyar nyelvű idegenvezetést és csoportkíséretet illetve a szervezési díjat Március 15-én Nagyvárad mellett a közeli Nagyszalontára, Arany János szülőházához is ellátogathatsz ezzel a bónusszal Az ajánlatot a Brigád Ponton készpénzért is megveheted, igazolvány nem szükséges hozzá Beváltható 2017. 02. 03 - 03. 10. Fontos FONTOS: Kérjük, hogy a bónusz vásárlását követő 48 órán belül add le jelentkezésed az utazási irodánál, ellenkező esetben nem tudják garantálni a szabad helyeket! A bejelentkezést és az adatok elküldését az e-mail címen teheted meg. A személyes ügyintézés érdekében a Kolosy tér 2. (Kolosy piac épülete) I. emelet 11/A szám alatti irodában várnak hétfőtől péntekig 12.

Épület - Nagyszalonta - Tájház Arany János szülőháza helyén Romania, Bihar, Nagyszalonta Nagyszalonta (Salonta), 2014. szeptember 6. Arany János költő szülőháza helyén álló, emléktáblával megjelölt tájház az Arany János utcában. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22. ) magyar költő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára, költőfejedelem Készítette: Jászai Csaba Tulajdonos: Jászai Csaba Azonosító: MTI-FOTO-502494 Fájlnév: ICC: Nem található Bővített licensz 15 000 HUF Üzleti célú felhasználás egyes esetei Sajtó célú felhasználás Kiállítás Alap licensz (letöltés) 2 000 HUF Választható vásznak: Bővebben Bézs, Replace Premium Fehér, Replace PE 260 Választható méretek: Választható papírok: Bővebben Matt, Solvent PPG230 Fényes, Solvent PPG230 Választható méretek:

Nagyszalonta – Arany 200, Szülőváros – Szülőhely | Bagyinszki Zoltán Fotográfus

Nagyszalonta Ország Románia Történelmi régió Partium Fejlesztési régió Északnyugat-romániai fejlesztési régió Megye Bihar Rang Megyei jogú város Polgármester Török László Teljes népesség 17 735 fő (2011) Magyar lakosság 10079 Terület 166, 44 km² Honlap cím Nagyszalonta története Nagyszalonta város Romániában Bihar megyében található. Neve a szláv Suleta személynévből ered. Nagyváradtól 38 km – re délnyugatra a Kölesér partján fekszik. Nagyszalonta és környéke már a honfoglalás előtt is lakott hely volt. A 16. századig jelentéktelen községnek számított, melynek ősi birtokosa a Toldy család volt. 1332 – ben a pápai tizedjegyzék már egyházas helyként említette Zalancha, Zalanta néven. 1556 – tól a század végéig az erdélyi fejedelmek fennhatósága alá tartozott. A Nagyvárad alól visszavonuló török hadak pusztították el. Ezután majd 8 évig lakosok nélkül állt. 1606 – ban Bocskai István erdélyi fejedelem a köleséri hajdúknak adományozta a települést. A Bocskai István által letelepített 300 hajdú megalapítja Szalonta városát.

Ősi egyháza, a mai református templom helyén állt, még pedig akkoriban a váron belül s kőfallal és védő tornyokkal volt megerősítve. A trianoni határ egyik kisebb módosításaként az 1920-as évek elején egy külső településrészt Újszalonta néven Magyarországhoz csatoltak. 1940-ben a Második Bécsi döntés köszönhetően az egész település visszakerült Magyarországhoz, de 1944-ben a szovjet hadsereg foglalta el és 1947-től újra Romániához tartozott. Nagyszalonta térképen Check Also Menedék, bunker, az-az hogyan éld túl az emberiséget! Még véget sem ért a járvány, de itt az Orosz-Ukrán háború és már a földünk …

Wednesday, 26 June 2024

Raktáros Állás Nyíregyháza