Ftc: Csercseszov Személyisége Jobban Passzol A Kerethez – Hajnal Ta: Arslan Senki – Csak A Zene… | Digitalizált Szabadság

Nagyon úgy néz ki hogy Sztanyiszlav Szalamovics Csercseszov lesz a Ferencváros edzője Több oldal tényként hozta külföldi orosz oldalak szerint 45 millió magyar forintnak megfelelő összeget fog kapni havonta. Peter Stöger havi 15 milliót keresett 25 total views, 1 views today megnézték 1 499 Continue Reading

• Sztáredzőt szemelt ki a Fradi - Infostart.hu

Sztáredzőt Szemelt Ki A Fradi - Infostart.Hu

A Ferencváros megnevezte Peter Stöger utódját: a várakozásoknak megfelelően az orosz szövetségi kapitányi posztról a nyáron leköszönt Sztanyiszlav Csercseszov lett a befutó az edzői posztra. Mit lehet tudni róla, és milyen játék várható a csapattól? Sztanyiszlav Szalamovics Csercseszov 1963. szeptember 2-án született az észak-oszétiai Alagirban. Játékos korában kapusként futott be egészen komoly pályát: a Szpartak Moszkvában két időszakban összesen több mint száz első osztályú mérkőzésen védett. A válogatottban már a szovjet időszakban is bemutatkozhatott, a rendszerváltás után pedig Dmitrij Harinnal felváltva őrizte az oroszok hálóját. Pályára lépett az 1994-es világbajnokságon a Kamerun elleni, emlékezetes 6-1-es győzelem alkalmával, valamint az 1996-os Európa-bajnokság két csoportmérkőzésén. Sztáredzőt szemelt ki a Fradi - Infostart.hu. Nyugaton is játszott: 1993 és 1995 között Németországban légióskodott a Dynamo Dresden csapatában, azt követően hat évet töltött Ausztriában a Tirol Innsbruck csapatában. Sorozatban három osztrák bajnoki címből vette ki a részét az együttes első számú kapusaként 2000 és 2002 között, ám klubja a sikerek ellenére is csődbe ment, és alacsonyabb osztályba sorolták vissza.

Csercseszov szóba került a nagy hírű Szpartak Moszkva kispadjára is. Dmitrij Seljuk, futballügynököt a Fradiba igazolása kapcsán szólaltatta meg az orosz Sport Expressz című napilap. – A Ferencváros elnöke meglehetősen sajátos személyiség. Ambiciózus ember. Néha kiszámíthatatlan. Szóval szerintem nem lesz könnyű dolga Csercseszovnak. De neki is megvannak a maga elvei. Általánosságban úgy gondolom, a klub és a szakember kölcsönösen előnyös együttműködést kötött. Nos, nézzük a magyar bajnokságot. Szerintem a Ferencváros lesz a bajnok, de az európai kupákról még nehéz beszélni. De érdekes lesz, ha Csercseszov csapata egy csoportba kerül egy orosz klubbal. – Erős embernek ismertem meg, erős karakter. Egyszer beszéltem róla Nemanja Nikoliccsal, kikértem a véleményét, hiszen az edzője volt, ő pedig csupa jót mondott róla. Remek edzőnek tartom Csercseszovot, elismerésre méltó, amit elért az orosz válogatottal, főleg a világbajnokságon, bár utána jött egy kis visszaesés. Összességében, amit én halottam eddig Csercseszovról – nemcsak Nikolicstól, hanem más szakemberektől is –, azok alapján úgy gondolom, jó döntést hozott vele kapcsolatban a Fradi.

A négy OST-ból nekem talán a második volt a személyes kedvencem. Az animében viszont semmi más nem jó, ideértve a történetet, annak vezetését, a karaktereket, a grafikát. Sőt, maga a nagyon jó zene sem működik együtt megfelelően a mozgóképpel… Azt azért meg lehet jegyzeni védelmére, hogy – főként az első egy órás részében – többször vannak érdekes, kísérletezgető képi megoldásai és meglehetősen jó filmes eszközei, kameraállásai. De a második egy órában már ez is nagyon visszaszorul, a harmadik szűk félórás epizódban pedig már talán ez sem jelentkezik pozitívumként. Itt dobtam is 3/10-es, vagyis rossz értékeléssel. Elvetemült animemániásoknak is maximum csak az első részét tudnám ajánlani a hatból, ami bár szintén rosszul kezdődik és összességében gyenge, csúnya – de az előbb említettek szerint vannak említésre érdemes megoldásai. Ezekből, és a szebb pillanatokból alant csatolok néhány példát screenshot formájában.

Naiv is, és egyedül nem sokra ment volna ilyen hozzáállással, de szerencsére remek emberek vették körbe, akik támogatták és hittek benne. Legtöbbjüket meg is kedveltem. Több, sokkal több olyan ember kellene a világba, mint amilyen Arslan is. Voltak viszont nagyon ellenszenves szereplők is, akik nem láttak túl a bosszún, vagy szimplán kihasználtak másokat, vagy -ami a legrosszabb-, Istenre hivatkozva bármit megtettek, amit csak akartak, és voltak olyan emberek is, akik mindent elhittek és vakon követték a hitüket, eldobva még a saját életüket is, ami egyszerre döbbentett meg, kavart fel és dühített is. De volt és van is ilyen… mindenesetre elég felkavaró volt. Nem egy könnyed anime, de nagyon jó, és emellé a zenék is nagyszerűek. Bár nekem a második opening nem, és a második ending kevésbé tetszett, de az összes többi nagyon jó volt. A grafika is szép, szerintem a CGI sem zavaró. Én csak ajánlani tudom azoknak, akik szeretik a történelmi animéket. 4 hozzászólás szcsigusz 2021. december 21., 21:36 Azt sem tudom nagyon hogy kezdjek hozzá az értékeléshez, de valahol el kell startolni.

Eközben Hilmest is láthatjuk, ahogy tervezgeti, hogy teljesítse be a bosszúját. Majd Peshawarnál össze is futnak és kiderül, hogy ki ő valójában, Arslan elhatározza, hogy visszafoglalja Ecbatanát, és tulajdonképp ezzel van vége a darabnak. Nagyon jól megoldották a csatajeleneteket azzal a pár statisztával, és a jelmezek is nagyon szépek, karakterhűek voltak, viszont a színészi játék egyáltalán nem volt kiemelkedő. Hilmesből hiányzott a düh, ami éltette a bosszúvágyát. Kedvelem Imari Yuu-t, de ezt a szerepet nem érezte át. Amikor pedig levette a maszkot a sminkje sem volt elég meggyőző, hogy már pedig neki leégett a fél arca… Arslan szerintem túl kétségbeesett volt néhány jelenetnél, ami szintén nem volt rá jellemző. Gondolok itt arra, hogy például, amikor Hilmes megvágta a karját, és amikor realizálta, hisztérikus rohamot kapva markolászni kezdte… Emellett sokszor az empátia sem jött át, megvoltak a jelenetek (már, ami megmaradt így, hogy sokat ki is vettek), de valahogy mégsem éreztem a belőle áradó empátiát; és sokszor inkább gyerekesnek éreztem a karakterét.

Lássuk! Arslan hősi legendája lehetne a magyar cím, ami sejteti a jövőt, de… Az elején nehéz volt elképzelni, hogy ez a srác nagy dolgokat visz véghez, annyira életképtelen volt szegény. (Mondjuk 14 éves) Aztán fokozatosan több lett az önbizalma az uralkodás iranti vágya meg nagyobb, ami itt pozitívum, ahogy a megfelelő emberek vették körbe. Még így is nehéz összeegyeztetni ezt az aranyos kinézetet azzal, hogy sikerült nagyjából? teljesen jól megtanulnia vívni. Azok a csodás kék szemek és a fehér haj ami a mai trendeknek is megfelelne XD olyan mértékű együttérzést sugároznak, hogy rögtön tudja a néző, hogy ez a srác lesrácoztam egy herceget nem fog feleslegesen vért ontani spoiler. Fáj a szívem érte, mert a szülei mindig elhanyagolták, hogy lehet egy ilyen aranyos gyereket figyelmen kívül hagyni?! A támogató alattvalói aranyat érnek, nélkülük Arslan nem jutott volna messzire spoiler. Daryun, a Fekete Lovag talán a leghűségesebb, ő próbálja a legjobban védeni a herceget, néha kicsit olyan mint egy védelmező bátyó.

A másik a világ. Ez a keleties világ eléggé megfogott, főleg hogy a történelemből felszedtek egyes elemeket. Ilyen maga Pars (khm, hi Perzsa Birodalom), a főváros, Ekbatana is perzsa város volt (ma Hamadán a neve), Mithra is egy perzsa isten volt (görög-római vallásból Mithrászként ismert) és a maga a satryup(? ) mint tisztség (a szatrapa szintén egy perzsa tisztség volt), már csak a görög-perzsa háború anime verziója kellett volna tuti megnézném. A lusitaniaiak meg olyanok mint a keresztények akik a Korán szerint kegyetlenül öldökölnek a keresztes hadjáratuk közben (fura vallási mix de bejön, bár mondanom sem kell nem értek vele egyet). Amikor Arslan felvetette, hogy a különböző vallású embrek miért ne élhetnének együtt, akkor meg Jeruzsálem jutott eszembe. Külön előnye nálam az animének, hogy nem isekai. A zenék is jók lettek és nem csak az op-ek (a NICO Touches the Walls dala a kedvenc) és az ed-ek. Összességében nekem hihetetlenül bejött az anime, a világ, a szereplői, a zenék. A szereplők kinézete külön kedvenc.

Vannak olyan animék, amelyek annyira semmilyenek hogy felesleges őket megnézni, de a fantasztikus háttérzenéjüket mindenképp meg kell hallgatni külön. Animék amelyeknél csak a zene számít. Ilyen az 1991-1995 között kiadott 6 részes OVA, a The Heroic Legend of Arslan is. Az anime a kultikus Legend of the Galactic Heroest is jegyző Tanaka Yoshiki 1986-tól megjelenő, máig nem befejezett, jelenleg 14 kötetes regényfolyamának töredékes adaptációja. Az eredeti regénysorozathoz a sokak által kedvelt, elismert művész, Amano Yoshitaka készített illusztrációkat a Guin Sagához is rajzoló Tanno Shinobu mellett. A témából játékot is készítettek, illetve két mangát, melyekből a másodikat a Fullmetal Alchemistről elhíresült Arakawa Hiromu rajzolja 2013 óta. Ez utóbbiból – ismerve a mangaka népszerűségét – még akár újabb animeverzió is születhet néhány év múlva… Az animeváltozathoz Norihiro Tsuru hegedűművész szerezte az időnként túl édeskés, pátoszos, de változatos, érdekes, kisázsiai hangulatokkal átszőtt hangszeres zenét.

A színektől pedig még csodásabb volt (sajnos emiatt is gondolom, hogy nem fogom tudni ennyire élvezni a mangát). És a zene. Főleg a zene. Annyi érzelmet, izgalmat, várakozást és feszültséget vagy éppen megkönnyebbülést váltott ki belőlem egy-egy ost, hogy azt le sem tudom írni. Főleg az, amelyiket csatáknál és nagyobb látképeknél használtak (). Mindenkinek ajánlom meghallgatásra, nekem instant fangörcs bármelyik üteme. Bármilyen rövid és befejezetlen ez az évadocska, bőven szolgáltatott nekem annyi élményt, amit a legtöbb anime több évad alatt sem képes. Olyan megható, izgalmas és szívmelengető volt, amilyet nem gyakran látok. Nagyon sajnálom, hogy csak ennyi volt (és valószínűleg lesz, elvégre elég régi), de legalább még várnak rám az ovák. :) Hasonló filmek címkék alapján

Wednesday, 3 July 2024

Villámhárító Kiépítése Házilag