Élettársi Kapcsolat Hány Év Után
Árpád Házi Szent King.Com
Az Árpád dinasztia több szentet is adott a magyar egyháznak. Köztük négy nőt: Szent László lányát, Piroskát, II. András lányát, Erzsébetet és IV. Béla két lányát, Kingát és Margitot. Közülük Árpád-házi Szent Kinga a lengyelek nemzeti szentje, és Lengyelország egyik védőszentje lett. Szent Kinga szobra a budapesti Belvárosi plébániatemplom mellett Kinga 1224. március 5-én született Esztergomban IV. Béla (akkor még trónörökös) és Laszkarisz Mária bizánci királylány tíz gyermeke közül elsőként. A kor szokása szerint a lengyelek már ötéves korában menyasszonynak kérték hercegük számára, de az eljegyzéstől ekkor még Kinga szülei elzárkóztak. A fiatal királylány mélyen vallásos szellemben nőtt fel, nagy hatással volt rá nagynénje, Szent Erzsébet élete. Szüzességi fogadalmat tett, de 15 éves korában, 1239-ben feleségül kellett mennie Boleszláv lengyel fejedelemhez. Szüzességi fogadalmához házassága után is ragaszkodott, amit mélyen vallásos férje elfogadott, és hasonló fogadalmat tett, így a házaspár úgynevezett józsefi házasságban élt.
Árpád Házi Szent King Kong
Sándor pápa boldoggá avatta. 1695-ben XII. Ince pápa Lengyelország védőszentjei közé sorolta, XI. Kelemen pápa pedig 1715-ben Lengyelország és Litvánia védőszentjévé nyilvánította. II. János Pál pápa 1999. június 16-án iktatta a szentek sorába. Árpád-házi Szent Kinga életében gyönyörű példáját adta az áldozatos Isten- és emberszeretetnek feleségként és királynőként egyaránt. A sajátjaként szerette második hazáját, Lengyelországot és annak népét. Királynőként szerették és tisztelték, mégis távol állott tőle az uralkodói stílus. Egy percig nem uralkodott, viszont élete utolsó pillanatáig szolgált.Árpád-Házi Szent Kinga Képek
Szülei, testvérei ( Árpád-házi Szent Margit és Boldog Jolán), atyai nagynénje ( Árpád-házi Szent Erzsébet), valamint nagybátyja és felesége példás hitéletének hatására maga is mélyen vallásos volt gyermekkorától fogva. Hatással voltak hitére a kolduló rendek is, IV. Béla udvarában a domonkosok és a ferencesek is szívesen látott lelkivezetőkként és tanácsadókként szolgáltak. Kinga egészen fiatalon elhatározta, hogy szüzességi fogadalommal életét teljesen Istennek szenteli. 1239-ben azonban szülei igent mondtak a szomszédos lengyel fejedelem leánykérő küldöttségének. Kinga pár napos vívódás után beleegyezett akaratukba, és sikerült férjét, Boleszlávot rávennie, hogy tartsa tiszteletben szüzességi fogadalmát, sőt, maga is tegyen ilyen fogadalmat. A királyi pár közösen érte el, hogy Szent Szaniszlót, Krakkó hajdani vértanú püspökét szentté avassák. A tatárok a muhi csata évében Lengyelországot is megtámadták. Kinga az ellenség elvonulása után hazalátogatott Magyarországra, s az apja által szolgálatára rendelt bányászok segítségével 1251-ben megnyittatta a híres bochniai sóbányákat (Wieliczka).
A boldoggá avatást többször kezdeményezték, végül VIII. Sándor pápa 1690. június 11-én emelte Kingát a boldogok sorába. Öt évvel később XII. Ince pápa Lengyelország védőszentjévé tette. Szentté avatása 1733-ban kezdődött el, de az érdemi döntést Lengyelország felosztásai meghiusították. 1892-ben, Kinga halálának 600. évfordulója alkalmából a kanonizáció újabb lendületet kapott, de a különböző bürokratikus nehézségek és az első világháború miatt mindez kudarccal végződött. Az 1990-es évek elején a tarnówi püspök által létrehozott bizottság intenzív munkáját 1999. június 16-án siker koronázta: II. János Pál pápa mintegy egymillió hívő jelenlétében avatta szentté Szandec egykori úrnőjét. (Szende László)
Wednesday, 15 May 2024Tejszínes Mascarponés Epertorta