Irodalom - 11. OsztáLy | Sulinet TudáSbáZis — Ferenczy István Pásztorlányka

"A nonkonform ember tragédiája ez, az olyan emberé, aki magára vállal szerepeket, amelyektől később már lehetetlen megszabadulnia" – fogalmazott Boka László. Érdekességek Az irodalomtörténész az est során felhívta a figyelmet több Adyhoz kapcsolódó pontatlan közvélekedésre. Az egyik ilyen közkeletű tévhit az, hogy Ady Lédával járt először Párizsban, holott ő korábban diákként már kiment néhány napra a francia fővárosba. Valaki útravált belőlünk – Wikiforrás. A közvélekedéssel ellentétben Adynak több szülőföld verse van, mint Petőfi Sándornak, és az sem igaz, hogy Ady az Elbocsátó szép üzenet című versével szakított Lédával, a szakító vers az egy hónappal korábban keletkezett Valaki útra vált belőlünk című, szomorú hangvételű, a veszteséget sirató költemény, míg az Elbocsátó szép üzenetben a mai Ady-képhez jobban illő, macsó férfi póza mutatkozik meg. Centenárium Szűcs László kérdésére válaszolva, hogy mennyire volt Adyhoz méltó a centenárium, Boka László elmondta, hogy sok tartalmas esemény és rendezvény kötődött ehhez az évfordulóhoz, de mivel Ady halálához kapcsolódó centenáriumról beszélünk, ezért nem hirdettek Ady-emlékévet.

1. Valaki útravált belőlünk – Wikiforrás
2. Ferenczy István, az első magyar szobrász - Cultura.hu

Valaki Útravált Belőlünk – Wikiforrás

Ezzel a mindvégig egynemű, belenyugvó, tudomásul vevő, csüggedt-fájdalmas (elégikus) hanggal áll élesen szemben az Elbocsátó, szép üzenet egyes szám első személyű beszélőjének indulatos, gőgösen gúnyos, sértő, bántó hangja. Nincs "közösség", sorsazonosság: a versben beszélő minden előtt áll. Ő a fontos, saját nagysága, híre-neve és főként sértett önérzete, fájdalmas haragja, dühe – s vele szemben a nevetséges, kisstílű, szánalmas asszony (megszólított). Valaki útravált belőlünk elemzés. E versben nyoma sincs annak a különös, szép motívumnak – asszony-rész –, mely a másik mű alapmotívuma. Ady már A magyar Pimodán című fiktív életrajzában is használja az "aszszony-lélek" kifejezést hősére (Tas Péter), tehát önképére. A magyar Pimodán ban ez csak a lelki alkatra vonatkozik, a versben már többrétegű a fogalom jelentése: az asszony-rész, asszony-én, a "belőlünk kiszakadt asszony" szókapcsolatok egyszerre azonosak a nővel és magával a beszélővel (magukkal a beszélőkkel). A vers üzenetéből világos: a férfi-lét beteljesedése, a teljesség lehetetlen asszony, nő nélkül: a "bennünk sarjadt" asszonyi lélek – így maga a lét – csak egy nő szerelme által teljesedhet ki, válhat egésszé.

És tegnap, amikor erről gondolkodtam, mégis leírtam és kimondtam egy szót egy régi futós történet kapcsán: cserbenhagyásos gázolás. És itt és most, a saját érzelmi grafománságomba bugyolálva végre elmondhatom, mit is jelent ez számomra. Mert cserbenhagyásos gázolás is van még ebben a naivitással szemlélt futós világban is. A cserbenhagyás a kommunikáció teljes blokkolását jelenti: a nem szólok a közösséghez, az emberhez, megszűnök létezni számukra. Nem állok ki, és nem mondom annak a közösségnek, ami szeretett, ami tisztelt, ami a végsőkig nyújtotta a karját és a szívét, hogy: Srácok... "Talán eltűnök hirtelen"-ismeritek ezt a király József Attila -verset, ugye? Mert ez a cucc együtt mozog, lélegzik, tűz ki célokat és érez. Elvárások nélkül. Pontosabban, ha elvárás van, az csak úgy definiálja, hogy őszinteség. Mert enélkül minden kamu. A futás is. Valaki útra vált belőlünk elemzés. Nem kell a rizsa, nem kellenek a készre szabott szerepek, amit felráncigálunk másokra és magunkra, hogy saját világunkat továbbra is biztonságosan kipárnázhassuk.

A szobor egy antik görög legendát jelenít meg, amely szerint az első műalkotást egy szerelmes leány készítette, amikor búcsúzáskor körberajzolta kedvese profiljának árnyékát a homokban. Annak, hogy az első műalkotás egy rajz, különös jelentősége van, ugyanis a művészetelméletben a rajz számított a többi művészet alapjának, amely a művész első gondolatát, az ihletet hordozza. A művészet lényege ez a gondolati tartalom – az már a művész képzettségén múlik, hogy milyen művészi technika segítségével önti formába. Ferenczy István márványból formálta meg a pásztorlánykát és a lány által rajzolt profilt is, amely jól kivehető a szobor talapzatán. Ezzel azt fejezte ki, hogy a szobrászat is ihletett képzőművészet – több egyszerű kézműves mesterségnél. Ferenczy István, az első magyar szobrász - Cultura.hu. A kiállított szobor nagy feltűnést keltett, és amikor 1824-ben hazaköltözött, Ferenczy számos lelkes támogatóra talált. A szobrász nagy kedvvel látott munkához, ám nagyratörő terveit sorra fel kellett adnia. A nagyszabású megrendelések elmaradtak és a magyarországi márványt a carrarainál sokkal nehezebben lehetett megmunkálni.

Ferenczy István, Az Első Magyar Szobrász - Cultura.Hu

Az emlékműért hét éven át harcolt, szoboröntödét is létesített – az elsőt a reneszánsz óta. 1846-ban még elkészítette Kölcsey szobrát, melyet Pesten állítottak fel (ma a Nemzeti Galériában látható), de a sok nehézség annyira elkeserítette, hogy lelkileg összeomlott, lényegében feladta a művészetet, összetörte gipszmintáit és 1847-ben visszaköltözött Rimaszombatra. Itt kisebb agyagszobrok és viaszérmék mellett befejezte még márványszobrát, az Eurydikét, amelyet legjobb művének tartott – ezt helyezték el a sírjára, a rimaszombati református templomban. Utolsó éveiben egy örökmozgó szerkezettel foglalkozott. Ferenczy a klasszicizmus jellegzetes képviselője volt, legjobb művei portréi, melyek kitűnően adják vissza modelljei karakterét. Műveinél is fontosabb szerepe a nemzeti művészet létrejöttében, az általa Rómában vásárolt, kis reneszánsz szobrok között található a később Leonardo műveként azonosított lovas szobor. Emléktáblája a nevét viselő belvárosi utcában, valamint Országház utcai házán található.

A művész ezért alkotását a szép mesterségek kezdenének nevezte. A szobor a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményének részét képezi.

Friday, 5 July 2024

Ambroxol Teva Szirup