Tolnai Gábor Antikvár Könyvek, Horger Antal - Irodalmi Jelen

1933-ban szerzett tanári és bölcsészdoktori diplomát. Egyik alapító tagja volt a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának. Egyetemi évek alatt ebben az épületben élt Tolnai Gábor és Radnóti Miklós 1934-től 1943-ig az Országos Széchényi Könyvtár gyakornoka, 1946–1948 között főigazgatója volt. 1945 és 1947 között a Magyar Nemzeti Múzeum Elnöki Hivatalát vezette. 1946-ban a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán az Erdély magyar irodalmi élete című tárgykörből egyetemi magántanári képesítést szerzett. [9] 1948-ban az MTA levelező, 1962-ben pedig rendes tagja lett. 1948–1949 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban az egyetemi és tudományos főosztály élén működött. 1949–1950-ben római követ, 1953–1980 között az ELTE Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének vezetője volt. Szerkesztette a Magyar Századok, a Régi Magyar Prózai Emlékek, A Múlt Magyar Tudósai [10] című könyvsorozatot. Tolnai Gábor | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár. 1953–1959 között az Irodalomtörténeti Közlemények, 1957–1962 között pedig a Kortárs című folyóiratot is szerkesztette.

1. Tolnai Gábor | Magyar életrajzi lexikon | Kézikönyvtár
2. Tolnai Gábor (irodalomtörténész) - Wikiwand
3. Tolnai Gábor - Névpont 2022
4. Tolnai Gábor - művei, könyvek, biográfia, vélemények, események
5. 1932 Horger Antal (1872-1946) professzor (József Attila megénekelt tanára) autográf levelezőlapja Kertész Manó néprajzkutatónak | Fair Partner ✔394. Gyorsárverés | Darabanth | 2021. 05. 20. csütörtök 19:00 | axioart.com
6. József Attiláról – másként - HUNHÍR.info
7. Horger Antal - Irodalmi Jelen

Tolnai Gábor | Magyar Életrajzi Lexikon | Kézikönyvtár

15763. Tétel Aukciós tétel Archív Megnevezés: Magyar Századok. Szerkeszti: Tolnai Gábor. Heltai Gáspár: Magyar Krónika. Bp., é. n., Ardói Könyvkiadó. Ex librissel, Dr. Dajbukát Jenő névbejegyzésével. Kiadói félvászon kötésben, sérült gerinccel. Kategória: Egyéb műtárgy Aukció dátuma: 2020-12-03 19:00 Aukció neve: 383. Online auction Aukció/műtárgy helye: 1061 Budapest, Andrássy út 16. Kikiáltási ár: 1 400 Ft műtá azonosító: 2614379/20 Cím: Magyarország Budapest 1061 Andrássy út 16. Nyitvatartás: Hétfő: 10-17 Kedd: 10-17 Szerda: 10-17 Csütörtök: 10-19 Péntek: ZÁRVA Hétvége: ZÁRVA Telefon: 317-4757, 266-4154, 318-4035 Kapcsolattartó: Csonka Krisztián Bemutatkozás: A tételek a leütési ár + 22% jutalék megfizetése után kerülnek a vevő tulajdonába. Ha a tételt nem személyesen veszik át, a vevő a postaköltség, biztosítási díj megfizetésére is köteles. Hasonló műtárgyak Szinyei Merse Anna: Mészöly Géza (A Magyar Festészet Mesterei II/7. ). Tolnai Gábor (irodalomtörténész) - Wikiwand. Bp., 2015, Kossuth-MNG. 79p. Fekete-fehér és színes képekkel, Mészöly Géza műveinek reprodukcióival gazdagon illusztrált.

Tolnai Gábor (Irodalomtörténész) - Wikiwand

A szerző könyvei Találatok száma egy oldalon: Rendezés Cím szerint Újdonság Ár szerint növekvő Ár szerint csökkenő akár 40% Hűségpont: A betű mestere Kiadás éve: 1964 Antikvár könyvek 720 Ft-tól 50% Az árvíz és az irodalom Kiadás éve: 1938 Antikvár könyv 2 000 Ft 1 000 Ft Kosárba akár 50% Fejedelmi Erdély (dedikált) Kiadás éve: 1984 Antikvár könyvek 2 500 Ft-tól Nőnek az árnyak Kiadás éve: 1981 Antikvár könyvek 700 Ft-tól Kortás 1959. (teljes) Kiadás éve: 1959 3 840 Ft 1 920 Ft Fejedelmi Erdély 1 500 Ft 750 Ft Erdélyi János válogatott művei Kiadás éve: 1961 960 Ft 480 Ft Itália dícsérete Kiadás éve: 1965 Antikvár könyvek 450 Ft-tól 30% Erdély öröksége VII. - Erdély változása 1703-1750 Kiadás éve: 1942 8 000 Ft 5 600 Ft Örökség és örökösök Kiadás éve: 1974 900 Ft 450 Ft Dávid zsoltárok / A költő és tipográfus (mini) Kiadás éve: 1985 3 000 Ft 2 100 Ft Árnyból szőtt lelkek Kiadás éve: 1988 630 Ft Maradj velem, mert beesteledett Kiadás éve: 1977 Federico García Lorca (dedikált) Kiadás éve: 1968 Előjegyzés Végzetes esztendők Kiadás éve: 1945 Erdély magyar irodalmi élete Kiadás éve: 1933 Legyező-díszes könyvkötések Erdélyben (dedikált) Kiadás éve: 1939 Régi magyar főurak (dedikált) Kortárs I. Tolnai Gábor - Névpont 2022. évf.

Tolnai Gábor - Névpont 2022

Előzéklapján ajándékozási bejegyzéssel. A Franco-fasizmus egyik első áldozata, Garcia Lorca igen rövid idő alatt szinte nemzeti költővé vált Magyarországon; szerves részévé lett irodalmunknak, mint ahogy azzá lett a... A könyvtest enyhén meghajlott, borítója elszíneződött, foltos. Hátoldalán és gerince mentén kis sérüléssel, a lapéleken szórt foltokkal. Rákóczi Ferenc, Mikes Kelemen, Szakál Ferenc, Dániel István, Dienes József... Árnyból szőtt lelkek [antikvár] Hoffmann Edith, a század elején élt művészettörténész, játékos kedvtelésből baráti körének tagjairól sziluetteket készített. A kötetben szereplő 48 portré a két háború közti művelődéstörténet kiemelkedő alakjait - írókat, költőket, festőket, műtörténészeket,...

Tolnai Gábor - Művei, Könyvek, Biográfia, Vélemények, Események

1953 - 1959 között az Irodalomtörténeti Közlemények, 1957 - 1962 -ben a Kortárs című folyóiratot is szerkesztette. 1965 -től szerkesztette az MTA idegennyelvű irodalomtörténeti folyóiratát, az Acta Litteraria Academiae Scientiarum Hungaricaet. 1952 - 1973 között az MTA Tudományos Minősítő Bizottságában titkári, majd elnöki tisztet töltött be.

Ügyvéd, okleveles adószakértő 1976-ban született Veszprémben. Jogi tanulmányait a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karán végezte, ezt követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatalának Jogi- és Koordinációs Főosztályán dolgozott. Az ITL Group Kft-hez 2010-ben csatlakozott. 2014-ben okleveles adószakértői minősítést szerzett, és tagja a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének. Aktív részese az ITL Group Adózási Divízió felépítésének, melynek 2016-tól vezetője. Több hazai és nemzetközi adózási konferencia felkért előadója, számos szakmai cikk és kiadvány szerzője. A Nemzetgazdasági Minisztérium jogszabály előkészítésben közreműködő külső szakértői véleményező munkacsoport tagja. Kiemelt szakterülete az adójog, és a gazdasági büntetőjog.

: a Petőfi-szobor megkoszorúzásánál, a Kossuth- és a Táncsics-sírnál tartott demonstrációkon). A régi m. irodalom mellett a 20. sz. -i m. irodalom kérdéseivel, irodalompolitikai kérdésekkel, modern európai (pl. spanyol) irodalommal is fogl. Monográfiát írt - többek között - Szenci Molnár Albertről, Federico García Lorcáról, vizsgálta a reneszánsz és a barokk irodalom, az erdélyi m. irodalom problémáit. Jelentős szerepet vállalt az 1960-as évek irodalmi, irodalomelméleti vitáiban, ezzel kapcsolatos tudományszervezői tevékenysége is értékes. Főbb művei F. m. : A szabadvers és a lírai formák válsága. Szeged, 1931 Erdély magyar irodalmi élete. Szeged, 1933 Az árvíz az irodalomban. In: A pest-budai árvíz. 1838 Budapest, 1938 Legyezõ-díszes könyvkötések Erdélyben. Egy díszítõ motívum története. Magyar Könyvszemle 1939 Régi magyar fõurak. Életforma és műveltség az újkorban. Budapest, 1939 Végzetes esztendõk. Budapest, 1945 Az elsõ magyar köztársasági mozgalom néhány kérdése. MTA Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya Közleményei h. n., 1951 Aspiránsképzésünk tapasztalatai.

József Attila egyetlen szemesztert végzett Szegeden, ezt követően rövid budapesti tartózkodás után Bécsben folytatta tanulmányait. Azóta is él a köztudatban a "kőszívű Horger Antal képe, aki dékánként elbocsátotta az egyetemről József Attilát", holott ezzel szemben az igazság az, hogy: nem volt dékán, nem bocsátotta el, és nem volt kőszívű, úgyhogy mindössze a két név stimmel az állításból. A József Attila-ügy skarlát betűként rajta maradt a szegény professzoron. Pedig az ő életében ez csak egy apróság volt (persze, József Attila megbántottságához sem fér kétség, főleg a professzor ellentmondást nem tűrő modora miatt). Pedig akár kedvelhették is volna egymást, hiszen a népköltészeti hang kifejezetten jellemző lesz József Attila 1920-as évekbeli költészetére. Később Ignotus Pál állítása szerint négyszemközt József Attila elismerte, hogy "erős, amit Horgerről írt" a Születésnapomra című költeményben. Horger egy másik, vélhetően kevésbé ismert irodalomtörténeti jelentőségű esetbe is belekeveredett: Horger nevéhez kötik gyakran, hogy akadályozta Szerb Antal habilitációs eljárását a szegedi egyetem magántanárrá történő kinevezésére.

1932 Horger Antal (1872-1946) Professzor (József Attila Megénekelt Tanára) Autográf Levelezőlapja Kertész Manó Néprajzkutatónak | Fair Partner ✔394. Gyorsárverés | Darabanth | 2021. 05. 20. Csütörtök 19:00 | Axioart.Com

"– Kérem, József úr, ön egy verset irt a Szeged múlt szerdai számába. Többek között azt írta, hogy nincs se istene, se hazája. És hogy ha kell, eladja magát és embert öl. Kérem, én a bölcsészeti kar álláspontját közlöm önnel: ön középiskolai tanár ilyen felfogással nem lehet, ilyenre nem lehet oktatni a magyar ifjúságot, ön elvégezheti a bölcsészeti tanulmányokat, de tanári oklevelet, míg én itt leszek, nem fog kapni. – De professzor úr, mikor én azt a verset írtam, már három napja nem ett... – Kérem! – ezt a kérem-et igen élesen dobta közbe, elvágva Attila szavát – a verse megjelent. Csak ennyit akartam önnel közölni. Leült. Nem nézett fel. " (Fehér Ede, József Attila egykori hallgatótársának visszaemlékezése a Horger Antal szobájában történtekről. ) Azt nem tudni, hogy Horger csupán a dékáni tanács álláspontját közölte-e akkor, mikor közölte a költővel, hogy nem kaphat tanári diplomát, vagy esetleg személyes ellenszenv is meghúzódott az eset mögött. Bár erre nincsen semmiféle perdöntő bizonyíték, egy időben még olyan pletykák is szányra kaptak, miszerint Horger Antal homoszexuális volt és a József Attilával való összetűzés epicentruma nem a Tiszta szívvel megjelenése volt, hanem az, hogy a költő rendszeresen visszautasította a professzor közeledését.

József Attiláról – Másként - Hunhír.Info

1946. április 14-én hunyt el Budapesten Horger Antal nyelvész, szegedi egyetemi tanár, akit sokan csupán József Attila megbuktatójaként emlegetnek anélkül, hogy ennek hátterét ismernék – holott sokrét tudományos pályafutásával méltán írta be nevét szellemi életünk nagyjaink közé. Horger Antal neve jóformán csak József Attila egyik korai verse, az 1925-ben írt "Tiszta szívvel" kapcsán ismeretes: Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsm, se szemfedm, se csókom, se szeretm. Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendm hatalom, húsz esztendm eladom. Hogyha nem kell senkinek, hát az ördög veszi meg. Tiszta szívvel betörök, ha kell, embert is ölök. Elfognak és felkötnek, áldott földdel elfödnek s halált hozó f terem gyönyörszép szívemen. Valljuk be, harmatgyenge lírai hajtás. (Igaz, máskülönben a "Nem, nem soha! " is az – bármennyire is tiltakozzanak ellene egyesek. ) Nem is beszélve a belle áradó nihilizmusról. Bizony a mai momentumosok "lelkisége" ez.

Horger Antal - Irodalmi Jelen

A válás körüli civakodásuk egyszer odáig fajult, hogy 1922. november 15-én felesége dulakodás közben rálőtt, két lövéssel eltörve Horger Antal bal karját. [6] Az ügyből per lett, majd nem sokkal később elváltak. Harmadik házasságát 1937 -ben, 65 éves korában kötötte a nála 28 évvel fiatalabb Gillming Blankával (1900–1966). [7] A szélesebb közvélemény előtt Horger Antal elsősorban arról ismert, hogy a Szegedi Tudományegyetem professzoraként 1925. március 30-án, hétfőn reggel a Szegedi Új Nemzedék című lap vasárnapi számában megjelent kritikák hatására magához hívatta József Attilát, és két tanú jelenlétében közölte vele a bölcsészeti kar álláspontjaként feltüntetett magánvéleményét, miszerint a Tiszta szívvel című verse miatt az egyetem nem látja szívesen többé hallgatói között. [8] Ezt a konfliktust örökítette meg a költő a Születésnapomra című versében is.

Ezzel szemben Pais Dezső nyelvész tanítványai szerint a valóság az, hogy József Attila elégtelenre vizsgázott nála, így utóvizsgára küldte (eközben jelent meg az inkriminált vers), de mivel arra sem készült fel, eltanácsolta. Mindez természetesen nem von le semmit egyikük munkásságából sem, mondhatnók. Csakhogy milyen érdekes, a közvélemény Horgert marasztalja el ezért teljesen, holott mindmáig legjelesebb nyelvészeink egyike. Nyelvészeti művei mindmáig maradandóak (Egy ismeretlen magyar hangtörvény, A halmágyi nyelvjárássziget, A csángó nép és csángó név eredete, Hétfalusi csángó népmesék, Udvarhely vármegye székely nyelvjárásának hangtani sajátosságai, A nyelvtudomány alapelvei, A magyar szavak története, Általános fonetika, A magyar igeragozás története, A magyar nyelvjárások). József Attila pedig – lehet egyetérteni, egyet nem érteni, de ettől még a tény tény marad – egyike azon elmúlt évtizedekben felkapott "sztárok"-nak, akiket inkább bizonyos világnézeti állásfoglalásaik alapján emeltek magasba, mintsem (meglehetősen ritkán megmutatkozó) valódi művészi értékeik miatt.

Az már merőben habitus kérdése, hogy a kettejük közötti, a kortársak és főleg az utókor által elefántméretűre duzzasztott nézeteltérés egyeseknek a nyelv kutatója és a nyelv teremtője közötti romantikus konfliktusként, másoknak a konzervatív ízlésű, a hivatalos Magyarországot jelképező professzor és a baloldali mozgalmak irányába tájékozódó, radikális indulatú fiatalember földhözragadtabb ellentéteként fordítódik le. József Attila 1924-ben Az eset azzal kezdődött, hogy a szegedi egyetem hallgatója, József Attila Tiszta szívvel című verse megjelent 1925. március 25-én a Szeged című folyóiratban. Ekkor már a szerző neve nem ismeretlen hatósági körökben sem: ez évben ügyészségi vádjavaslat készült a Nem én kiáltok című kötet ellen, majd perbe fogását tervezték a Lázadó Krisztus című verse miatt. Végül mindkét esetben fölmentést nyert, illetve a Nem én kiáltok kötet ügye el se jutott a bírói szakaszig. Mindezek a körülmények csak azért fontosak, hogy megértsük: miért válthatott ki egyáltalán ekkora figyelmet a húszéves költő verse.

Wednesday, 24 July 2024

Unicar Eger Kertész Út