A Dualizmus Kora, Hitlers Letzte Tage

Romsics Ignác akadémikus, történész, a sorozat főszerkesztője. A sorozat kötetei: 1. Őstörténet és honfoglalás 2. Államalapítás 970-1038 3. Pogánylázadások és konszolidáció 1038-1196 4. Nagy uralkodók és kiskirályok a XIII. században 5. Az Anjouk birodalma 1301-1387 6. Luxemburgi Zsigmond uralkodása 1387-1437 7. A Hunyadiak kora 1437-1490 8. Mohács felé 1490-1526 9. Az ország három részre szakadása 1526-1606 10. Romlás és kiútkeresés 1606-1703 11. A Rákóczi-szabadságharc 1703-1711 12. Megbékélés és újjáépítés 1711-1790 13. A nemzeti ébredés kora 1790-1848 14. Forradalom és szabadságharc 1848-1849 15. Neoabszolutizmus és kiegyezés 1849-1867 16. A dualizmus kora 1868-1914 17. Világháború és forradalmak 1914-1919 18. A Horthy-korszak 1920-1941 19. A második világháborúban 20. Demokráciából diktatúrába 1944-1956 21. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 22. A Kádár-korszak 1956-1989 23. A Harmadik Magyar Köztársaság 1989-2007 24. Időrendi áttekintés

• A dualizmus kora magyarországon
• A dualizmus kori társadalom
• A dualizmus korea korea

A Dualizmus Kora Magyarországon

Magyarország gazdaságilag, politikailag és társadalmilag is modern állammá vált a könnyű-, majd a nehézipar térnyerésével, s bár az állami szuverenitás korlátozott volt, a monarchia az első világháborúval bekövetkezett megszűnésével és a trianoni békediktátummal olyan súlyos árat fizetett a függetlenségéért, amelyet azóta sem sikerült kompenzálni – tette hozzá az intézményvezető. Miklós Péter leszögezte: paradox módon a dualizmus kora sikertörténet a magyar államiság szempontjából is, mivel az állami függetlenség végül kudarcok története lett egészen a rendszerváltásig. "Valós és reális kompromisszum volt a kiegyezés" – értékelte Miklós Péter, hangsúlyozva, hogy a megegyezés nem erővel, hanem tárgyalások útján jött létre. "Az 1848-as forradalom és szabadságharc leverését követően létrejött magyar emigráció szükségszerű következmény, hiszen az országot elhagyók a kivégzést, vagy a jelentős börtönbüntetést elkerülendő távoztak hazánkból" – mondta el előadásában Pelyach István, a Szegedi Tudományegyetem Modernkori Magyar Történeti Tanszékének tudományos főmunkatársa.

Az egyre növekvő létszámú nagyvárosi munkásság is érvényesíteni kívánta érdekeit, kibővíteni politikai jogait. A dualizmus nem tudta megfelelően kezelni a Magyar Királyság területén élő számos nemzetiségi népcsoport igényeit, politikai törekvéseit. A cenzus elve miatt csak a lakosság kb. 6%-a rendelkezett választójoggal, amely a társadalom több rétegében folyamatos feszültséget okozott. Az I. világháborúban elszenvedett katonai vereség okozta sokkhatás és a Monarchiát alkotó népek önálló nemzetállamok létrehozására irányuló törekvései felerősödése a dualizmus végét jelentette. A Wekerle-kormány 1918. október 31-ével felmondta az 1867. évi kiegyezési törvényekbe foglalt megállapodásokat és ezzel megszűnt a perszonálunió Ausztria és Magyarország között. Hiába voltak a két ország vezetői részéről a háború végén a konföderációs törekvések, végül az Osztrák-Magyar Monarchia nem egyszerűen két fő alkotó államra vált szét, hanem a korábbi területén új államok sora jött létre.

A Dualizmus Kori Társadalom

Az általános fejlődést nagyban segítette a közlekedési infrastruktúra, a vasutak ugrásszerű fejlesztése. Törvényi szabályozás szempontjából megszűntek a fejlődést akadályozó feudális viszonyok, megindult a polgári társadalom kiépülése. Létrejött egy viszonylag modern bankrendszer, tőke- és pénzpiac és közigazgatás. Jelentős előrelépés történt a szélesebb néprétegek oktatásában, a közművelődésben, a vallási szabadságjogok terén. Ebben a korszakban egyesült Buda és Pest, lett világvárossá és Európai-szintű ipari központtá Budapest székesfőváros. A jelentős eredmények mellett számos probléma is jellemezte az Osztrák-Magyar Monarchia Magyarországát. A fejlődés elérő ütemű volt az egyes országrészekben és társadalmi rétegekben, ennek hatására kettős társadalomszerkezet alakult ki, azaz egymás mellett létezett a modern, nagyvárosi polgárság és a feudális hagyományokat őrző jellemzően vidéki kis- és középnemesi réteg és a nagy számú, földbirtok nélküli zsellérparasztság. A jobbágyfelszabadítás után is megmaradt a porosz mintájú arisztokrata nagybirtokrendszer.

A Lónyay-kormány 111 8. Pártbomlás és fúzió 126 9. Gazdasági kiegyezés és újabb pártbomlás 145 10. Andrássy külpolitikája és Bosznia okkupációja 166 11. Nemzetiségek és horvátok 185 12. Szabadelvű párt és ellenzék 204 13. Tisza Kálmán korszaka 219 14. Magyarország gazdasági fejlődése Andrássytól Tiszáig 253 15. A Szapáry-kormány kora 270 16. Az egyházpolitikai kérdések 290 17. Magyarország helyzete az egyházpolitikai reformok után 313 18. A Bánffy-kormány 336 19. Az osztrák-magyar vámszövetség nehézségei és Bánffy bukása 355 20. Nagymagyarország álma és a nemzetiségek együttműködése 370 21. Széll Kálmán korszaka 394 II. kötet 22. Obstrukció az ujoncjavaslatok ellen 5 23. A Tisza-kormány és a parlamenti fegyverszünet 27 24. "Küzdelem a parlamentarizmusért" 46 25. Király, trónörökös és nemzet 64 26. A Fejérváry-kormány és az általános választójog 86 27. Nemzeti ellenállás és paktum a királlyal 103 28. A koalíciós kormány 121 29. A nemzetiségek aktivitása és a horvát obstrukció 147 30. Bosznia annexiója 171 31.

A Dualizmus Korea Korea

A koalíció agóniája és bukása 195 32. Gazdasági átalakulás 1890 és 1914 között 214 33. Munkapárti kormányok 238 34. A háború felé 262 35. Hadüzenet Szerbia ellen 282 36. Az olasz hadüzenet 299 37. A román betörés 318 38. Ferenc József halála és Tisza István lemondása 338 39. Az összeomlás 364 Források 389 Időrendi tábla 395 Név- és tárgymutató 401

Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem

Irodalom [ szerkesztés] Pietro Guido: Führerbunker – Discovered its Mysteries, ISEM, ötödik kiadás, Milánó, 2009, ISBN 88-87077-03-7. Mario Frank: Der Tod im Führerbunker: Hitlers letzte Tage. Siedler, München 2005, ISBN 3-88680-815-7. Sven Felix Kellerhoff: Mythos Führerbunker: Hitlers letzter Unterschlupf. Berlin Story Verlag, Berlin 2006, ISBN 3-929829-43-6. Bernd Freytag von Loringhoven: Mit Hitler im Bunker. Aufzeichnungen aus dem Führerhauptquartier Juli 1944 – April 1945. wjs-Verlag, Berlin 2006, ISBN 3-937989-14-5. Dietmar Arnold: Neue Reichskanzlei und Führerbunker. Legenden und Wirklichkeit, Ch. Links verlag, Berlin 2005, ISBN 3-86153-353-7. James Thayer: Five Past Midnight Simon & Schuster, 1997. ISBN 963-8475-36-6. A regény cselekménye kitalált, de például a szellőzőrendszer leírása és a helyszínek valódiak. Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Führerbunker című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

E-könyv megvásárlása -- 8, 01 USD 0 Ismertetők Ismertető írása szerző: Antony Beevor Információ erről a könyvről Felhasználási feltételek Kiadó: Gold Book. Copyright.

Erre azért volt szükség, mivel ekkorra a Luftwaffe már teljesen elvesztette a Németország feletti légi uralmat, és a szövetségesek már éjjel-nappal bombázták a német városokat, így Berlint is. A Führer emiatt veszélyesnek ítélte a Kancellárián való tartózkodást. Legszűkebb munkatársaival, segédtisztjével, Martin Bormann -nal és a titkárnőjével töltötte ezután napjait. Eva Braun csak 1945 februárjában költözött véglegesen ide Münchenből, két helyiséget kapva Hitler szobája mellett. Végezetül áprilisban Joseph Goebbels a családjával is a bunker állandó lakója lett. Az utolsó napok [ szerkesztés] Ahogy a Vörös Hadsereg közeledett Berlin felé, egyre többen kérték Hitlertől, hogy hagyja el a bunkert és menjen délre, az Alpok-erődbe (Alpenfestung). A valójában soha meg nem épített erődrendszer csak blöff volt, de a szövetségesek teljesen meg voltak győződve létezéséről. Szóba került még a berchtesgadeni Sasfészek is, mint ideális menedékhely. Végül Hitler maradt, bár egyre kevesebbet merészkedett a felszínre.

Az ajtók tömör acélból készültek, nagy figyelmet fordítottak a biztonságra. Az érkezőknek a fegyverüket a ruhatárban kellett leadni, az épületben csak Rochus Misch rádiósnak és magának Adolf Hitlernek volt joga fegyvert viselni. Története [ szerkesztés] A második világháborúban [ szerkesztés] A kivitelezés két szakaszban történt, az első 1936 -ig tartott, a második 1943 -ban fejeződött be, immáron Hitler igényei szerint tervezve. A komplexum ténylegesen csak 1945 januárjára készült el teljesen. Hitler először 1940 -ben használta, amikor a Brit Királyi Légierő a második világháború folyamán első alkalommal szándékosan bombázott sűrűn lakott városközpontot. Az építés második szakasza főleg abban különbözött az elsőtől, hogy az oldalfalakat a duplájára erősítették, mivel a Führer attól tartott, hogy egy oldalról becsapódó bomba áttörheti az építmény falát. A második szakasz tervezője Albert Speer volt. Hitler véglegesen 1945. január 16-án költözött be a nevét viselő bunkerba, és haláláig már nem is nagyon hagyta el azt.

E-könyv megvásárlása -- 278, 70 THB Szerezze meg a könyv nyomtatott változatát! Labirint Keresés könyvtárban Az összes értékesítő » 0 Ismertetők Ismertető írása szerző: Antony Beevor Információ erről a könyvről Felhasználási feltételek Kiadó: Gold Book. Copyright.

Felhasználási feltételek A következő engedélye alapján megjelenített oldalak: Kossuth Kiadó.

Tuesday, 27 August 2024

Orosz És Társa Debrecen