Élettársi Kapcsolat Hány Év Után

Élettársi Kapcsolat Hány Év Után

Kiszáradt A Velencei Tó Full — Megbillentette A Balatont A Viharos Szél

Döbbenetes felvétel - szinte teljesen kiszáradt a madárrezervátum a Velencei-tónál Nem csoda, ha nem költenek a madarak, hiszen éhen pusztulnának a kicsik. 2021. 07. 18 17:06 Szinte teljesen kiszáradt a madárrezervátum a Velencei-tónál. Az elmúlt két évben 44 százalékkal csökkent a tó vízszintje. Így most több mint 40 centiméterrel a minimum érték alatt van. Kiszáradt a velencei tó a son. A Híradónak nyilatkozó halkutató szerint ez súlyosan veszélyezteti az ott élő halakat és madarakat. Gárdony egyik önkormányzati képviselője szerint ez óriási hatással van a turizmusra. Közel fél méterrel van lejjebb a vízszint, mint az eddigi legalacsonyabb, pecázni már nem is lehet a partról. Drámai összehasonlítás Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kiszáradt A Velencei Tó Go

A hosszú, száraz időszakokat csak néha-néha szakítja meg egy-egy jelentősebb csapadékhullás. Ehhez még hozzáadódik, hogy a Velencei-tó vízgyűjtő területe is meglehetősen kicsi (600 km 2), a különféle elvezetések miatt pedig csak a víz töredéke éri el a tavat. Ráadásul 2020/2021 telén is elégtelennek bizonyult az eső, hiszen általában az évnek ebben a szakaszában számíthatott a tó számottevő utánpótlásra. A Velencei-tó vízgyűjtője (Forrás:) Mindezeket együttvéve így történhetett meg az, hogy a két évvel ezelőtti 158 centiméteres agárdi vízállás most 89 centiméterre apadt, ez a tóban lévő teljes vízmennyiségre nézve gyakorlatilag annyit jelent, hogy a Velencei-tó fele eltűnt. Velencei-tó. Összeomló ökoszisztéma Drónfotón a Velencei-tavi madárrezervátum Természetvédelmi Terület jelenlegi állapota (Forrás: Greenfo) A térség élővilágát magába foglaló Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület nem véletlenül kapta a nevét. A tó délnyugati részét borító hatalmas, összefüggő, öreg nádasok vidéke több évtizedre visszamenőleg is tekintélyes tudományos érdeklődésnek örvendett, ugyanis számos madárfajunk páratlan szépségű és Európában is kiemelt jelentőségű fészkelőhelyei találhatók itt.

Kiszáradt A Velencei Tó A Son

Az 1958 óta védett területnek számító madárrezervátum otthont ad több jellegzetes madarunknak, mint amilyen a nagy kócsag vagy a kanalasgém. A tóvidék szintén jelentős részét alkotja a Dinnyési Fertő Természetvédelmi Terület, amelyről napról napra egyre sokkolóbb felvételeket látni. Kiszáradt velencei tó. Az említett két helyszín ismert lakói közé tartozik még a búbosvöcsök, a vetési lúd, a ragadozók közül pedig a barna rétihéja költ még a nádasokban. A Dinnyési Fertő Természetvédelmi Terület 2011 augusztusában … (Forrás: Wikipédia) Az igazi kuriózumot azonban az eredeti lápi növényzet maradványai, az úszólápok jelentik, amelyek a meglehetősen ritka hagymaburok (lápi orchideafaj), valamint az ugyancsak kevés helyen előforduló tengermelléki káka otthona. A felsorolás korántsem teljes, de már ebből is látszik, milyen különleges és tudományos szempontból is egyedi terület halad egyenesen a pusztulás felé, amelynek első hullámát az ugyancsak változatos halállomány sínylette meg. Hagymaburok (Forrás: Wikipédia) A túl sekély és meleg vízben fellépő oxigénhiány a nyár elején tömeges halpusztuláshoz vezetett.

Az elmúlt évtizedek alatt jelentős átalakítások zajlottak ugyan a tavon (legismertebb talán a sok vitát kiváltó partfal-rekonstrukció), azok jórészt a vízfelület turisztikai értékének megtartását (jóformán szépészeti beavatkozással) célozták. Ilyen látványt nyújt a Velencei-tó kiszáradt medre – videó - Infostart.hu. A vízcsökkenés nyomán a fürdőzést már-már élvezhetetlenné tévő vízminőség-romlás a jelentős vízi turizmussal életben tartott üdülőövezet imidzsének mindenesetre nem tett jót, a történetben a teljes problémához viszonyítva a halpusztulás csak egy apró negatív marketingelemnek tűnik. A '90-es években már előfordult hasonló mélyrepülés, ám akkor az ijedtség nyomában jelentkező felzúdulásokat tényleges akcióterv, majd építkezés követte. Ennek keretében elkészült egy több kilométer hosszú csővezeték, amely a Székesfehérvár közelében lévő, karsztvíz alapú kincsesbányai tározó vizét köti össze a tóval. Átmeneti megoldásként e csapok megnyitásával pótolható lenne a hiány, de mivel a megyeszékhely és a környező települések ellátása is e vízkészletre épül, ki merné bevállalni, hogy megkockáztat egy ivóvíz-ellátási problémát a lakosság kárára, közvetlen gazdasági haszon nélkül.

Beigazolódott az Országos Meteorológiai Szolgálat múlt heti jóslata, hétfőn a szokatlanul erős nyugatias áramlás és a viharos erejű széllökések hatására megbillent a Balaton. A DNY-ÉK irányban 80 kilométer hosszú, sekély tó medre ideális ahhoz, hogy a tó hosszanti keresztmetszetével párhuzamosan fújó délnyugati, vagy északkeleti irányú szél áttolja a víztömeget a tó egyik végéből a másikba. Ez történt hétfőn délelőtt is: a 12 órakor mért adatai szerint 81 centiméternyi különbség volt a keszthelyi és a balatonfűzfői vízszint között. Balatonfűzfőn 154 centiméteres, Keszthelyen pedig 73 centiméteres volt a vízállás, vagyis a tó víztükrének ritka, kelet-nyugat irányú megbillenése miatt 81 centiméteres volt az eltérés a keleti és az észak-nyugati vízszint között A keszthelyi vízállás alakulása: A balatonfűzfői vízállás alakulása: Legutóbb tavaly júliusban lengett ki a Balaton vize hosszanti irányban az erős, kitartó szél miatt, de ellenkező irányba. A jelenség nem számít rendkívülinek, de szokatlannak mondható.

Megbillent A Balaton Vize 8

A Balatonnál is megtette hatását a csütörtöki viharos délnyugati szél: 73 centimétert lendült ki a tó vize – írja az Időkép. Balatonmáriafürdő környékén (és másutt is a déli parton) tö... Tovább

Megbillent A Balaton Vize Youtube

Csütörtökön háromnegyed 12-kor 76 centis volt a vízszintkülönbség Keszthely és Balatonfűzfő között. Stábunk a helyszínen járt. A közeledő hidegfront előtt viharos szél fújt a Dunántúlon. A legnagyobb széllökések a 70-80 km/h-t is meghaladták, de néhol már 90 km/h-t meghaladó lökések is voltak. A viharos szél a Balaton vizét is alaposan felkorbácsolta és meg is billentette azt. A vízügyi mérések szerint Keszthelynél reggel 7 óra 15 perckor még 62 centis volt a vízállás, ami kora délutánra 47 centire csökkent. Balatonaligánál ugyanezen időszak alatt 99-ről 116 centire változott a vízállás. Az emelkedés a balantonfűzfői mérőponton is egyértelműen megfigyelhető: háromnegyed 8 és 12 között, 4 óra leforgása alatt 20 centit emelkedett a vízszint, 11 óra 45 perckor 123 centis volt a vízállás. Mindent összegezve tehát Keszthely és Balatonfűzfő vízállása között ugyanazon időpontban 76 centi volt a különbség, ami jelentős különbség, de meg sem közelíti a tavaly februárban mért 97, és az eddigi legnagyobb 101 centis kilengést.

Megbillent A Balaton Vize Randevu

A közösségi médiát ellepték a közutakra és a vasúti sínekre dőlt fákról készült fotók. Az SNCF állami vasúttársaság azt közölte, hogy az ország északi részében a vasútvonalakon "több száz incidens" történt. A sínekre borult fák, leszakadt ágak, a szél által a sínekre sodort sátrak és egyéb tárgyak eltakarításán jelenleg is dolgoznak az SNCF munkatársai. A közlemény szerint a szuperexpresszek (TGV-k) ennek ellenére menetrend szerint közlekednek. A Párizs körüli Ile-de-France régióban viszont a teljes vasúti hálózaton fennakadások voltak a főváros irányába. Emiatt a Párizsba igyekvők egy jelentős része gépkocsiba ült, s a közutakon több mint ezer kilométernyi útszakaszon dugó alakult ki Párizs körül.

A kilendülés mértéke így 73 cm, amely ritka ugyan, de nem rekord: 1962-ben 103 cm-es kilendülést is mértek – közölte az Időkép, ahol további információk és fotók is találhatók ezzel kapcsolatban. Kapcsolódó hírek
Thursday, 25 July 2024
Baconos Rakott Csirkemell