Könyv - A Fekete Sas - Bizánc Iii. - 1.749 Ft

Az illető rendkívül nagylelkű ígéreteit persze nem tudta, nem is nagyon akarta teljesíteni, majd egy Nyugat-ellenes puccs meg is buktatta. A nyugati keresztesek így megtámadták Konstantinápolyt és 1204-ben bevették a kelet-római fővárost. Egészen elképesztő mészárlást és fosztogatást rendeztek a nyugati lovagok. A keresztény világ művelt fele, beleértve a pápát is, elszörnyedt. A pápa már Zára ostromakor kiközösítette a résztvevőket az egyházból. A kiközösítést azután a velenceiek kivételével visszavonták, s ahogyan az már lenni szokott, az idő múlása és a keleti (orthodox) keresztény egyházszervezet visszatérítésének lehetősége Róma püspökének pásztorbotja alá megenyhítette hangulatot. Bizánc mai neve translation. A nyugatra áradó zsákmányról nem is beszélve. Létrejött a konstantinápolyi Latin Császárság. Velence persze megragadta az alkalmat és a szintén nagyhatalmú kalmár-vetélytárs köztársaság, Genova képviselőit kiakolbólította az elfoglalt fővárosból. A velencei monopol-helyzet nem hozott hasznot a nyugati lovagoknak, ráadásul a nyugatiakat a görög nyelvű és orthodox hitű lakosság gyűlölettel fogadta Bizánc görögországi és kis-ázsiai részén is.

1. Bizánc mai nevers

Bizánc Mai Nevers

Vajon sikerül-e Putyinnak az "orosz földek egybegyűjtése"? Két történelmi előképet vizsgálunk meg. Első rész. Putyin elnök tavalyi értekezésében világosan leszögezte: Ukrajnát, mint ősi orosz földet vissza akarja szerezni Szent Oroszország számára. A most következő két bejegyzésben két történelmi előképet vizsgálunk meg. Az első némileg meghökkentő lesz, hiszen nem orosz, hanem egy görög-bizánci császárról van szó. Bizánc mai nevers. Csakhogy ne felejtsük el: az orosz birodalmi gondolat szerint Moszkva a "Harmadik Róma", Róma és Bizánc után. Vagyis az egyetemesség, a Jó Rend evilági hordozója, ráadásul a kereszténység orthodox, "igazi" változatának őrzője, Bizánc jogutódja. Jöjjön tehát az első főhős, Palailogosz VIII. Mihály nikaiai, majd bizánci császár. A keleti kereszténység központi székesegyháza, a Hagia Sophia mai állapotában (Judy J. Townsend) 1202-ben a Velencei Köztársaság tisztán üzleti okokból némi propagandával eltérítette a negyedik keresztes hadjáratot. Az ügyes velencei dózse (a végrehajtó hatalom feje) rábeszélésére és zsarolására a negyedik keresztes hadjárat résztvevői először a magyar király fennhatósága alá tartozó Zára (Zadar) városát, Velence adriai vetélytársát foglalták el és fosztották ki, majd Konstantinápolyba – vagyis Bizáncba – érve, először egy Nyugat-barát császárt jutattak uralomra, busás ígéretek fejében.

Így a címzetes hercegek, grófok hiába osztozkodtak, uralmuk bizonytalan maradt, s a Latinokratia (Frankokratia), vagyis a "nyugatiak uralma" hanyatlást és folytonos hadakozást hozott. Delacroix: A keresztesek elfoglalják Konstantinápolyt Bizánci utódállamok is alakultak: az egyik ilyen volt a Nikaia (Nicea, ma: Iznik) központú görög császárság. Egy előkelő görög család sarja, a korábbi bizánci császári dinasztiák tagjait is felmenői között tudó Palailogosz Mihály harmincöt éves korára, az 1250-es évek végén komoly karriert tudott maga mögött. Fokozatosan emelkedett a ranglétrán, volt városi kormányzó, azután a Nikaiában felfogadott nyugati zsoldosok parancsnoka, de szolgált a kis-ázsiai szeldzsuk (még nem oszmán! ) török szultánnál is. Végül hazatérve Nikaiába egy szerencsétlen gyermek-császár mellett először hadseregparancsnokká, majd társcsászárrá tette magát. 1259-ben vereséget mér a nyugati – főként francia nyelvjárásokat beszélő – lovagok seregére. Kvíz: Ókori tudásteszt. Emlékszel még mit tanultál az iskolában? | OnlineKvíz. Ez a győzelem bizánci katonai erő újjászületésének tűnt, még akkor is, ha Palailogosz Mihály egyelőre hiába ostromolta a fővárost, Konstantinápolyt (Bizáncot) a következő évben.

Friday, 28 June 2024

Vaszary János Festményei