Élettársi Kapcsolat Hány Év Után
Erdei Pinty Tojó
Erdei pinty ( Fringilla coelebs) Veréb nagyságú madár, hazánkban egyik leggyakoribb fészkelő faj. Hangja jellegzetes. Erdőkben, bokrosokban, parkokban, kertekben szinte bárhol találkozhatunk vele. Élő bokortanyák - Fenyőpinty. Gyakran a földre száll táplálkozni. Költéskor és nyáron főként rovarokkal, hernyókkal táplálkozik, télen pedig különböző magvakat fogyaszt. A hazai állomány egy része elvonul, vonuláskor meglehetősen laza csapatokat alkot, az állomány másik része áttelel. A bokortanyás térségben jellemző, gyakori faj. Védett faj, természetvédelmi értéke: 25. 000 Ft Népi elnevezései: árva pinty, síró pinty, csicsimómadár, csicsimő, borpintyőke, szemeti pinty
Erdei Pinty Tojó - Európa Madarai
Fenyőpinty ( Fringilla montifringilla) Erdei pinty nagyságú madár. Erdei pinty - FOTÓZZ!hu. Egyes teleken nagy csapatokban árasztják el Közép-Európát, ilyenkor erdőszéleken, bokrosok közelében, fenyvesekben lehet megfigyelni őket, akár a bokortanyás térségben is. Költési időszakban rovarokat, pókokat zsákmányol, vonulás idején és hazánkban azonban magvakkal, bogyókkal táplálkozik. Védett faj, természetvédelmi értéke: 25. 000 Ft Népi elnevezései: borpintyőke, nikovic, klikovic, nyigovics
Az egyik leggyakoribb fészkelő madarunk és kedves északi rokona is érkezhet látogatóba hozzánk. Ismerjük meg jobban a díszes és alkalmazkodó erdei pintyet és az utazó, nem válogatós fenyőpintyet! Fontos tudni! Az erdei pinty ( Fringilla coelebs) és a fenyőpinty ( Fringilla montifringilla) is a verébalakúak ( Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék ( Fringillidae) családjába tartozó faj. Mindkét faj védett Magyarországon, természetvédelmi értékük a vörösbegyhez hasonlóan 25 000 forint. Az alkalmazkodó erdei pinty Az erdei pinty Európában általánosan elterjedt faj. Hazánk egyik leggyakoribb fészkelő madara. Vonuló faj, nálunk az északkelet-európai állomány egy része telel, míg a magyarországi állomány Nyugat-Európa mediterrán térségében tölti a telet. Erdei pinty tojó - Európa madarai. Ez az eredetileg erdei madárfaj kiválóan alkalmazkodik a különböző természeti körülményekhez, ugyanis szinte bármilyen fajtájú és nagyságú fatársulásban képes megtelepedni. Találkozhatunk vele fenyvesekben, akácosokban, fasorokban, erdősávokban, gyümölcsösökben, kertekben, és egyre gyakrabban városi környezetben is.Élő Bokortanyák - Fenyőpinty
Az erdei pinty nősténye jóval egyszerűbb színezetű, hátoldala világos olajbarna, alsó oldala fakóbarna. Elterjedése Az erdei pinty egész Európában, Kis-Ázsiában és Észak-Afrikában költ. Ázsiában Nyugat-Szibériáig terjed. Hazánkban mindenütt előfordul az Alföldtől, a dombvidéken át, középhegységeink legmagasabb pontjáig. Fészkelőhelye Az erdei pinty eredetileg kifejezetten erdei madár volt. A nagyobb kiterjedésű középhegységi lomb- és tűlevelű erdőket éppen úgy kedveli, mint az ártéri ligeterdőket vagy a kisebb alföldi erdőtelepítéseket. Szívesen megtelepszik nagyobb parkokban, gyümölcsösökben, idős fában gazdag kertekben, sőt mezővédő erdősávokban és útszéli fasorokban is. Szaporodása Az erdei pinty április végétől – melegebb időjárás esetén április közepétől – június végéig kétszer költ. Fészkét vízszintes ágakra, elágazásokra, mohából, zuzmóból építi, és szőrrel, pihével béleli. A 9-11 cm átmérőjű és 6-8 cm magas fészket csak a tojó rakja. A hím közben hangos énekléssel védi revírjét.
Budapest: Mester kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 További információk [ szerkesztés] Képek az interneten a fajról Videó a tojóról a fészeknél Videó a hímről A madár hangja Taxonazonosítók Wikidata: Q25383 Wikifajok: Fringilla coelebs ADW: Fringilla_coelebs Avibase: 37F522810CADE42A BioLib: 8999 BOLD: 70324 eBird: comcha EPPO: FRINCO Európa Faunája: 97456 Fossilworks: 368987 GBIF: 2494422 iNaturalist: 10070 IRMNG: 10197211 ITIS: 179168 Vörös lista: 22720030 NCBI: 37598 NZOR: 43a7b230-6a1e-4661-8dcd-6006639c82bd WoRMS: 558558 Xeno-canto: Fringilla-coelebs
Erdei Pinty - Fotózz!Hu
A teljes fészekalj 5, de ritkán 4 vagy 6 tojásból áll. 4-es fészekalj inkább csak a második költéskor fordul elõ. A tojásokat egymást követõ napokon rakja le, és csak a teljes fészekaljon kezd kotlani. A költésben a hím nem vesz részt, hanem ez idõ alatt eteti a tojót, és õrzi a fészek környékét. A fiókák legtöbbször a 13. napon kelnek ki, és 13-14 napos korukban hagyják el a fészket. Táplálkozás: Fõleg növény-, elsõsorban magevõ. Táplálékát a földön járva szedegeti össze, de rovarokat és más állati eredetû táplálékot is elfogyaszt. Fiókáit hernyókkal, bogarakkal, kétszárnyúakkal és pókokkal eteti. Állománynagyság: Általános elterjedése miatt az országos állomány nagyságát lehetetlen megadni. Néhány területre vonatkoztatott adatból következtethetünk a hazai állomány nagyságára. Kiterjedt középhegységi erdeinkben ilyen állománysûrûséggel nem számolhatunk, bár ott is rendszeres fészkelõ. Vonulás: A hazai állomány jelentõs része Olaszországba húzódik télire. Egyes gyûrûzési adatok szerint az Appennini-félsziget csúcsáig is eljutnak, bár többségük Közép-Olaszországban marad.
Nem baj, ha lesz a hímről is, mutasd meg! Szia! Végre jól megnézhetem, mert a hangját nagyon szeretem hallgatni, de csak egy pillanatra lehet látni, ahogy kiabál és már megy is tovább. Nagyon szép madár és remek a fotó. Jó a póz, gondolom ez sem tartott sok ideig, de sikerült elcsípni! Üdv Szerencsére fotózni sem könnyű, mert kevés időt tölt el az etetőn. Inni most elég sokáig volt. Igyekszem majd a hímet is megörökíteni. Köszönöm a véleményed. Üdv. De kár, hogy tojó! Elnézegettem volna egy szép hím rozdabarna begyét, acélkékes fejét. Na de ne legyek telhetetlen. Nem volt könnyű ílyen közelről mutatva lekapni mert eléggé izgága madár. Azonban ritkán látni itt még a pinty tojót is, hát még ilyen gyönyörű hibátlan képen. Remek fotó lett ez is. Csak gratulálni tudok hozzá! Üdv: István Szia István! Képzeld el egész télen jártak a pintyek a földre enni. A beszállókra nem voltak hajlandók szállni. Már gondolkodtam lefekszem a hóba lefotózni őket. Csak soha nem jöttek stabilan. Akkor hímek voltak jobbára.Sunday, 19 May 2024Hell Energy Ízek