Magyar Nemzeti Digitális Archívum • A Keleméri Mohos-Tavak Vízrekonstrukcíós Munkáinak Összefoglalása

Állapotfelmérés a keleméri Mohos-tavak növénytani viszonyairól. A keleméri Mohos-tavakat az Országos Természetvédelmi Tanács nyilvánította védetté 1952-ben. Condition survey about botanical relations of the Kelemér Mohos Lake. The National Nature Conservation Council declared a protected nature reserves the Kelemér Mohos Lake in the 1952.

1. Saffarik Gyula: Keleméri Mohos tavak (ÓKSE Természetjáró Szakosztály, 1970) - antikvarium.hu
2. Keleméri Mohos - tavak Természetvédelmi Terület, Kelemér
3. 57/2007. (X. 18.) KvVM rendelet - Nemzeti Jogszabálytár
4. Magyar Nemzeti Digitális Archívum • A Keleméri Mohos-tavak vízrekonstrukcíós munkáinak összefoglalása

Saffarik Gyula: Keleméri Mohos Tavak (Ókse Természetjáró Szakosztály, 1970) - Antikvarium.Hu

elemér településtől nem messze, a keleméri Mohos-tavak partján álldogál a közel 300 éves, 2 méteres törzsátmérőjű Kisasszonyfa, melynek nevéhez két történet is fűződik. A rövidebb szerint a közeli mohos vár úrnője, Piroska kisasszony után kapta nevét. A másik történetet Dr. Faggyas István keleméri születésű néprajztudós népmesegyűjteményében olvasható. A monda szerint a fa szétterülő, vízszintes ágain üldögéltek hajdanán a mocsári tündérek, vagy ahogy a helyiek hívták őket, a lápi kisasszonyok. Idejüket szövéssel, fonással töltötték, és a fa alá tévedőkkel incselkedtek. ()

Keleméri Mohos - Tavak Természetvédelmi Terület, Kelemér

One species (Curimopsis austriaca, Byrrhidae) is new to Hungarian fauna. A kutatások története Bár e terület reliktum jellege, faunisztikai és természetvédelmi szempontból való fontossága évtizedek óta ismert, koleopterológiai vizsgálatok viszont itt - néhány kisebb, rendszertelen gyűjtéstől eltekintve - még nem folytak. Tudomásom szerint Ádám László gyűjtött egy alka­lommal ezen a területen, de anyagát nem publikálta. 1988 elején a Nagy-mohos tőzegmoha­lápján gyűjtve a következő futóbogárfajokat találtam: Epaphius secalis (PAYKULL, 1790), Pterostichus diligens (STURM, 1824), Pterostichus strenuus (PANZER, 1797) és Agonum obscurum (HERBST, 1784). Ezek közül az utóbbi három faj mocsarakban országszerte elter­jedt, az Epaphius secalis viszont országos ritkaság, mert csak reliktum jellegű, főként hegyvi­déki lápokban fordul elő. A vizsgált terület jellemzése Az 56, 9 ha nagyságú "Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület" Kelemér település közelében található. Keleti határán halad a Kelemért Putnokkal összekötő országút.

57/2007. (X. 18.) Kvvm Rendelet - Nemzeti Jogszabálytár

Hungarian Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület A Keleméri Mohos-tavak Természetvédelmi Terület az Aggteleki Nemzeti Park kezelésben lévő fokozottan védett terület. Feladata a terület tőzegmohalápjainak és természetes növénytársulásainak megóvása, fenntartása és helyreállítása A keleméri Mohos-tavak (Kismohos, Nagymohos) egyedülálló természeti látnivalók Észak-Magyarországon. Eredetük a jégkorszakra vezethető vissza. Az akkor kialakuló lefolyástalan területeken víz maradt vissza, amelyet idővel a növényzet elfoglalt. Jelenlegi formájában mintegy másfél méter vastagságban alkotja a tőzegmoha a szőnyegszerű növénytakarót. Magasabb szervezettségű növényfajok is megtelepedtek a tavakban, amelyek valójában ingólápok. A Nagymohos mintegy 320 m hosszan terjed ki ÉK-DNy-i irányban. Legnagyobb szélessége 110 méter, legkeskenyebb részén 40 méter. Jellemző növénytársulásai a tőzegmohás nádas, tőzegmohás fűzláp, és a dagadóláp. A Kismohos Ny-K-i irányban húzódik mintegy 350 méter hosszúságban.

Magyar Nemzeti Digitális Archívum • A Keleméri Mohos-Tavak Vízrekonstrukcíós Munkáinak Összefoglalása

Legnagyobb szélessége 110 méter, legkeskenyebb részén 40 méter. Jellemző növénytársulásai a tőzegmohás nádas, tőzegmohás fűzláp, és a dagadóláp. A Kismohos Ny-K-i irányban húzódik mintegy 350 méter hosszúságban. Legnagyobb szélessége 55 méter, legszűkebb helyen 30 méter. Jellemző növénytársulásai a tőzegmohás nádas, átmeneti láp, dagadóláp és a nyáras. A keleméri Mohos-tavakról összefüggő és részletes tanulmányt Dr. Zólyomi Bálint (1931) és Dr. Czenthe Botond (1983) [1] írt, Zólyomi a Másfélmillió lépés Magyarországon című, az Országos Kéktúrát bemutató tévésorozat második részének 33. perce környékén részletesen is beszél a tavakról. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Dr. Czenthe Botond: A keleméri Mohos-tavak cönológiai viszonyai (Botanikai Közlemény, 72. kötet 1-2. füzet, 1985) Források [ szerkesztés] Keleméri Mohos-tavak TT. Aggteleki Namzati Park Igazgatóság, 2018. április 12. (Hozzáférés: 2019. január 8. ) LEGENDÁS LÁPSZEMEK KELEMÉREN (video). Turista Magazin. január 7. )

A vár már az 1300-as évek végén is romvárként szerepel a feljegyzésekben. A nyomai látszanak csak, ahol a falak és várárok húzódott. A jelzést követve visszaereszkedünk a második tó partjára, Aztán a jelzést követve élesen balra fordulva megyünk fel a tavak feletti gerincre. Itt találkozunk a Magas-bérc tanösvénnyel, amely az alattunk lévő Pálma-forrástól indul, és a gerincen húzódik végig. Ha rövidíteni szeretnénk, itt megtehetjük a forrás felé, ahol piknikező helyet is találunk. A forrás elég alacsony vízhozamú, lassan csordogál a víz belőle. A tanösvényen eljutunk a Forrás-völgyi pihenőhelyhez, majd a másik hegyoldalon is teszünk egy kanyart, aztán visszatérünk a Putnoki halastóhoz és a Pálma-forráshoz. Az aszfaltozott úton érkezünk vissza Kelemérre. Címkék: Családdal, Dombos terep, Forrás, Jól jelzett túra, Kéktúra, Nyomós kút, Tanösvény, Túrabottal ajánlott, Tűzrakási lehetőség Töltsd le iPhone vagy Android készülékedre!

Friday, 28 June 2024

Hbo Aktiváló Kód