Izsó Miklós Táncoló Parasztok

A kiállításon megemlékeznek Petőfi Sándorról, hiszen az ő költészetében csúcsosodott ki a nemzeti táj eszménye. Több versét ihlette az Alföld, erős érzelmi kötődése volt a tájegység iránt. Ez az oka annak, hogy helyet kapott Orlai Petrich Soma Petőfi-portréja Izsó Miklós Táncoló parasztok nevű szoborsorozata, a festmények, a filmek és a fotók együttesen megteremtik azt a hangulatot és légkört, amely által a kiállító teremben töltött idő erejéig úgy érezhetjük, mintha belecsöppentünk volna a műalkotások által felidézett korszakokba, és ott lennénk mi magunk is az ábrázolt tájakon, így elmondhatjuk, hogy ez valóban egy festői utazás az Alföldön. A cikkben szereplő fotók: 1. : id. Ajánló. Markó Károly: Magyar alföldi táj gémeskúttal, 1853, olaj, vászon (Magyar Nemzeti Galéria – Szépművészeti Múzeum, Budapest) 2. : Szilágyi Lenke: Cím nélkül, 2013, c-print dibondra kasírozva (A kép Hajdu Szabolcs Délibáb című filmjének forgatásán készült, jogtulajdonosok a Mirage Film Studio és a Filmpartners) Forrás: Szólj hozzá a bejegyzéshez!

1. Izsó Miklós (szobrász) – Wikipédia
2. Ajánló

Izsó Miklós (Szobrász) – Wikipédia

Izsó Miklóst korai halála megakadályozta abban, hogy saját kezűleg fejezze be Dugonics András elgondolkodó alakjának visszafogottabb szobrát Szegedre, s a számos előtanulmány tanúsága szerint az élete főműveként készülő Petőfi-szobrot. Egyedül megvalósult saját köztéri műve Csokonai szobra Debrecenben (1866-71). Izsó Miklós (szobrász) – Wikipédia. Kellemetlen viták és nehézségek közepette készült a költő részletekben szinte rokokósan gazdag, kissé kihívó tartású szobra, aminek felavatására nagy ünnepség keretében került sor. A szobrászt azonban nem hívta meg senki. Az évtized folyamán Izsó számos vázlatot készített táncoló parasztokról, megpróbálva megragadni a lehetetlent: álló kompozícióba merevíteni a test minden részével változó, folyamatos mozgást. Figuráinak erőteljes kontraposztja, a mozgás lendületét és jellegét hangsúlyozó drapéria (a bő paraszti viselet redőzete, lobogása) a vázlatok elnagyolt mintázásával, s a korban szokatlan anyaggal (terrakotta) az impresszionizmus érzékiségét vetítik előre, megőrizve a szobrászat klasszikus törvényeit.

Ajánló

Ez utóbbit, akár legnagyobb megbízatását, a pesti Petőfi-szobrot tüdőbaja miatt hirtelen bekövetkezett halála után Huszár Adolf fejezte be. A Dugonits-szobrot 1876-ban, Petőfit 1882-ben állították fel. A Nemzeti Galéria Izsó 71 szobrát őrzi. Főműve a Csokonai, egyetlen megvalósított emlékműve. A hetyke, mégis elegáns figura a máig élő költői eszményt fogalmazza meg, a magyaros ruha, a fürtös fej, a kezében lévő lant, a szőlőtő is ezt szolgálják. A monumentális, de garabonciásnak is ható alak legjobb emlékműveink egyike. Izsó tragikusan félbetört pályája ellenére a romantikus szobrászat legnagyobb magyar mestere, a nemzeti stílus megteremtője, az első európai rangú magyar szobrász. Indulásakor alig volt magyar művészet, szobrászat meg különösen nem, amit folytathatott volna. A Rómából hazatérő Ferenczy megpróbálkozott megteremtésével - bele is bukott a kor érdektelenségébe. Alakjait nem az akadémiákon gyűjtötte, hanem a magyar valóságból. "Ez az eszmény testet öltött a magyar katona, a végvári vitéz, a hajdú, a kuruc, a huszár alakjában, abban a természetségben és fesztelenségben, amivel a lovát a vele összenőtt huszár megüli; a paraszt, a pásztor, a csikós alakjában, tempós és mégis rugalmas, hanyag és mégis nemes mozgásában" - írta róla Fülep Lajos.

Ajánlja ismerőseinek is! Kiadó: Corvina Kiadás éve: 1972 Kiadás helye: Budapest Nyomda: Kossuth Nyomda Nyomtatott példányszám: 5. 550 darab Kötés típusa: egészvászon, kiadói borítóban Terjedelem: 39 oldal + 60 képtábla Nyelv: magyar Méret: Szélesség: 21. 00cm, Magasság: 24. 00cm Súly: 0.

Tuesday, 18 June 2024

Nike Training Szett