Élettársi Kapcsolat Hány Év Után

Élettársi Kapcsolat Hány Év Után

Cserháti Ferenc Püspök – Szentgyörgyvölgyi Péter Életrajz

A tékozló fiú még el sem kezdte vallomását: édesapám, vétkeztem…, amikor "apja már messziről meglátta és megesett rajta a szíve. Eléje sietett, a nyakába borult és megcsókolta" (Lk 15, 20). Nyilvánvaló: az apa állandóan leste, várta fia hazatérését és már távollétében megbocsátott neki, mert szerette – fejtegette a szónok. Megtérése után nem vádaskodott, nem kérdezett semmit. Egyedül csak az érdekelte, hogy fia megtért és hazajött. Azonnal örömünnepet rendezett tiszteletére. A példabeszéd üzenete: Cserháti Ferenc leszögezte: ez a végtelenül megbocsátó, irgalmas és jóságos istenatyai szeretet egykor kiváltotta a Krisztus korabeli farizeusok és írástudók felháborodását, és ma is nagy kihívást jelent az esendő ember számára. A tékozló fiú bátyjában nem nehéz magunkra ismernünk, hiszen nem egyszer, hozzá hasonlóan magunk is megütközünk, méltatlankodunk az isteni nagylelkűség miatt. Nem értjük, hogy Isten hogyan keltheti fel napját jókra és gonoszokra egyaránt. Elfogadhatatlannak tartjuk, ami a példabeszéd szerint az atyai ház udvarán történt.

Cserháti Ferenc Püspök Látogatást Tett A Csehországban Élő Magyar Közösségeknél

Ebben a szentmisében túlcsorduló örömmel és hálás szívvel magasztalja lelkemaz Urat, mert nagy dolgot művelt velem ő, a Hatalmas, ő, akit Szentnek hívunk. Magasztalja lelkem az Urat, mert csodálatos dolgot művelt velem karja erejével: már gyerekkorban elszólított a kanyargós kis Túr partjáról. Elvitt Szatmárra, a Kölcsey Ferenc középiskolába, onnan a gyulafehérvári papnevelő intézetbe. Magasztalja lelkem az Urat, mert jótevőket szerzett nekem ahhoz, hogy tanulhassak" – sorolta a püspök. Aranymisés homíliájában Cserháti Ferenc Lukács evangéliumának ahhoz a szakaszához fűzte elmélkedését, amelyben az emmauszi tanítványok felismerik a feltámadt Krisztust a kenyértörésben (24, 45). A püspök rávilágított: a mai evangélium különösen kiemeli, hogy a tanítványok társaik közösségében, a kenyértörés közben ismerték fel az Urat, értették meg, hogy a búzaszemnek előbb el kell pusztulnia, hogy új élet fakadjon belőle és bőséges termést hozzon. A szentmise végén Erdő Péter bíboros, prímás adott hálát Istennek Cserháti Ferenc ötven évi papi szolgálatáért.

Cserháti Ferenc Püspök Az Amerikai Magyaroknál - Magyar Kurír - Új Ember

Művei [ szerkesztés] Jubileumi értesítő Szent István király halálának 950. évfordulójára és a müncheni Magyar Katolikus Misszió 10 éves fennállására / Jubiläums-Pfarrbrief zum 950. Todestag des Heiligen Stephan von Ungarn und zum Andenken der Errichtung der Ungarischen Katholischen Mission als selbständige Seelsorgestelle vor 10 Jahren; szerk. Cserháti Ferenc; Magyar Katolikus Misszió, München, 1988 Hitébresztő, 1-3. ; Szent István Társulat, Bp., 1993 Ünnepszemle; Szent István Társulat, Bp., 1996 Az egyházzal vagy nélküle. Tanulmány két katolikus tanítás összeegyeztethetőségéről: az egyház szükségessége az üdvösségre és az üdvösség lehetősége annak keretein kívül, különös tekintettel a II. Vatikáni zsinat Lumen Gentium dogmatikai konstitúciójára és az 'axiómára': Az egyházon kívül nincs üdvösség; Szent Maximilian, München–Bp., 2004 Szentleckekísérő. Homíliák a vasárnapi szentleckék A-B-C sorozata alapján; Szent István Társulat, Bp., 2004 Vatikáni megbízottak a külföldi magyar lelkipásztori szolgálatban, 1945–2006; Szent István Társulat, Bp., 2009 Magyarok a bajor fővárosban; METEM–Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, Bp., 2016 Jegyzetek [ szerkesztés] További információk [ szerkesztés] Bishop Ferenc Cserháti, Catholic-Hierarchy (angol) A magyarok püspöke.

"Cserháti részt vehetett a II. vatikáni zsinat harmadik (1964. szeptember 14. – november 21. ) és negyedik (1965. – december 8. ) ülésén, így személyes élményeivel gazdagon adhatta tovább az Egyház tanítását. Tankönyvet azonban nem adott ki, de nyomtatásban mégis megjelent egy írása az Egyházról és egy elemzése a zsinatról. " (Forrás: Kránitz Mihály) 1969. január 10-től pécsi megyés püspök volt. Segédpüspökei: dr. Endrey Mihály (1972–1975), dr. Belon Gellért (1982–1987), valamint Mayer Mihály (1988–1989, utóda a megyéspüspöki székben). Főleg német és osztrák kapcsolatai révén sikerült több templomot felújíttatnia. 1970 -től A Magyar Püspöki Kar titkára. [2] II. János Pál pápa elfogadta nyugállományba vonulási kérelmét, majd 1989. november 3-ától nyugállományba vonult. [2] Művei [ szerkesztés] Az egyház saját tanítása tükrében. Budapest, 1964 Az egyház és szentségei. A liturgikus reform teológiai alapjai. Budapest, 1972 Mindennapi kenyér 1973. Idézetek a napi olvasmányokból és szentleckékből, gondolatok és imádságok.

Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.

Adatbázis: Szatmáry Kristóf | K-Monitor

Az V. kerület 1950 előtt a Lipótvárosból és az Újlipótvárosból állt, a Belváros pedig a külön IV. kerületet alkotta. Hozzá tartozott még 1938-ig (a XIII. kerület megalakulásáig) a Vizafogó, az egykori Kikötődűlő (a Váci út és a Duna közötti terület egészen Újpest határáig, amit ma Angyalföld részének tekintenek) és a Népsziget is.

Belváros és vidéke (Lipótváros) Belvárosi vigasságok A magyarrá vált Belváros Híres belvárosi asszonyok A Tisztelt Ház
Saturday, 27 July 2024
Időkép Keszthely Radar