Nappalok És Éjszakák - Kiss Csaba "Sirály-Játéka" Tatabányán - Színház.Hu

Puskin Anyegin című verses regényének részletes olvasónaplója fejezetenként Első fejezet Rögtön az olvasónapló elején érdemes tisztázni a történet egyik furcsaságát: A történet főszereplője Anyegin, az orosz nemes ifjú, de magát a történetet nem ő és nem is Puskin meséli el, hanem van egy elbeszélő, egy narrátor, aki mesél. Ebből ered az Anyegin olvasásának egyik nehézsége, mert az elbeszélő (narrátor) gyakran elkalandozik, a saját emlékeit idézi fel, és amikor "észbe kap", akkor folytatja Anyegin történetét. Nem tudjuk, hogy pontosan ki ez a narrátor, de szerepeltetésével Puskin egy plusz réteget ad a történethez. (És jócskán megnehezíti a középiskolások dolgát…) A műből nem derül ki pontosan, hogy mikor játszódik, de a részletekből, utalásokból ki lehet találni, hogy Puskin saját koráról, a 19. század első feléről van szó. Bemutató - Csehov: SIRÁLY. A főszereplő tehát Jevgenyij Anyegin, az orosz nemes ifjú, aki korának tipikus arisztokrata alakja: A "Néva partján született", azaz Szentpéterváron, gazdag családból származik, de apja bőkezűen szórja a vagyont, minden évben három bált ad, és szép lassan tönkre is megy ebbe.

• Anton Pavlovics Csehov: Sirály (Elemzés) -
• Bemutató - Csehov: SIRÁLY
• Kutszegi Csaba: Sirály nagy egóval

Anton Pavlovics Csehov: SirÁLy (ElemzÉS) -

... a Trepljov-féle lázadásnak meg azért nincs jövője, mert az csak önmagáról és önmagának szól. Anton Pavlovics Csehov: Sirály (Elemzés) -. A Sirály ban emberi sorsokban mutatkozik meg generációk harca, nem túlzás: a világok háborúja. Nem szokatlan, hogy a fiúk fellázadnak az apák (anyák) ellen, ám Csehovnál az mégis furcsa, hogy hőse, a fiatal Trepljov ugyanúgy (vagy nagyon hasonlóan) prezentálja és fejti ki rövid, elméleti magyarázatokban is az esztétikai lázadását, mint sok mai kortársszínház-rendező és még inkább kortárstánc-koreográfus. Nem változott volna semmi az elmúlt százhúsz évben? Vagy folyamatosan változik minden, csak az újabb fordítások mindig úgy aktualizálják a szöveget, hogy az újabb korok értelmezői az aktuális művészetelméleti terminológiarendszer fogalmait észlelve, saját koruk vitáira ismerjenek? Mészáros Blanka és Ötvös András / fotók: Horváth Judit Ez utóbbi nem valószínű, mert a Katona József Színház bemutatójának fordító-dramaturgja, Radnai Annamária – első hallásra legalábbis – szemantikailag hű maradt a Csehov-szövegekhez, csak stilisztikailag újított.

Igen beszédes Ascher előadásában, hogy Trepljovot (Ötvös András) mennyire nem érdekli, hogy a sokat látott Dorn doktor (Fekete Ernő) érteni véli az általa színre vitt "új idők új dalait", az amúgy értetlenségtől szenvedő-felháborodó szerző kifejezetten modortalanul (nevén nevezve: öntelt bunkóként) viselkedik az egyetlen értő nézőjével, és erre az sem mentség, hogy közben szerelmén, Nyinán (Mészáros Blanka) jár az esze. Kutszegi Csaba: Sirály nagy egóval. Itt válik világossá, hogy Trepljovot igazából nem a művészet megújítása (és a jobb, igazságosabb társadalmi lét) érdekli, hanem szerelme elnyerése és ezáltal is önmaga megvalósítása. Persze ehhez joga van, és nincs is mit csodálkozni azon, hogy mindeközben erőszakos és sértődékeny, hisz életében valójában soha senki nem figyelt rá, senkinek nem volt fontos. Trepljovot ugyanúgy nem a művészet érdekli, mint Trigorint sem az irodalom, hanem csak az általa elérhető (kényelmes, kedvelhető) életforma (melynek csúcsa, értelme Trigorinnál a horgászás). Szirtes Ági és Fekete Ernő Nyina sem különb: nem őszinte Trepljov iránti szerelme, mert leginkább saját elképzelt jövőjébe szerelmes.

Bemutató - Csehov: Sirály

Katona József Színház, 2015. december 20. {tortags, [new_id], 1}

Anton Pavlovics Csehov Taganrog városában, Dél-Oroszországban született 1860. január 29. -én. A drámairodalom meghatározó alakja volt, újrateremtette a novella műfaját. Tanulmányok, karrier Taganrogban maradt gimnáziumi tanulmányai végéig, majd Moszkvába ment családja után, ahol ösztöndíjasként orvosi egyetemen tanult. 1882 őszétől a Szilánkok szentpétervári szatirikus lap állandó szerzője volt. 1884 sikeres orvosi diplomája után praktizált is, majd 1886-tól az Új Idő című lap munkatársa lett. Az elkövetkező két évben mintegy 100 novellát írt, megjelent két novelláskötete, amivel a rangos Puskin-díjat is elnyerte. Az 1880-as évek közepén kezdeti tuberkolózis jelei mutatkoztak rajta. A városi létet feladva 1892 Melihovo faluban birtokot vásárolt és szüleivel letelepedett Moszkvától mintegy 100 kilométerre. Csehov sirály röviden. Itt írta többek közt a Sirály című újszerű drámáját, a 6-os számú kórtermet valamint az Életem és a Három év című kisregényét, az ismét felvett orvosi praxisa mellett. Orvosi javaslatra súlyosbodó betegsége miatt délebbre kellett költöznie, 1897 őszén nyolc hónapig Nizza vált lakhelyévé, majd innen Jalta lett élete következő meghatározó állomása.

Kutszegi Csaba: Sirály Nagy Egóval

A színpadon épp kártyázik a társaság, és a dörrenés hangjára összerezzennek, de aztán nem történik semmi, marad minden a régiben. Nem döbbenti meg őket a tragédia. Dorn azt mondja dúdolva: " Szétrobbant egy éteres üveg ", és Arkagyinának el sem árulják az igazságot. Az orvos rejtélyes, sokat sejtető megjegyzése jelképesen is értelmezhető: megszűnt létezni egy fölösleges, mások számára nem sokat jelentő ember. Halála nem több annál, mint amikor egy palack darabokra hullik. A tragédia nem látványos (csak egy lövést hallunk a végén): finoman, fátyolosan, csöndesen van jelen Csehov világában. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10

Nagy butaság volna ezt gondolni, ráadásul az idő Doiasvilinek dolgozik, pláne ha tényleg egyre kevesebbeknek lesznek műelőzményeken érlelt elvárásaik az újabb és újabb Sirály -bemutatókon. És a Sirálly al kapcsolatban jelentkezik még egy – a korszerűsítéshez kapcsolódó – nem is apró csekélység: a darab eleve arról szól, hogy "új formák kellenek". Az új formákról viszont – főleg napjainkban – az a kérdés merül fel leginkább, hogy: mennyire új az az új? Az előadás kezdetén Mása és Medvegyenko rövid dialógusát illethetnénk a "Bevezetés a fizikai színházba" alcímmel is, hisz a szereplők minden szavukat valamilyen fizikai akcióval kísérik, egy pianínóra ülnek, másznak, fekszenek, egymás végtagjait hajlítják, tartják, támasztják. Antóci Dorottya és Ertl Zsombor már az elején megragadja a figuráját, Antóci a későbbiekben főleg az erősen illuminált jelenetekben húzza fel az élvezetes abszurdig az alakítását, Ertl pedig a vége felé két felvonás munkájára teszi fel a koronát egy mondattal, amikor lázadva kiáltja a világba megszokott, mindennapos mondatát: nem kér lovat, gyalog megy haza.

Sunday, 19 May 2024

Eeszt Applikáció Védettségi Igazolvány