Egyoldalú Kötelezettségvállaló Nyilatkozat

nem kell bírósághoz fordulni és hosszú éveken keresztül pereskedni. A felek között létrejött kölcsönszerződést követően az adós tartozáselismerő nyilatkozatot is tehet, amelyben elismeri a tartozását, megerősítheti szándékát, hogy a szerződésben meghatározottak szerinti határidőben és módon visszafizeti a kölcsön összegét járulékaival együtt. Az adós kötelezettségvállalása alapján ebben az esetben is közvetlen végrehajtásnak van helye. Az egyoldalú kötelezettségvállalás és tartozáselismerő nyilatkozat esetén elegendő, ha a nyilatkozatot tevő fél jelenik meg a közjegyző előtt. Szükséges dokumentumok: a nyilatkozó fél részére személyazonosító igazolvány/útlevél/vezetői engedély (saját kezű aláírással és fényképpel ellátott) és lakcímkártya, adókártya, cég esetén cégjegyzékszám vagy adószám, az aláírt, eredeti magánokirat bemutatása, amely jogügylet alapján a nyilatkozó az egyoldalú kötelezettségvállaló vagy tartozáselismerő nyilatkozatot teszi (pl. 732/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet - Nemzeti Jogszabálytár. : megkötött hitel-, illetve kölcsönszerződés stb.

1. 732/2020. (XII. 31.) Korm. rendelet - Nemzeti Jogszabálytár

732/2020. (Xii. 31.) Korm. Rendelet - Nemzeti Jogszabálytár

A Fővárosi Ítélőtábla BDT2018. 21. szám alatt közzétett eseti döntése megkérdőjelezi a hitelintézetek által a hitelezés során széles körben alkalmazott egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat érvényességét és közvetlen végrehajtásra alkalmasságát. A tényállás szerint a hitelező és a fogyasztó mint adós között létrejött kölcsönszerződés egyebek mellett tartalmazta, hogy a kölcsön folyósításának feltétele, hogy az adós közjegyző előtt a kölcsön visszafizetésére irányuló és közvetlen bírósági végrehajtás lehetőségét is tartalmazó egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot tegyen. A bíróság a tényállás körében megállapította, hogy bár a közjegyzői okirat a címe szerint tartozáselismerő és kötelezettségvállaló nyilatkozat, a tényleges tartalma szerint azt tartalmazza, hogy az adós elismeri a szerződéskötés tényét, annak a tartalmát és azt, hogy a tartozásának az összege mindig azonos a hitelező nyilvántartásában szereplő összeggel. A jogerős ítélet szerint, a tartozáselismerő nyilatkozat a Ptk.

Folyósítás előtt még nem áll fenn tartozás Az Ítélőtábla első körben azt vizsgálta, hogy a kölcsön folyósításának feltétele tarozás-elismerésnek minősül-e. A tartozáselismerő nyilatkozat a Ptk. szerint egy egyoldalú, címzett nyilatkozat, megtétele feltételezi, hogy az adósnak legyen valamilyen jogcímen beazonosítható tartozása. A konkrét esetben azonban az adós előre, még a kölcsön folyósítását megelőzően elismeri, hogy tartozása annyi, mint amennyit a hitelintézet a saját nyilvántartása alapján állít. Ezért a hivatkozott szerződéses feltétel nem azonos a tartozás-elismeréssel, mert a szerződéskötés időpontjában a folyósítás előtt az ügyfélnek tartozása még nem állhatott fenn. Az Ítélőtábla rámutatott arra is, hogy a szerződéses feltétel nem felel meg a tartozás-elismerés jogintézményének azért sem, mert az nem az adós egyoldalú címzett jognyilatkozata, hanem a fogyasztóval szerződő hitelintézet által kialakított, egyedileg meg nem tárgyalt szerződései feltétel. A bizonyítási teher megfordul Az Ítélőtábla szerint, noha az ügyfél nyilatkozata nem minősül tartozáselismerő nyilatkozatnak, mégis azt eredményezi, hogy az ügyfelet, mint fogyasztót terheli annak bizonyítása, hogy a tartozása nem egyezik meg a hitelintézet nyilvántartásában szereplő összeggel.

Tuesday, 21 May 2024

Simson S50 Főtengely