KertéSzeti Alapismeretek | Sulinet TudáSbáZis

A hajtásnövekedés korai leállása a lombfal önárnyékolását csökkenti. A lepermetezett rövid hajtások permetlé alatt maradnak. A peronoszpóra elleni védekezések száma csökkenthető. A fürtszerkezet lazulása megkönnyíti a gombás fertőzés elleni védelmet. Az ágaskordon tőke laza, benapozott hajtásrendszerét a molyok elkerülik. A földig leérő termőgallyak alatt az árnyékba kerülő gyomok fejlődése leáll, ezek a sor nyomvonalában néhány (damilos) fűkaszálással visszaszoríthatók. A termés önköltsége a magas terméshozam és a kézi munkaerő esetleges jellege miatt csökken. A szőlő hazánkban őshonos. Szőlőlugas - Kriszten György - Régikönyvek webáruház. A klímaadottságokhoz hozzászokott. A metszés és a nagy terméshozam folytán beálló tápanyag (K) hiány viszont a szőlő téltűrését lerontja. Hozzájárul ehhez a hajtásokban a sejt méret növekedése, hosszú vesszeik elhúzódó beérése, valamint a szénhidrát (cukor, keményítő stb. ) tartalom csökkenése is. Az ágaskordon tőke téli fagy tűrése lényegesen nagyobb. A hajtások növekedése korán leáll. A terméshozam csökkentése pedig megnöveli a szénhidrát tartalmat.

• Szőlőlugas - Kriszten György - Régikönyvek webáruház
• A szőlő metszéséről - Agroinform.hu
• Kriszten György: Szőlőlugas (Mezőgazda Kiadó, 2008) - antikvarium.hu

Szőlőlugas - Kriszten György - Régikönyvek Webáruház

Ezzel a növény lényegesen nagyobb rügytermékenységhez, fürt és bogyómérethez stb. jutott. Elméleti kutatók (köztük például Winkler, A. J., 1962) azonban kimutatták, hogy a metszés a tőkét gyengíti, hosszú hajtások nevelésére, felesleges vesszőtermelésre kényszeríti. A metszés okozta kényszerű veszteségek hatásaként viszont a tőke a talaj közelébe került. Hazai szakemberek szerint "a szőlő metszése már csak azért sem hagyható el, mert elkúszik, elmászik". A metszés elhagyásával romlik a virágzatokban a kötődés, a szőlő "madárkás" fürtképzéssel védekezik túlterheléskor A vegetációs potenciál kihasználása, valamint a terméshozam szabályozás gépesítése érdekében elhatároztuk, hogy a szőlő természetes hajtásrendszerét visszaállítjuk. A kezdeti kísérlek során bebizonyosodott, hogy a metszés elhagyásával a termesztett szőlő (Vitis vinifera) is önszabályozásra áll át. Rügyeinek nagyobb termékenysége miatt azonban a szakaszosság mértéke lényegesen nagyobb, különösen a metszéselhagyás évében. A szőlő metszéséről - Agroinform.hu. A túlterhelés ellen a szőlő "madárkás" fürtképzéssel védekezik.

A Szőlő Metszéséről - Agroinform.Hu

2005. évben az ültetvények értékelhető állapotba kerülnek, a munka folytatása azonban elakadt, a szabadalom "koppintás" megelőzése érdekében. Sopronban 0, 3 hektáros Leányka ültetvényben szintén "vékony, áttetsző", függőleges lombfalat alakítottunk ki. A hajtásrendszer távolodását a termőgally tengelyétől, az ágrendszer oldalán megduzzadó rügyek ledörzsölésével gátoltuk (3. ábra). (Babó szabadalmi bejelentés 2010, 2012). A "vékony" lombfalnak köszönhetően a termés minőségét sikerült megnövelni, nagy termesztési biztonság mellett. A kora tavaszi fagyok ismeretében induló terméshozam- szabályozás módot ad a kártétel elkerülésére, a téli fagyoktól pedig a hagyományos metszett tőkéknél vékonyabb vesszei védik. Az önszabályozásra képes ágaskordon tőkeforma kialakítása és termesztés technológiája: 1. Az 1. év kora tavaszán az 5–6 éves (termő állapotban lévő) tőkék földig visszavágása. 2. Kriszten György: Szőlőlugas (Mezőgazda Kiadó, 2008) - antikvarium.hu. Ősszel a vesszőhozam megmérése. 3. A vesszőhozam és az átállítási együttható ismeretében a termőfelület "igény" kiszámítása.

Kriszten György: Szőlőlugas (Mezőgazda Kiadó, 2008) - Antikvarium.Hu

A szőlőtőke karjának kialakítása A tőketörzs magasságától és a hajtásnövekedés erősségétől, azaz a hajtás hosszától függően a tőketörzs kialakítására szánt vesszőből a kordonkar egy része is – olykor fele is – kialakítható. Ekkor a függőleges felvezetés után, vízszintes helyzetű lehajlítással, lekötéssel rögzítjük a támrendszerhez a vesszőt. A következő évben a már kialakított kar végén lévő rügyből fakadt hajtással hosszabbítható meg a kar. Ezzel a kar kialakítása befejezhető. Az alakítás utolsó évében a karon kialakítjuk a termőalapokat. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy kb. 20-25 cm távolságra – függönyművelésnél 30-40 cm távolságra – kiritkítjuk a vesszőket. A meghagyott vesszőket pedig 2 rügyre visszametsszük. A kar kialakításának idején fontos ápolási munka a törzsön keletkezett felesleges hajtások eltávolítása, a kordonkaron kihajtó hónaljhajtások válogatása. Figyeljünk arra, hogy ez a munkaművelet minél kisebb hajtáskorban történjen meg, hogy az a lehető legkisebb sebfelületet eredményezze.

2005. április 1., 10:00, 220. szám A szőlő metszésének két fő feladata van: a célszerű tőkeforma kialakítása, valamint a tőkék gazdaságos termőegyensúlyának a kialakítása. A szőlőtőkék alakító metszésének az ideje az ültetési időszak után történik. Ezt követően alakíthatjuk ki a tőke vázrendszerét: az ágakat és a termőfejeket. A tőke kívánt alakja kialakítását követően fenntartó metszéssel biztosítható. A tőkevázat alakító és az alakfenntartó metszést tőkeművelésnek nevezzük. A különböző jellegzetes tőkealakok kinevelése és fenntartása a tőkeművelés módja. A tőkeművelési módok különböznek a tőke törzsmagasságában, alakjában, a vázágak elhelyezkedésében, hosszúságában, számában. Megkülönböztetünk alacsony művelésű, középmagas és magas művelésű tőkeformákat. Alacsony művelésű tőkeforma például a fejművelés, a bakművelés, valamint a legyező művelés. Középmagas művelésű pl. az alacsony kordon, a középmagas kordon, valamint a Guyot-művelés. Magas művelésű tőkeformák pl. a lugas-művelés, a Lentz Moser-művelés, valamint a kettősfüggöny művelés.

Sunday, 2 June 2024

Gliadin Tartalmú Ételek