A Felvilágosodás Eszmerendszere És Főbb Képviselői

A tétel kifejtése Liberalizmus (szabadelvűség) A liber [lat. ] = szabad származású szóból ered, a liberális = szabadságot kedvelő, bőkezű volt eredetileg, de jellemzően szabadelvű értelemben használjuk. A fogalom az 1820-as években, a spanyol felkelés idején keletkezett. (A Napóleon elleni spanyol felkelés során fogalmazták meg a liberalizmus alapelveit. ) Az eszmerendszer legfőbb tanításai a felvilágosodásra vezethetők vissza Alapvető értékek: alkotmányosság, a korlátlan uralkodói hatalom elvetése, a polgári szabadságjogok (szólás-, sajtó, gyülekezés, sajtószabadság), törvény előtti egyenlőség, parlamentarizmus, népképviselet állami beavatkozástól mentes gazdaság ( szabad verseny), közteherviselés. Célként fogalmazta meg az egyén minél nagyobb befolyását a közre, viszont ezzel párhuzamosan a köz részéről minél kisebb beavatkozást az egyén életébe (éjjeliőr-állam) Nem ismert el semmiféle vallási, származási, nemzetiségi hovatartozásbeli megkülönböztetést. Nacionalizmus: A latin natio = nemzet szóból ered.

• A felvilágosodás kora és eszméi - verselemzes.hu
• A felvilágosodás | zanza.tv
• A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői

A Felvilágosodás Kora És Eszméi - Verselemzes.Hu

Francia felvilágosodás Egyik jeles képviselője Rousseau (1712-1778). Fő műve a Társadalmi szerződés. (Népszuverenitás elmélete: minden egyes polgár alárendeli magát egy közakarat legfőbb irányításának a közjó érdekében. Ez a közösség, másképpen a nép. Az állam létét megelőzte a magántulajdon, az állam a szerződésből keletkezik, a nép tagjai kötnek szerződést, minden jog forrása a nép, ez ruházza fel hatalommal az államot, a szerződést fel lehet bontani, legjobb államforma a köztársaság) Filozófiai felfogásai: az ember szabadnak született (ez minden tézis kiindulópontja) ---> Rousseau gondolatai gyakorolják a legnagyobb hatást a francia forradalomra. Másik jelentős személy Montesqieu (báró, arisztokrata). Fő műve: A törvények szelleme (politikai, történetfilozófiai mű, rendszerezett könyv, államformákra vonatkozó nézeteit taglalja benne, különbséget tesz törvény és jog között, kifejti a hatalommegosztásról szóló szinte a mai napig érvényes nézeteit: állam = törvényhozó hatalom + végrehajtó~ + bírói~, az utóbbiba senki nem szólhat bele), jelentős műve a Perzsa levelek, melyben a korabeli Franciaországot leplezi le fiktív levelekben.

A Felvilágosodás | Zanza.Tv

Felvilágosodás A FELVILÁGOSODÁS KITELJESEDÉSE: A XVII. századi Angliában új eszmeáramlat jelent meg, a felvilágosodás. Ez a XVIII. században elterjedt és kiteljesedett Franciaországban, majd az egész kontinensen. Az élet minden területét át kívánták vizsgálni a természeti törvények és a józan ész (ráció) szempontjából. (Ezt a szemléletet racionalizmus nak nevezzük. ) A kor felvilágosult elméi úgy vélték, hogy a nevelés, a felvilágosítás révén mind az egyes ember, mind a társadalom felemelhető, átalakítható. Ha az emberek megismerik az ésszerűt, a helyes utat, akkor aszerint cselekednek. A hagyományokra épülő világ alapfogalmai helyett új, szintén megkérdőjelezhetetlen alapelvek kerültek az emberek gondolkodásába. Ezek legfontosabbika, hogy minden változik, fejlődik. A társadalomról elmélkedve a felvilágosult gondolkodók máig értékálló elveket hirdettek meg: toleranciát, türelmet hirdetve elutasították a vallási fanatizmust; a szabadságot eszményítve elvetették a zsarnokságot. A XVIII.

A Felvilágosodás Eszmerendszere És Főbb Képviselői

Immanuel Kant (1724-1804) német filozófus szerint a felvilágosodás döntötte meg a századok óta uralkodó tekintélyelvűséget: az ember kiszabadult abból a gyámoltalan helyzetből, hogy csak valaki más irányítása alatt tudjon gondolkodni. Nem véletlenül lett a felvilágosodás jelmondata ez a horatiusi idézet: " Sapere aude! " (vagyis: "Merj gondolkodni! "). A felvilágosodás szellemi gyökerei a reneszánsz korba nyúlnak vissza, amelyet emberközpontúság jellemzett: az emberek szabadabban akartak élni, gondolkodni, mint addig, s a földi világra koncentráltak a túlvilág helyett. Persze, hosszú fejlődés eredménye volt, míg az emberiség eljutott odáig, hogy a gondolat szabadságát igényelje (ami nemcsak a szabályok alól való felszabadulást, hanem a vallási kötöttségektől való mentességet is jelentette). A felvilágosodás eszméi a 17. századi Angliában jelentek meg először (a válságba került feudalizmusból ugyanis az angol polgári forradalom mutatta meg a kiutat), de csak a 18. században terjedtek el Európában (előbb Franciaországban, majd az egész kontinensen), hogy visszahatva a szigetországra végül az Egyesült Államokba is eljussanak.

A felvilágosodás a XVII. ÉS XVIII. század filozófiai mozgalma, a feltörekvő polgárság eszmerendszere. Előzménye a természettudományok fejlődése és az, hogy a korábbi vallási alapú világképet, melynek lényege a változatlanság, elavultnak tartották. Úgy gondolták minden fejlődik és változik. A zsarnokságon alapuló feudális állam helyett, szabadságon alapuló államban hittek. A polgárság társadalmi, politikai mozgalmai már nem művészeti vagy vallási, hanem filozófiai eszméket használnak önmaguk elméleti megalapozásául. A felvilágosodás képviselői elvetették a hittételeket, mégsem lettek vallástalanok, kidolgozták a deista felfogást, isten teremtette a világot, de tovább nem avatkozik bele a működésébe, ezért nincs szükség egyházra. Angliából indult el, majd Franciaországban teljesedett ki először. A felvilágosodás eszmei gyökerei: · empirizmus:az ismereteink végső forrása a tapasztalat racionalizmus: a világ az ész alapján ismerhető meg A francia felvilágosodás szemléletét őrző hatalmas összefoglaló munka, az Enciklopédia felvilágosodás egyik alapvető politikaelmélete a szerződéselmélet: · John Locke államelméletében az alkotmányos monarchiát állította példaképül, felfogása szerint minden ember rendelkezik veleszületett természetes jogokkal, melyek egy részéről lemond a társadalom működőképessége érdekében (társadalmi szerződés).

A XIX. században a konzervativizmus alapján a pártok jellemzően a liberalizmus elvei és követelményei ellen léptek fel. Szocializmusok a latin sociare = társul igéből ered Alapelvei: az emberek közötti egyenlőség (vagyoni és jogi!!! ) létrehozása a célja az emberek közötti szolidaritásra épít, mindenképp ellensúlyozni kell a munkások elidegenedését.

Tuesday, 18 June 2024

Dr Dán Pál Nőgyógyász