Erzsébet Királyné Szobra

A királyné élete azonban nem volt tündérmesébe illő, ugyanis 1889-ben öngyilkosságot követett el a trónörökös Rudolf. A veszteség elkeserítette Sisit, aki feketében járt és álnéven utazgatott. 1898. szeptember 9-én Hohenembs grófnő néven jelentkezett be egy genfi szállodába. M ásnap az udvarhölgyei kíséretében kiment az utcára, ahol egy olasz anarchista, Luigi Lucheni, egy tűhegyes reszelőt döfött a királyné mellkasába. Sisi másfél óra múlva halott volt. Erzsébet királyné szobra – Köztérkép. A tragédia után emlékművet szerettek volna állítani a királyné tiszteletére Budapesten. A magyar országgyűlés törvénybe iktatta Sisi emlékét és már a halálának évében döntött a szobor felavatásáról. Az első tervpályázatot 1900-ban írták ki, de az elbukott, akárcsak a következő négy, majd végül az ötödik, 1919-ben, sikeresnek bizonyult. A győztes pályázat az emlékmű többféle elhelyezésére tett javaslatokat. A szobor miatt évtizedeken keresztül ment a huzavona, de végül 1932-ben elkészült. Az emlékművet az Eskü, tehát a mai Március 15-e téren állították fel.

• Erzsébet királyné szobra – Köztérkép

Erzsébet Királyné Szobra &Ndash; Köztérkép

Néhány esztendővel ezelőtt egyszer már ismeretlen tettesek megcsonkították a szobor talapzatát, kifeszítették belőle a bronz monogramot és a babérkoszorút. A tetteseket akkoriban nem találták meg. Glück Frigyes újra rendbehozatta a szobrot, amelyet most azután vandál kezek teljesen elpusztítottak. A csendőrőrjárat emberei megállapították, hogy a tettesek valószínűleg feszítővasakkal és csákányokkal dolgoztak. Teljesen szétrombolták a terméskőalapot, így döntötték le a szobrot, amelyet azután, úgy látszik, kalapáccsal összetörtek, mert a földön csak egészen kicsiny fémdarabkákat találtak, maga a szobor teljesen eltűnt. Jelentkezett a csendőröknél három budakeszi erdőőr. Ezek tegnap délelőtt 11 és 12 óra között a pihenőhelytől mintegy ezer lépésnyire haladtak a Jánoshegyi-úton át, amikor három kerékpáros férfit láttak velük szembe jönni. A három közül kettőnek hátizsák volt a hátán, meggörnyedve, erősen nyomták a pedált, látszott, hogy a hátizsákjukban súlyos terhet cipelnek. Az erdőőrök természetesen nem tulajdoníthattak fontosságot a három kerékpáros embernek, nem is állíthatták meg őket, csak most jutott eszükbe, mikor a szoborrombolásról tudomást szereztek.

Három művésszel; Telcs Edével, ifj. Vastagh Györggyel, és Ligeti Miklóssal tárgyaltak. Azonban okulva a budapesti pályázat véget nem érő procedúrájára, 1902-ben Ligetit bízták meg a szobor kivitelezésével, beleegyezve a művész feltételébe, miszerint egész alakos szobrot készíthessen, 5/4-es méretben. Pár hónap múlva elkészül a terv. A királyné alacsony, barokkos posztamensen - ülő pozícióban jelenik meg, dúsan redőzött bársony magyar díszruhában. Feje lehajtva, kicsit mélyebben is a kelleténél. Szomorú tekintettel fogadja az elébe járulók hódolatát. Visszafogott elegancia, méltóság, közvetlenség, és gyász. Az emberközeli ábrázolás Ligeti kedvenc módszere. Nincsen magas égbetörő posztamens, ahol már észrevehetetlen az ábrázolt személy. Ott ül előttünk, oda lehet hozzá menni, el lehet merülni a beszédes szemek sugarában. Ez a szobor nem dísz, nem státuszszimbólum, hanem egy konkrét személyiség, a maga jól meghatározható érzelmeivel, impresszióival. A szobrász carrarai márványt javasol és még a helyét is kinézi, a Tisza-parton, a Stefánia parkban, a Színház tengelyében.

Tuesday, 18 June 2024

Pausa Apátsági Kávéház