Orosz Török Háború 1877 Map

2004. szeptember 13. 12:06 Az 1877-78 évi orosz-török háború végén, 1878. január 4-én egy kozák felderítő osztag behatolt Szófiába, és a török kormányzósági épület homlokzatáról letépte a Porta hatalmát jelképező zászlót. A török helyőrség elmenekült a városból, rengeteg lőszert és élelmiszert hagyva maga után. A háború az oroszok 1877. április 24-i hadüzenetével kezdődött. Az orosz birodalom, kihasználva a Balkán népeinek törökellenes küzdelmeit, saját befolyásának növelésére tört a régióban. 1878. március 3-án kötötték meg a San Stefanó-i békét, amely Bulgária jelentős területi növekedését eredményezte, de ezt a berlini kongresszuson (1878. június-július) módosították, elvették Makedóniát és kiszakították belőle Kelet-Ruméliát. Az orosz-török háború okai (1877-1878 gg.) És következményei. E terület 1885-ben tért vissza Bulgáriához. A tirnovói nagy nemzetgyűlés 1879. április 3-án nyilvánította az ország fővárosává Szófiát. A több mint négyezer éves település az ország negyedik fővárosa lett, Priszka, Preszlav és Tirnovgrád után. Szófiának akkor 20 ezer lakosa volt, ma több mint 1, 1 millió.

1. Orosz török háború 1877 filmek

Orosz Török Háború 1877 Filmek

A román csapatok viszont csak három hónappal az esemény után kezdtek aktív részt venni a konfliktusban Oroszország és szövetségesei előtt. Az orosz hadsereg szervezetét és készségét jelentősen befolyásolta az akkor II. Sándor császár katonai reformja. Az orosz csapatok összetétele körülbelül 700 ezer volt. emberek. Az Ottomán Birodalom mintegy 281 ezer ember volt. Az oroszok jelentős numerikus fölénye ellenére a törökök jelentős előnye volt a hadsereg birtoklása és felszerelése modern fegyverekkel. Érdemes megjegyezni, hogy az orosz birodalomhogy az egész háborút a földre fordítsa. Orosz török háború 1877 borth. Az a tény, hogy a Fekete-tenger teljesen a törökök irányítása alatt állt, és Oroszország csak 1871-ben hagyta hajóit ezen a tengeren. Természetesen ilyen rövid idő alatt lehetetlen volt egy erős flotillát felépíteni. Ezt a fegyveres konfliktust két irányban irányították: ázsiai és európai. Európai háborús színház Amint azt korábban említettük, a háború elején orosz csapatokat vezettek be Romániába. Ezt azért tették, hogy megszüntesse az oszmán birodalom Duna-flottáját, amely a Duna-átkelést irányította.

Orosz–török háborúk 1568–70 · 1570–74 · 1672–76 · 1676–1681 · A Szent Liga háborúja · 1686–1700 · Pruti hadjárat (1710–11) · 1735–39 · 1768–74 · 1787–92 · 1806–12 · Görög szabadságharc · 1828–29 · Krími háború · 1877–78 · Első világháború · Oroszországi polgárháború m v sz Az orosz–török háborúk az Orosz Birodalom és az Oszmán Birodalom háborúi a 16 – 20. század között. Az oroszok a mongol-tatár uralom lerázása után keletnek és délnek terjeszkedtek. 1475 -ben az Oszmán Birodalom szultánja, II. Orosz-török ​​háború 1877-1878 (röviden): okok, fő események, eredmények. Bajezid uralma alá hajtotta a Krími Tatár Kánságot, annak seregei a törököket segítették a háborúkban. Az Oszmán Birodalom a 16. századtól kezdett fokozottabb érdeklődést tanúsítani kelet felé, míg Moszkva magát Konstantinápoly örökösének, a harmadik Rómá -nak tekintette, ezért az ortodox keresztények vezetését is magának követelve fordult a törökök kezén levő balkáni területek felé. A török uralom alatt álló ortodox román, szerb, bolgár és görög népek is elsősorban Oroszországtól várták a török kiűzését, erősítette ezt Moszkva szláv jellege is.

Saturday, 4 May 2024

Plus 500 Vélemények