Rajna Majna Duna Csatorna Md

Jelenleg a szócikkben ez szerepel: A csatorna teljes hosszában 1992. szeptember 15-én lett hajózható. Fogdadjuk el ellenkező bizonyításáig. De más a csatorna hajózhatóvá tevés dátuma és a hajózásnak forgalomnak átadásé. Ez a dátum a magyar szócikk bevezetésében így szerepel: 1992. szeptember 15-én adták át. És szerepel a történelmi adatbázisban, amelyben szeptember 25-nél ez található: 1992 – Átadják a forgalomnak a Duna – Rajna – Majna -csatornát. Ellenőríztük a német és lengyel társlapokon, melyek ugyanezt a szeptember 25-i dátumot adják. De van egy lényeges különbség is: a társlapok kétirányúak, egymásra mutatnak, szeptember 25-nél 1992-re, 1992-nél szeptember 25-re. A magyar még egyoldalú. Közlekedési földrajz | Sulinet Tudásbázis. Hiánypótlást kíván, ennek beillesztését 1992-höz: szeptember 25. – Átadják a forgalomnak a Duna – Rajna – Majna -csatornát. Ezért a szócikkben a mondatot kiegészítjük: A csatorna teljes hosszában 1992. szeptember 15-én lett hajózható, melyet 1992. szeptember 25-én adtak át a forgalomnak. A bevezető mondatot javítjuk: Majd 1992-höz kiegészítésként beillesszük: szeptember 25.

1. Rajna majna duna csatorna tv

Rajna Majna Duna Csatorna Tv

1891-ben a bajor csatorna-egyesület kezdeményezte, hogy a csatornát alakítsák át úgy, hogy eredeti céljának megfelelően hasznosíthassák. 1921-ben megalapították a müncheni központú Rhein-Main-Donau AG-t (Rajna-Majna-Duna Rt. ). A vállalat alapos tervezésbe kezdett, hiszen a szabályozott rész hosszabb a Szuezi-csatornánál és a Panama-csatornánál is. A tervezés és megvalósítás nagyon alaposan lett végrehajtva. Először is egész évben hajózhatóvá tették a Majnát és a Dunát. Ez különösen azért figyelemre méltó, mert ha egy folyó évi 300 napon át hajózható (a XXI. században), akkor már ideális állapotnak tekinthető, de a vállalat már akkor egész évi hajózással számolt! Rajna majna duna csatorna part. Ez a szabályozással együtt járó munka a Majnán 1962-ben, a Dunán 1985-ben ért véget, 33 zsilip megépítésével. Olyan gátrendszert építettek ki, amely biztosította a nagyobb hajók haladásához szükséges vízmélységet. A Majna-Duna csatornán (Lajos csatorna) tizenhat zsilipet hoztak létre. Ez hatalmas munka volt, hiszen át kellett vinni a csatornát a kontinentális vízválasztón, ahol elvileg nem lenne képes áthaladni egy folyó.

Három helyen néztek szembe azzal a kihívással, hogy a csatornát hegyoldalak között kellett vezetni. Emiatt a Zenn, a Rednitz és a Schwarzach folyók érintett szakaszain felüljárót építettek a folyóvíznek. Ezek hidak, amin átmegy a folyómeder és hajók járnak benne. A leghosszabb ilyen híd 220 méter hosszú és megerősített acélból készült. Gazdaságosság A folyók összekötése lehetővé tette a csatornán át az olcsó és energiatakarékos áruszállítást. Az európai kereskedelmi flotta tolóhajói egy-egy szállításnál 2 tehervonatot megtöltő árumennyiséget képesek szállítani, a vasúthoz képest 1/3 áron [ forrás? Vízi út - Rajna–Majna–Duna-csatorna – Wikipédia. ]. Kamionokkal összevetve: száz óriás kamion árukészletét képes egy hajó környezetbarát és olcsó, energiatakarékos módon szállítani. Bizonyos speciális termékek hajón szállíthatók a leggazdaságosabban, így a csatornának folyamatosan élénk a forgalma. A környékén élők nagyon sokat nyertek az idegenforgalommal és a személyes környezetük rendezésével. Áttételesen nyertek a hollandok és németek is, mert az Europakanalon nagy úszó szállodáikkal sokszor egészen a Fekete-tengerig lehajóznak.

Monday, 17 June 2024

Ajándék Férfi Osztályfőnöknek