Szent Gellért Püspök — Kaáli Nagy Géza

Végy kötet. Pécs és Budapest, 1881–1885. – Karácsonyi János: Szent Gellért csanádi püspök élete és művei. Budapest, 1887. – Kaindl: Studien zu den ungarischen Geschichtsquellen. Bécs, 1894–1902. – Zoltvány Irén: A magyarországi bencés irodalom a tatárjárás előtt. A pannonhalmi Szent Benedek-rend története. I. köt. Szerk. Erdélyi László. Budapest, 1902. – Müller Frigyes: A nagyobb Gellért-legenda forrásai és keletkezése. Századok. 1913. évf. – Madzsar Imre: Szent Gellért nagyobb legendájáról. U. o. – Erdélyi László; Magyar művelődéstörténet. II. Kolozsvár, 1919.

1. Szent gellért püspök kis legendája kep
2. Szent gellért püspök élete
3. Szent gellért püspök szobra
4. Szent gellért püspök halála
5. Kaáli nagy gaza.com
6. Kaáli nagy géza
7. Kaali nagy géza

Szent Gellért Püspök Kis Legendája Kep

Szent Gellért Magyarország kereszténnyé válásának kezdetén érkezett hazánkba, ahol Imre herceg nevelőjeként, püspökként segítette a kereszténység megerősödését, ő az első magyar vértanú. A Szeged–Csanádi Egyházmegye fővédőszentje, liturgikus ünnepét szeptember 24-én ünnepeljük. Alakját Budapesten számos emlék őrzi. Az Erzsébet-híd budai hídfőjénél, a Gellér-hegy oldalán látható Szent Gellért egyik legismertebb szobra. A fotó 1953-ban készült (Forrás: Fortepan/Képszám: 51905) A keresztet magasba tartó első magyar vértanú szobra 1904 óta meghatározó eleme a Gellért-hegynek, ahol a legenda szerint mártírhalált halt (Fotó: Both Balázs/) Szent Gellértet mint Imre herceg tanítóját ábrázolja a Szent István-bazilikában látható szobor, Stróbl Alajos alkotása (Fotó: Both Balázs/) Gellért püspök élete Gellért 977-ben született az itáliai Velencében egy gazdag nemesi család sarjaként. Már életének kezdeti időszakát is csodák övezték. Születése után úgy tűnt, hogy nem fog életben maradni, ezért a szülei elvitték egy szigetre, hogy bencések imádkozzanak érte.

Szent Gellért Püspök Élete

A Gellért legenda-kút szintén a Gellért-hegyen található, Szent Gellért egyik legendájának részlete látható rajta (Forrás: Művészet, 1981. január) Az első magyar vértanú emlékezete a fővárosban De nem pusztán a Gellért-hegy és a már említett Belvárosi-plébániatemplom oltára őrzi az első magyar vértanú emlékét. A fővárosban számos helyen találkozhatunk Szent Gellért alakjával. A tabáni Alexandriai Szent Katalin-templom homlokzatán több más szoborral együtt Szent Gellért tanító alakja is látható kereszttel. Ismert a Kelenföldön lévő Szent Gellért-templom homlokzatán lévő megható ábrázolása, ahol egy angyal emeli fel a mennybe a plébánia védőszentjét. Az Alexandriai Szent Katalin-templom a Tabánban (Fotó: Both Balázs/) Szent Gellért szobra az Alexandriai Szent Katalin-templom homlokzatán (Fotó: Both Balázs/) A kelenföldi Szent Gellért-plébániatemplom (Fotó: Both Balázs/) Varga Imre alkotása a Szent Gellért-plébániatemplom homlokzatán (Fotó: Both Balázs/) Alakja a templombelsőkben is több helyen feltűnik.

Szent Gellért Püspök Szobra

(Részlet Szent Gellért 14. századi Nagy legendájából – fordította: Jelenits István) 1028-ig maradhatott a monostor csendjében és erdei magányában. Ajtony vezér legyőzése után Szent István ugyanis rábízta a csanádi egyházmegye megszervezését. Gellért elsőként fölosztotta az egyházmegye területét hét főesperességre, s ezek élére a magával hozott papok közül azokat állította, akik tudtak magyarul. Majd a papi utánpótlás biztosítására káptalani iskolát szervezett, végül templomokat építtetett, köztük a székesegyházat és a bencés monostor templomát, melyet a Boldogságos Szűz oltalmába ajánlott. Tevékenységét István király bőkezűen támogatta. Szent Gellért "magyar népköltészetünk első hírmondója", szintén Nagy legendájában olvasható ugyanis az első utalás népköltészetünkre, mégpedig egy munkadalra. A "magyarok szimfóniájá"-ról szóló leírás megkapóan szép: "Történt pedig egyszer, hogy valakinek a védelmében a királyhoz sietett, és annak a vidéknek erdős környékén, amely disznók hizlalására volt alkalmas, volt egy falu, és délben ott látták vendégül.

Szent Gellért Püspök Halála

Ám az Adrián egy vihar miatt Póla közelében, a Szent András szigeten kényszerült vesztegelni, itt ismerkedett meg Razina pannonhalmi apáttal. A herceg nevelője Razina rábeszélésére Gellért vonakodva bár, de hajlandó volt Szent István udvarába ellátogatni, hogy majd onnan, a Magyarországon át vezető zarándokútvonalon jusson el céljához. Gellért legendája szerint 1015 májusában érkezett Mór pécsi püspökhöz, majd augusztusban jutott el Fehérvárra, a királlyal 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén találkozott. Prédikációja olyan hatást gyakorolt Istvánra, hogy rávette az akkor 35 éves szerzetest, maradjon Magyarországon, és rábízta fia, Imre herceg nevelését is. Gellért végre lemondott szentföldi terveiről, és végül hét évig maradt az udvarban. Amellett, hogy a trónörököst tanította, diplomáciai ügyekben is eljárt, a magyar király követeként megfordult például Franciaországban. Szent Gellért István király előtt és remeteségben – a Magyar Anjou-legendáriumban. Forrás: Wikipedia Amikor Imre betöltötte 15. életévét, 1023-ban Gellért Bakonybélre vonult vissza, hogy remeteként éljen, minden idejét imádsággal, elmélkedéssel és írással tölthesse.

Nagyboldogasszony napján, augusztus 15-én a király a főurak kíséretében a hatalmas fatemplomba vonult, hogy Szűz Mária mennybemenetelét megünnepelje. Ezen az ünnepen egy számukra ismeretlen pap lépett a szószékre – Gellért. A szónoklat után – a legenda szerint – Gellért lelkében elragadtatva egy hegyet pillantott meg, melynek sziklái közt holtan látta önmagát, összetört tagokkal véresen feküdni. Megértette az Úr üzenetét: nem a Szentföldre kell mennie, hanem itt kell maradnia, mert itt fogja elnyerni a legnagyobb mennyei ajándékot: a vértanúság koronáját. Istvánnak nagyon tettszett a szónoklat, ezért az ünnep elmúltával Gellértet a palotában tartotta, és fiának, Imre hercegnek a nevelését bízta rá. Miután Imre hercegnek tudása legjavát átadta, 1023-ban Bakonybélbe ment, ahol remeteként böjtölt, imádkozott és dolgozott. Beszéli még a legenda, hogy egy napon írás közben elnyomta az álom a kunyhója előtt. Arra ébredt, hogy egy kis szarvasborjú védelmet keresve mellé telepedett. Sietve megetette az árva kis jószágot és az nem is távozott el tőle.

Huszonhat évesen hagyta el Magyarországot, mert nem kapott állást, 23 évvel később mégis visszatért, hogy megalapítsa a lombikbébi-kezeléssel foglalkozó, mára hálózattá növekvő rendelőjét, a Kaáli Intézetet. Kaáli Nagy Gézával beszélgetett a HVG. New Yorkban kezdte orvosi szakmát, és miközben egyre magasabbra szárnyalt a karrierje, öccsével egy ingatlanvállalatot is alapított az Egyesült Államokban Kaáli Nagy Géza, ám amerikai viszonylatban is jelentős vagyonát nem ennek, hanem főként szabadalmainak köszönheti. Az apjáról elnevezett Kaáli Intézetet 1992-ben mégis hazájában, Magyarországon alapította meg, és állandó lakcíme is budapesti a szülész-nőgyógyásznak, akivel a HVG e heti Portréjában olvashat interjút. "Egész életemben elsősorban a meddő párok szövetségese kívántam lenni, függetlenül a napi politikától" – fogalmaz, hozzátéve, éppen ezért csalódott kissé a kormányban, amely kevesebb támogatást kínál a jövőben a Kaáli Intézethez hasonló magán-egészségügyi intézeteknek. Úgy véli, a párok akkor járnak a legjobban, ha maguk választhatják ki azt a helyet, ahol a legnagyobb esélyt látják a gyermekáldásra – a Kaáli Intézet lombikprogramja segítségével az alapítása óta eltelt 25 évben már 25 ezer gyermek született.

Kaáli Nagy Gaza.Com

A meddőségi klinikák államosítása azzal került be ismét a hírekbe, hogy Novák Katalin megválasztott államfő sógornője, Vesztergom Dóra került a meddőségi szektor élére. A professzor levele szerint mielőtt az állam 2019-ben tulajdonjogot szerzett volna a Kaáli Intézetben és a Pannon Reprodukciós Intézetben, közel egy évig tartó, teljes körű átvilágításnak vetették alá a cégeket, és a vizsgálat rendben találta az intézményrendszer szakmai és gazdasági működését. "Ennek megfelelően teljesen megalapozatlannak tartok minden olyan kijelentést – származzon az bármely politikai oldaltól vagy a médiától – amely ezzel ellentétes vagy más megfoghatatlan célzásokat tartalmaz esetleges visszaélésekre" – írta Kaáli Nagy Géza.

Kaáli Nagy Géza

A Kaáli Nagy Gézával készült interjút az e heti HVG-ben olvashatja el.

Kaali Nagy Géza

A közleményben arról is szó esik, hogy a Kaáli intézetek másfél éve kerültek állami tulajdonba. Az alapító azóta az immár országos hírűvé vált Balaton-felvidéki Kaáli Autó-Motor Múzeum fejlesztésének szenteli energiáját. A 130 darabból álló kiállítást a környező országokból és a tengeren túlról is egyre többen keresik fel.

Hamarosan új tartalommal jelentkezünk! Addig is kérjük látogasson el a Kaáli Autó-Motor Múzeum weboldalára

Thursday, 18 July 2024

Új Káposzta Saláta