Kiskunság Népművészeti Hagyományai: Emberi Test 3D

Módszertani tanulságok a magyar népművészet tanulmányozásából, különös tekintettel a kiskunsági emlékanyagra. Kiskunsági népművészet kérdőjelei. Kiskunfélegyházi útmenti keresztek. Fejfák a Kiskunságon. Kiskunsági molnárfaragások. Kiskunsági Madonnák. Szakrális emlékek a kiskunsági népművészetben. Kiskunság régi képfaragó és képmetsző művészete. Jászsági helytörténeti, néprajzi kutatás eredményei a Kiskunság népművészetének értékeléséhez. Népművészeti kutatások lehetőségei a jövőben.

1. Kiskunság régi képfaragó és képmetsző művészete
2. Melyek A Kiskunság Nevezetes Városai
3. Űrben nyomtatott szervekben a transzplantáció jövője

Kiskunság Régi Képfaragó És Képmetsző Művészete

Életmód, közösségi tudat és norma, egyén és közösség viszonya, hitvilág, keleti mítoszok, népi kozmogónia, népköltészet, életutak sorsfordító pillanatai tükröződnek a faragott tárgyakon, metszett képeken. Melyek A Kiskunság Nevezetes Városai. Az eleven képek apró vésetekből, karcolatokból bontakoznak ki, és olykor csak a tárgy minden oldalának vagy kiterített palástjának elmélyült vizsgálata után állnak össze egy egésszé, és válik érthetővé a művészi közlés. Ehhez azonban úgy kellett ismerni a parasztság többnyire ismeretlen művészeinek látás- és gondolkodásmódját, ahogy csak Lükő Gábor ismerte! A faragást, vésést, metszést a férfiak végezték, többnyire a magyar nép körében közkeletű, általánosan ismert és használt jelképeket használtak fel, melyek közül azonban kiemelkednek a szerelmi szimbólumok. A szerelmi ajándékba adott tárgyak, de a saját használati tárgyak faragásainak jelentős részét is legénykorú férfiak készítették, s számukra ez ugyanolyan "megmérettetés" és a kedvesnek szánt üzenetlehetőség volt, mint a leányoknál a hímzés.

Melyek A Kiskunság Nevezetes Városai

Örökség volt ez még abból a világból, ahol a közösségi tudást még az élő hagyomány, az emlékezet közvetítette, és szóban, nemzedékről nemzedékre adták azt tovább. A kultúra elsajátítását pedig többek között a jelek és jelképek "írása és olvasása" igazolta. Nem individuális, hanem közösségi művészet ez, bár az egyén ügyességét, invencióját elismerték, de az ábrázolásmód a közösségi kultúra általánosan ismert, alkalmazott és elfogadott jegyeit hordozta. Az egyéni önkifejeződésnek azonban számos lehetősége volt a paraszti társadalomban, amint azt a kötet számos népművészeti alkotása szépen példázza. A kötet a Lükő Gábor Művei életműsorozat 5. darabjaként jelent meg 2014 őszén. A Táton Kiadó e páratlan és rendkívül nehezen fellelhető kötet második, javított kiadásával régi hiányt kívánt pótolni. A három évtizeddel ezelőtti kiadáshoz képest a fekete-fehér tárgyfotók jelentős részét színes felvételekre sikerült lecserélni a közreműködő múzeumok segítségével, valamint a szerző tusrajzai is szebb kivitelben jelennek meg.

Három évtizeddel ezelőtt jelent meg a magyar összehasonlító folklorisztika, a népi szimbólumok kutatásának kimagasló szintézise, a Kiskunság régi képfaragó és képmetsző művészete. A magyar népművészeti és jelképtudományi monográfiában Lükő Gábor a már addig publikált eredményeket saját, több évtizedes kutatómunkájának eredményével egészítette ki, majd egy impozáns elemzési keretbe illesztve, a népművészeti alkotások, a régészeti leletek, valamint az urál-altaji összehasonlító anyaggal együtt elemezte a bemutatott tárgyak motívumrendszerét. A monográfia a nyolcvanas évek elején (1983) viszonylag kis példányszámban jelent meg Kecskeméten. A szerző történeti változásában mutatja be a kultúra művészi megjelenési formáit és átalakulásukat, invenciózus műfaji és jelképtudományi osztályozást vezetett be a műtárgyak vizsgálatához, mégis – talán a vidéki megjelenés miatt is – jóformán visszhangtalan maradt a Kiskunság régi képfaragó és képmetsző művészete a magyar tudományosságban. A néprajztud Írja le saját véleményét

Miért változik a zúzódás színe? Néhány nap leforgása alatt "gyönyörű" színváltozásokat tud produkálni az emberi bőrön egy-egy véraláfutás – ezt a vörösvértestek lebomlási folyamatának köszönhető. Nincs szebb a meztelen testnél Aktszobrokkal és kerámiákkal mutatja be az ókori görögök tökéletes testről alkotott elképzelését a londoni British Museum új kiállítása. Kiborggá alakította magát a hacker Egy barkácsmódszerekkel fejlesztett bioszenzort ültetett a saját bőre alá egy amerikai biohacker. Beszámolója szerint kiborgnak lenni még fájdalmas, és nem is túl szép dolog. Űrben nyomtatott szervekben a transzplantáció jövője. Íme az öt felesleges testrészünk Az emberi testnek van néhány szükségtelen része. Ezekre a szervekre vagy struktúrákra valójában már nincs szükségünk, vagy oly mértékben elcsökevényesedtek, hogy már nem szolgálják eredeti funkciójukat.

Űrben Nyomtatott Szervekben A TranszplantáCió JöVője

Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit. Feliratkozom a hírlevélre

© Technológia: Megoldódni látszik a krónikus betegségben szenvedő, szervátültetésre váró emberek legnagyobb szívfájdalma. Hiába van hiány az átültetésre alkalmas szervekből, egyes kutatók szerint a megoldást az űrben kell keresni: élő szövetek 3D-nyomtatásával oldhatják meg a problémát; ehhez azonban pár ezer kilométert kell utazni – felfelé. Andrew Morgan olyan megrázó dolgokat látott már életében, amilyet még az ellenségének sem kíván az ember. Az amerikai hadsereg orvosaként fiatal, robbanásban súlyosan megsérült katonákat kezelt, látott leszakadt végtagokat és lyukas törzseket is. A sérültek lassú felépülését első kézből tapasztalta meg, a keserédes és elhúzódó élmény pedig gondolkodásra és cselekvésre ösztönözte a férfit: mi lenne, ha új szöveteket – sőt akár egész szerveket – egyetlen gombnyomásra ki lehetne nyomtatni, a sérült testrészeket pedig a megdöbbentő technika termékével helyettesíteni? Mivel a NASA űrhajósaként (is) dolgozó Morgan szerint a sérült saját sejtjeiből készült szövetek átültetése rendkívül hasznos lenne, a férfi meglépte saját tervét.

Sunday, 19 May 2024

Női Kantáros Farmer