Közép Szibériai Fennsík, Gál András - The Shape Of Colour | Dunaújváros Mjv

Északon az Észak-szibériai-alföldből sok helyen meredeken emelkedik ki, délen a Bajkál-hegység előtt és a Keleti-Szaján előtt húzódó peremsűllyedékek képezik a határt. Jellemzői A fennsík maga is több, mély völgyekkel szabdalt fennsíkból, hátságból és azokat elválasztó széles medencékből áll. Átlagos magassága 500–700 m. A nyugati sáv a magasabb, ám a legmagasabb tetők is csak néhol haladják meg az 1000 m tengerszint feletti magasságot. A legmagasabb pont a Putorana-fennsíkon található (Kameny, 1701 m). Wikizero - Közép-szibériai-fennsík. A központi területek fennsíkjai kevésbé magasra emelkednek, a keleti sáv pedig már fokozatosan alacsonyra ereszkedő, 200–500 m-es letarolt dombság. A lapos hegytetőket nyugaton gyakrabban, a középső tájakon ritkábban bazalt trapp fedi, ez a régió egyik földtani jellegzetessége. Kialakulása A fennsík főként idős üledékekből épül fel. Legnagyobb része ősi kemény tömb, az előidőben keletkezett ősmasszívum, melynek alapja északon az Anabar-pajzs ban (és a tárgyalt régiótól délkeletre, az Aldan-pajzs ban is) a felszínre bukkan.

• Regionális földrajz | Sulinet Tudásbázis
• Wikizero - Közép-szibériai-fennsík
• Gál András (1968) Magyar művész életrajza

RegionáLis FöLdrajz | Sulinet TudáSbáZis

A perm és a triász időszakban hatalmas erejű vulkáni tevékenység lépett fel, a feltörő óriási mennyiségű magma benyomult az óidei üledékes kőzetekbe, a felszínt pedig vastag lávatakaróval fedte be. A felszínen így kialakult bazalt trapp részei ma a Közép-szibériai-fennsík északi tájain, – legépebben a Putorana-fennsíkon –, kisebb mértékben a nyugati szélein maradtak meg és védték meg azokat a lepusztulástól. A középidőben újabb szénképződés következett be. A középidő végét jellemző, majd később, még a jégkorban is folytatódó emelkedés Közép-Szibéria különböző részeit eltérő mértékben érintette. Az emelkedés során a korábbi helyett új völgyhálózat jött létre, a folyók mélyen bevágódtak, és teraszok sokasága alakult ki. Egy-egy folyóvölgyben akár tíz magas terasz is megmaradt, a legmagasabbak az Angara és az Alsó-Tunguszka völgyében. Regionális földrajz | Sulinet Tudásbázis. A legmélyebben bevágódott folyóvölgyek (max. 1000 m) a Putoranán találhatók. Az eljegesedés a fennsík mai területének északi részeit érintette és formálta át, a legutóbbi jégkorszakban pedig inkább csak a Putoranára korlátozódott.

Wikizero - Közép-Szibériai-Fennsík

A Himalája vízgyűjtőjébe tartozó folyókat egész évben táplálja az olvadó hó és jég, a Dekkán folyói azonban a csapadéktól függenek és ezért nyáron ki is száradhatnak. A fennsík éghajlata egészen északon szubtrópusi, délebbre többnyire trópusi, esős és száraz évszakokkal. Az esős, vagy monszunidőszak júniustól októberig tart. Közép szibériai fennsík éghajlata. A március és június közti időszak időnként nagyon száraz és a hőmérséklet ilyenkor rendszeresen meghaladja a 40 °C-ot.

Folyók A fennsík a Jeges-tenger két peremtengere: a Laptyev- és a Kara-tenger vízgyűjtő területéhez tartozik. Itt húzódik a két hatalmas folyam: a Jenyiszej és a Léna vízválasztója. A legnagyobb folyók közül az Angara, a Köves-Tunguszka és az Alsó-Tunguszka a Jenyiszejbe szállítják vizüket; északon a Kotuj a Laptyev-tengerbe ömlő Hatanga egyik forrásága; csak a felső szakasza folyik a fennsíkon az Olenyoknak, mely szintén a Laptyev-tengerbe, és a Viljujnak, mely a Lénába torkollik. Éghajlat, növényzet Éghajlata szélsőségesen kontinentális; zord, hideg a tél, és meleg a nyár. A kontinentalitás nyugatról kelet felé távolodva egyre nő: mind zordabb a tél, nagyobb a hőingás, kevesebb a csapadék. Az éghajlati tényezők a földrajzi szélességtől és a tengerszint feletti magasságtól függően nagyon különbözők. Legalacsonyabb a januári középhőmérséklet (-41–43 °C) a fennsík északkeleti részén; itt a völgyekben a hőmérséklet a -65 °C-ot is eléri. Nyugaton a januári középhőmérséklet -26–30 °C. A júliusi középhőmérséklet a fennsík nagy részén 14-16 °C, a magasabban fekvő területeken ennél jóval kevesebb; a déli tájakon 18-19 °C-ra emelkedik.

AKNAI K. : The Thin Red Line. Interjú Gál Andrással, Balkon, 2002/7, 8. VOGEL M. : Leidenschaft fürs Monochrome. 10. September 2002/Nr. 208, Neue Zuger Zeitung TÉREY J. : Sonja útja a Saxonia mozitól a Pirnai térig. Válogatott Versek, Olaj/Vászon (monokróm himnusz Gál Andrásnak) Palatinus, 2003. GLUECK Grace: ART REVIEW, Only Red, Please. Yellow and Blue Are Not Wanted. The New York Times, April 18, 2003, Friday Seeing Red - On nonobjective Painting and Color Theory. (Cat. ) Edited by Michael Fehr and Sanford Wurmfeld, Karl Ernst Osthaus-Museum Hagen, Salon Verlag, Cologne, 2004 BACSÓ B. : Szín és anyag. Gál András (1968) Magyar művész életrajza. Megjegyzések Gál András műveihez, in: Kiállni a zavart. Filozofiai és művészetelméleti írások, Kijárat Kiadó, 2004. (Markója Csilla)

Gál András (1968) Magyar Művész Életrajza

Gál András több, mint két évtizede aktív tagja ennek a közegnek, következetes képviselője az egy színnel való festésnek itthon és külföldön. Azon kevés Magyarországon élő és alkotó festő, aki majdnem több külföldi, mint hazai kiállítás meghívott résztvevője. Kapcsolatai révén sok külföldi művész munkáit láthattuk már hazai tárlatokon, amellyel egyfajta missziót is teljesít a színfestészet hazai megismertetésében, elfogadásában. Kezdeményezésével és aktív részvételével jött létre 2002-ben a Műcsarnokban A szín önálló élete című nagyszabású nemzetközi kiállítás, amelyen a magyar művészek együtt mutatkozhattak be olyan ismert festőkkel, mint Marcia Hafif, Joseph Marioni, Phil Sims és még sokan mások. Az Ernst Múzeumban 2008-ban rendeztük meg önálló kiállítását A festmény határa címmel, amelyen látható volt mindaz, ami az ő monokróm színfestészetét addig jellemezte, s azóta is fontos intenció számára. Bár alapvetően konceptuálisan áll a festményhez, lényeges a struktúrája, színe, formája, mérete, a falsíkhoz, a térhez való viszonya és maga a festői tevékenység.

A képinstallációban láthatunk olaj-vászon képeket, szénrajzokat, fotókat és ezüstvesszővel készült rajzokat is. A művész egyrészt a természet jelenségeinek köréből válogatja a témáit, másrészt a művészet, illetve az emberi kultúra emlékei, maradványai közül. A képek ilyen bemutatása narratív tükörképet kínál a látogatónak: a kultúráról, a természet megfigyeléséről, az univerzum megfigyeléséről és a teremtett világról. Kurátor: Kondor-Szilágyi Mária Az időtlenség terei | Kazi Roland kiállítása Kazi Roland médiaművész kutatásai során egyaránt foglalkozik gyermekkora falusi környezetének máig élő hagyományaival és babonáival, ahogy a legkorszerűbb tudományos doktrínákkal és a különféle metafizikai irányzatokkal. Alkotásai a lehetséges valóságérzékelési módokról, a mozgás, a haladás, valamint a tér és az idő cáfolatáról, kifordított rendszerekről és gondolkodásmódról szólnak. Munkái időben és térben történő valódi mozgásokat mutatnak fel, melyek tudományos állításokat bizonyítanak, vagy azok lehetetlenségét szemléltetik.

Saturday, 20 July 2024

Ezüst Fali Dekoráció