Gyurcsány Öszödi Beszéde / Egy Őszinte Visszaemlékezés

"Szilvásy György" – hangzott el a kiszivárogtató neve Glemba szájából, aki ezzel Rózsa-Flores állításait ismételte meg. Az interjúalany azt mondta, hogy Szilvásy György, aki akkor a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterként dolgozott a második Gyurcsány-kormányban, nem egyedül tervezte meg a kiszivárogtatást, Gyurcsány Ferenc és tanácsadói köre döntött róla, ugyanis Szilvásy Gyurcsány egyik leglojálisabb embere volt. Rózsa-Flores kiemelte: ő maga egy Tóth György nevű informatikustól kapta az őszödi beszéd anyagát, akinek egy, az MSZP számára megbízásokat teljesítő személy adta át. 2006, Őszöd: 15 éve került nyilvánosságra Gyurcsány gyalázatos hazugságbeszéde. Bár Rózsa-Flores a felvételen nem nevezi meg az illetőt, azt elmondja, hogy az MSZP kézbesítője a kommunista diktatúrában a III/II-es ügyosztály ügynöke volt, a Horn-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal tanácsadójaként dolgozott, majd "Szekeres cégeit vitte". A két NBH-s tiszt beszélgetéséből az is kiderült, hogy a nyomozás 2008. júniusi állása szerint két helyről szivároghatott ki a beszéd. Az egyik a hangmérnök volt, az ő személyére csak később derült fény a nyilvánosság előtt, azonban az NBH az elsők között beszélgetett el vele: Welsz Tamásról van szó, aki akkor lett ismert, amikor 2014 júniusában öngyilkosságot követett el kígyóméreg felhasználásával, miközben egy rendőrautó hátsó ülésén vitték be kihallgatásra.

1. 2006, Őszöd: 15 éve került nyilvánosságra Gyurcsány gyalázatos hazugságbeszéde
2. Október tizenötödike, a végletek napja » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
3. Ma is szeli a habokat Horthy hajója - Blikk
4. 1944. október 15. | A kiugrási kísérlet

2006, Őszöd: 15 Éve Került Nyilvánosságra Gyurcsány Gyalázatos Hazugságbeszéde

Nem készülhetett titkosszolgálati eszközökkel, azaz sem az épületből, sem kívülről nem hallgathatták le a beszédet". Vagyis a nyilvánosságra került felvétel maga az eredeti, amelyet a Miniszterelnöki Hivatalban őriztek – tehát Gyurcsányék lehetnek a kiszivárogtatók. A jelentés a kiszivárogtatót, megrendelőt nem tudta – vagy nem merte – megnevezni. Csak azt írták le, hogy a felvétel Rózsa-Flores Eduardóhoz jutott el. Létezett egy "Gerilla" fedőnevű akció is. A célszemély itt Rózsa-Flores Eduardo volt, aki ellen "terrorszervezethez, valamint szélsőséges szervezethez tartozás gyanúja" miatt vizsgálódtak. Gyurcsány öszödi beszéde. Az akció 2009 nyaráig tartott, Rózsa-Flores Bolíviában bekövetkezett haláláig, vagyis még folyamatban volt a Portik–Laborc-találkozók idején. Az NBH szerint "Guevara", azaz Rózsa-Flores ismerte az őszödi beszéd kiszivárogtatóit és kapcsolatban is volt velük. A polgári titkosszolgálatnak sikerült felderítenie azt is, hogy a hanganyag kikerülésétől a nyilvánosságra hozatalig kik vettek ebben részt.

Az interjú Érdekesség, hogy Rózsa-Flores interjúja, amelyben felfedi az őszödi beszéd kiszivárgásának történetét, 2008-ban készült, de csak 2013 májusában látott napvilágot a Hunhí portálon. A négyórányi beszélgetést 12 részletben közölték, az anyag címe szerint Szurdokpüspökiben vette fel a Hunhír egyik szerkesztője. Mindez azért is fontos, mert a kiszivárgott jegyzőkönyvek szerint Laborc és Glemba között szóba került ez az interjú 2008. A beszélgetés szerint eddigre a titkosszolgálati szakemberek "egy az egyben, a Tóth Györgytől a megjelenésig tutira" összerakták, hogy mi történt. Amikor a műveleti helyettes elmondja, hogy Szilvásy adta ki a felvételt, akkor nem merülnek fel kételyek a két titkosszolgálati tisztben, sőt kiemelik, hogy a Rózsa-Flores által felvázolt eseményláncolat egybeesett az NBH által addig feltárt adatokkal is. Az, hogy a 2008-as interjúról az elhangzása pillanatától tudomásuk volt a szolgálatoknak, mutatja, hogy mennyire komolyan vették a Gerilla fedőnevű akciót: a beszélgetést vélhetően a helyszínen lehallgatták.

Elég csak ha az általa kreált, de a valóságban soha sem létezõ Guszev kapitány történetére gondolunk, aki 1849-ben átállt volna a magyar forradalom oldalára. Ez a mesemondás olyan tökéletesre sikeredett, hogy a mai Nádor utca, a kommunista években végig Guszev kapitány nevét viselte. Mindentõl függetlenül ezt a Honfoglalás c. filmet szívesen megnézném újra (ha másért nem hát már csak a kiváló színészek miatt is, de a történelem iránti érdeklõdésem kielégítése végett is). Ma is szeli a habokat Horthy hajója - Blikk. Remélem, hogy elõpbb-utóbb az MTV3 csak mûsorára tûzi ezt a filmet! te szerencsétlen, nemtudom ki vagy de ez a tõrténelem valóságát mutatja mindig a kommunizmust emlegessétek, ennek a filmnek semmi köze a propagandához. a hadsereg kikiáltott hõsei, az propaganda, tanúld a tõrténelmet, ne az amerikait, mert azok show mûsort csinálnak a valóságból. LajtaJ 2013 ápr. 21. - 13:20:43 Kommunista propaganda film, amelynek semmi köze sincs a történelmi tényekhez! Elég ha azt nézzük, hogy a nagy "mesemondó" orosz katonatiszt Illés Béla könyve alapján készült a film.

Október Tizenötödike, A Végletek Napja » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek

A magyar főváros pusztulása azonban korántsem lett volna szükségszerű, Budapest vesztét elsősorban nem a hadászati célszerűség, hanem a politikai presztízs okozta. Szálasi aranyvonatát nyilasok és amerikaiak is fosztogatták Kereken hetvenhárom éve, 1945. január 23-án hosszú szerelvény futott ki a fertőbozi vasútállomásról. Az osztrák határ felé tartó vonat a Magyar Nemzeti Bank csaknem 30 tonna aranykészletén kívül a nyilas kormány kezére került nagy összegű magyar devizatartalékot, becses közgyűjteményi értékeket, így többek között Mátyás király korvináit, továbbá a magyar zsidóktól elrekvirált értékeket vitt a Harmadik Birodalom területére, Szálasi Ferenc, a hatalmát ekkor már csak alig néhány dunántúli megyére kiterjesztő hungarista rezsim "nemzetvezetőjének" utasítására. Nem a villámháború volt a Vörös Hadsereg erőssége Hetvenhárom éve vette kezdetét az Alföld térségében a második világháború egyik legnagyobb páncélos ütközete. Az 1944. 1944. október 15. | A kiugrási kísérlet. október 6. és 31. között zajló, a korábbi terminológiában debreceni páncélos csatának nevezett összecsapás ugyan szovjet győzelemmel végződött, ám Magyarország gyors elözönlésének terve - nem függetlenül az október 15-én és 16-án Budapesten lezajlott eseményektől -, kudarcba fulladt, és az ország még fél évre rendkívül súlyos pusztítással együtt járó utóvédharcok helyszínévé vált.

Ma Is Szeli A Habokat Horthy Hajója - Blikk

Komárom. Gergely Ferenc - Kiss György 1976: Horthy leventéi - a Leventeintézmény története. 1943 A leventelegény szolgálata. Budapest. Keményfi Béla: Magyar leventék a sarkkörön túl - az AR 87-es emlékeiből. Bodó László: Leventék. Október tizenötödike, a végletek napja » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A levente intézmény. Az 1930-as évek Magyarországa. 1998-99, Szegedi Egyetemi Könyvtár [ halott link] Dr. Blasszauer Róbert: Az IHNETOV munkanaplója. Vitéz Béldy Alajos vezérezredes Hadtörténelmi Levéltárban őrzött irataiból 1941—1943 Előszó: "a kézzel írt, hevenyészett feljegyzéseket gépelő titkár nemegyszer tévedett a személy- és intézménynevek, a különböző meghatározások, kifejezések írásakor, ezeket, valamint az adott időszak katonai nyelvezetében előforduló nyelvhelyességi, gépelési, helyesírási és stílushibákat – néhány feltűnő hiba kivételével – nem korrigáltuk ". Sipos Péter (főszerkesztő), Ravasz István (szerkesztő): Magyarország a második világháborúban (Lexikon), Real Petit Könyvkiadó, Budapest, 1997, ISBN 963-85411-5-6, pp. 263–264. (Leventeszervezetek és Leventeszervezetek a háborúban szócikkek) További információk [ szerkesztés] Magyar narancs (2017)

1944. Október 15. | A Kiugrási Kísérlet

A Tisza-tótól autóval mintegy félórányi távolságra lévő Hortobágy községben látható egy T34/85 M44 típusú harckocsi, amely az 1944 októberében lezajlott "hortobágyi tankcsata" 1978-ban fölállított emlékműve. Ez a páncélosütközet a második világháború egyik legnagyobb páncélosütközete volt a magyar és német hadosztályok, valamint a Malinovszkij marsall által vezetett szovjet seregek, a 2. Ukrán Front egységei között. A hatalmas hortobágyi puszta kiváló adottságokkal bírt a gépesített csapatok felvonultatására. Magyar részről az I. Magyar Királyi Páncéloshadosztály – s azon belül a 16. Póthadosztály, azaz a rétsági harckocsizászlóalj – küzdött a csatában, amelynek időpontját illetően nincs egyetértés. Az ütközet egyes kutatások szerint 1944. október 14-től 19-ig, más adatok szerint október 9-től október 20-ig tartott. A harcban – többek között – szovjet gyártmányú T34-es ésnémet Pz–IV típusú tankok vettek részt. A sokszoros túlerőben lévő szovjet – és a Malinovszkij oldalán harcoló román – csapatok felmorzsolták a német és magyar páncélosegységeket.

Kísérletet teszünk, hogy megnézzük: egy sorsdöntő helyzetben milyen valós alternatívák álltak az egykori döntéshozók előtt, és mik voltak azok a szempontok, ami alapján végül döntöttek, történelemmé téve elhatározásuk következményeit. Magyarország újkori történetében ilyen drámai sorsfordulónak számítanak az 1944. októberi események, amikor Horthy Miklós kormányzó megkísérelte az ország kivezetését a háborúbóól.... Történelmi titkot fedett fel Horthy Miklós utolsó élő testőre Farkas Ernő volt magyar királyi lövész-testőr szakaszvezető, az egykori elitegység, a magyar királyi testőrség utolsó élő tagja, sorsfordító történelmi események részese volt 1944 októberében, amelyről 2017 őszén, a sikertelen kiugrási kísérlet évfordulóján exkluzívan, a szemtanú hitelességével nyilatkozott az Origónak. A nagy visszhangot kiváltó interjút változtatás nélkül ismét közreadjuk, Farkas Ernő közeledő 100. születésnapja alkalmából. Sorozatunkban az elmúlt évek legolvasottabb cikkeit idézzük fel - ez 2017 októberében jelent meg először.

A tény az, hogy a 2. ukrán hadseregcsoport 53. hadseregének 57. lövészhadteste Lőkösháza–Battonya–Nagylak vonalában több ponton egyszerre lépte át a magyar határt. A szovjetek október elején Nagyvárad térségében is áttörték a magyar védelmet, és néhány nap múlva már Debrecen közelében jártak, ahol hatalmas páncéloscsata bontakozott ki. Folyik a mentés a lebombázott Homokkerti családi házak között (Fotó: MTI-Reprodukció) Szálasi októberben hatalomra kerül Szeptember 28-án, amikor a harcok már magyar területen folytak, Horthy háromtagú küldöttség élén Moszkvába küldte Faragho Gábor vezérezredest, aki október 11-én előzetes fegyverszüneti megállapodást írt alá a szovjetekkel. Az október 15-i kiugrási kísérlet azonban kudarcba fulladt, Horthy másnap lemondott, miután német nyomásra a Nyilaskeresztes Párt vezérét, Szálasi Ferencet nevezte ki miniszterelnöknek. A nyilasok tovább folytatták az emberéletben és anyagiakban is hatalmas áldozatokat követelő, reménytelen harcot. Április 12-ig folyt a háború Magyarországon A szovjetek hosszú ostrom után, 1945. február 13-án vették be Budapestet, és április 4-én Nemesmedves birtokbavételével foglalták el teljesen Magyarországot, legalábbis a szovjet hadijelentések szerint.

Thursday, 15 August 2024

Sia Snowman Magyarul