Heti Válasz Podcast – Gazdaság: Az Importfeleség Aranyat Ér: Emberrablók Keresnek Asszonynak Valót Vietnamban | Hvg.Hu

A Világgazdaság értesülése szerint három magánszemély és a Heti Válasz Alapítvány (HVA) közös tulajdonában lévő Sasliget Tanácsadó Kft. közösen vásárolta meg pénteken a lapot kiadó társaságot. A kft. -ben a legnagyobb (50 százalékos részesedéssel) Csák János rendelkezik. Elek István lemondott a főszerkesztői posztról. A Heti Válasz Kft. -re bő egy éve keresett vevőt a tulajdonos Természet- és Társadalombarát Fejlődésért Közalapítvány (TTFK). A TTFK azért döntött az eladás mellett, mert a parlament a 2003-as költségvetésben az előző évi állami támogatás tizedét, ötvenmillió forintot biztosított a közalapítvány számára.

1. Heti válasz podcast 4
2. Heti válasz podcast online
3. Szabad szemmel: Európának keményen az asztalra kell csapnia

Heti Válasz Podcast 4

Ügyvezetőváltás történt a Lánchíd Rádió és a Heti Válasz élén - tudatta a Lánchíd Rádió Kft. és a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. pénteken az MTI-vel. Augusztus elsejével Schlecht Csabát visszahívták a Lánchíd Rádió Kft. ügyvezetői posztjáról. A társaság képviseletét az eddigi társügyvezető, Csizmadia József Benedekné önállóan látja el. A rádió az áprilisi választás után már nem nyújtott hírszolgáltatást, csak zenét sugárzott. (Ekkor zárták be a Magyar Nemzet napilapot is. ) Borókai Gábor június 20-ával mondott le a Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Szolgáltató Kft. ügyvezetéséről. Itt a kft. ügyvezetői tisztségét augusztus 3-ától Kovács Ildikó tölti be. A Heti Válasz Lap- és Könyvkiadó Kft. (amely csődeljárás alatt áll) online felületén, a folyó médiatartalom-szolgáltatás a mai nappal megszűnik - írták a közleményben. A Heti Válasz nyomtatott kiadása június 7-én szűnt meg. Azóta elektronikus formában volt elérhető a lap. A archívuma a továbbiakban is elérhető marad, az elektronikus Heti Válasz utolsó száma pedig a korábbi lapszámokkal együtt megvásárolható a A két médium része volt Simicska Lajos céges portfóliójának, amely átkerült Nyerges Zsolthoz, csakúgy mint a Hír TV, amelyhez szerdán érkeztek meg Liszkay Gábor (a Mészáros Lőrinc-féle Mediaworks elnök-vezérigazgatója) és munkatársai, s kezdték meg a televízió visszafideszesítését.

Heti Válasz Podcast Online

Rákérdeztünk arra, hogy Nyerges kormányhoz fűződő viszonya milyennek mondható, de erről nem sikerült akkor közelebbit megtudni. Nyerges azóta a héten már megjelent a Hír Tv-nél, ahol azt állította, hogy ő nem szól bele semmibe, de azért mégis átpasszolta az irányítást a kormánypárti köröknek. A Heti Válasz legutóbbi száma szerdán került ki a Digitalstandra, a lapban pedig nem történt arra vonatkozó utalás, hogy jövő héten már ne jelennének meg. A munkatársak nemrég húzták magukat összébb eddigi irodájukban, és nem úgy készültek, hogy az e heti lesz az utolsó az újságból. A lapban olvasható Ablonczy Bálint beszámolója Tusnádfürdőről, Élő Anita cikke az új gyülekezési törvényről, Stumpf András interjúja Keresztes László Lóránttal és Sümegi Noémi írása a városi madárállomány átalakulásáról. Az újságírók ezelőtt elkezdtek dolgozni a jövő heti számon is. A Heti Válasz bezáratását ügyvezetőváltás keretében jelentették be: augusztus 3-ával Kovács Ildikó érkezik Borókai Gábor helyére. Korábban az hangzott el, hogy a lap tovább működhet, amennyiben sikerül új befektetőt találnia, de ez a valóságban nem történt meg, és feltehetőleg Simicska Lajos nem is akarta a Nyergeshez kerülés előtt eladni senkinek ezt az újságot sem.

Miért mondja ezt? Hogyan születik meg az egységes ukrán nemzet a szemünk előtt? Rácz András Oroszország-szakértővel (Stratégiai Védelmi Kutatóintézet) és Resperger István ezredessel (NKE, Nemzetbiztonsági Intézet, igazgató) beszéljük át a háborús helyzetet. Van-e reménye Ukrajnának? Hogyan épül(t) fel az orosz támadás, és elkerülhetetlen volt-e a háború? Baj-e, hogy nem engedjük át az EU-s fegyverszállítmányokat? "A 2022-es választás eddigi legkomolyabb innovációja ezeknek az elemzéseknek a megjelenése" – kommentálta Török Gábor politikai elemző szerdán a Válasz Online és a Választási Földrajz együttműködésben megjelent legújabb cikket. Vendégünk a Választási Földrajz alapítója, Kovácsik Tamás geográfus, választási szakértő és állandó szerzőtársa, Bódi Mátyás szenior adatelemző. A rövidpályás gyorskorcsolyások érmei mellett a pekingi téli olimpia magyar szenzációja a 23 éves Szőllős Barnabás volt, aki az alpesi sízők összetett számában szerzett 6. helyet – Izraelnek. Évekkel ezelőtt ugyanis addig mérgesedett az elnökváltások közt bukdácsoló hazai szövetség és Szőllősék saját útját járó családi egyesületének viszonya, hogy az edző édesapa mindhárom, síelőnek nevelt gyerekével országot váltott A heti adatok alapján immár biztosan kijelenthető, hogy Budapesten és országosan is tetőzött a járvány ötödik hulláma.

Csak 1939. december 16-án jelent meg hivatalos felhívás a toborzásra, amire a Bp. Szentkirály út 8. alatti toborzóirodába több ezren jelentkeztek. A zászlóalj parancsnoka Kémeri-Nagy Imre főhadnagy lett, kiképzési bázissá pedig a hárshegyi cserkésztábor lett kialakítva. A nehezen alakuló politikai döntés után Kémeri-Nagy Imre vette kezébe a téli kiképzést és az összekovácsoló gyakorlatok vezetését. Közben a hős finn nép élet-halál harcát vívta az északi hómezőkön. Számtalan magyar hős emléke az apró hófödte Finn falvak krónikásainak emlékeiben él csak tovább. Ők nem adminisztrálták tetteiket, történelemkönyvek helyett regékben élnek tovább. Szabad szemmel: Európának keményen az asztalra kell csapnia. Hóval fedett kopjafáikon talán csak annyi olvasható: "EGY HŐS MAGYAR". Kémeri "kopjásai" Közben összeállt a zászlóalj 24 tiszt, 52 altiszt, 2 orvos, 2 tábori lelkész és 264 gyalogos önkéntesből. Kitüntetés volt bekerülni a zászlóaljba, melynek gerincét a Kun Béla Lenin-fiúi elleni harcokban edzett, a Vörös Madrid Erőd bevételében élen járó, és a felvidéki "rongyos" hadműveletekben kitűnt veteránok alkották.

Szabad Szemmel: Európának Keményen Az Asztalra Kell Csapnia

Thomas de Maiziere már egy tavaly év végi interjúban kiemelte, hogy lehetséges a belépés megtagadása a menedékkérőktől. Mint mondta, politikai döntés volt, hogy nem élnek a lehetőséggel – idézte fel a lap a miniszterrel készített decemberi interjúját, rámutatva, hogy Angela Merkel kancellár és Peter Altmaier kancelláriaminiszter, a kormány menekültügyi koordinátora föltétlenül el akarta kerülni, hogy menedékkérők visszaszorításáról a német határon készült "utálatos" képek járják be a világot. Jelenleg viszonylag kevés menedékkérőtől tagadják meg a belépést, számuk januárban 5000, februárban 2300 volt, a hatóságok azonban arra számítanak, hogy a belépésre jelentkezők száma az időjárás jobbra fordulásával ugrásszerűen emelkedik majd márciusban. A szövetségi rendőrség már tavaly szeptemberben elkészített egy tervet a határ lezárásáról valamennyi menedékkérő előtt. A 30 oldalas – jelenleg páncélszekrényben fekvő – bevetési parancs a szövetségi rendőrség 21 századának szól, és akár azonnal ki lehet adni.

Akkor ugyanis Recep Tayyip Erdogan török elnök, hogy zsarolja az Európai Uniót, menekültek ezreit küldte át az Evroszon. Azóta Athén mindent megtesz azért, hogy elkerülje a hasonló esetket. Így az Európai Bizottság dorgálása sem vehető teljesen komolyan, hiszen a Görögország külső határa az Unióé is egyben. A jobbközép miniszterelnök, Kiriakosz Micotakosz mindenesetre fel van készülve arra, hogy Törökország újabb játszmákba kezd, emlékeztet a Neue Zürcher Zeitung. Sőt, a görög kormány ennél is tovább megy. minap úgy döntött, hogy Törökországot biztonságos harmadik országgá nyilvánítja a Szíriából, Szomáliából, Bangladesből, Afganisztánból és Pakisztánból érkező állampolgárok számára. A menedékkérők túlnyomó többsége ezekből az országokból érkezik. Amint Jutta Lauth Bacas athéni német migrációs szakértő fogalmazott, Athén jokerkártyát tett le az asztalra, vagyis nem tartja felelősnek magát a menekültek sorsáért. A csütörtökön kezdődő uniós csúcstalálkozón Olaszország kérésére ismét napirendre kerül a menekültkérdés.

Saturday, 27 July 2024

Könyvre Csiptetős Olvasólámpa