Dsida Jenő Temetőben: A Lánglelkű Költő Magyar

Dsida Jenő: Temetőben Köröttem csend – és temető. Csak néha suttog valami, csak néha lehet hallani: ez ő, ez ő, ez ő! – Azután minden újra csendes, és álmodik a temető. Én hajtott fővel ballagok, s a néma árnyak szembe jönnek, s a sírkeresztek rámköszönnek, és mind az igazi Nagyok – Én, a halottak ismerőse, révedő szemmel ballagok. Temetőben (Dsida Jenő) – Wikiforrás. Utánam huhog a Jövő, a Múlt, Jelen, a sok kereszt, s az árnyak kara zúgni kezd: 1924. augusztus 31. Fotó:

• Temetőben (Dsida Jenő) – Wikiforrás
• Életrajz – Dsida Jenő
• Országjáró Szombat Délelőtt: A kunszentmiklósi Virágh-kúria meséje | MédiaKlikk

Temetőben (Dsida Jenő) – Wikiforrás

"Megtettem mindent, amit megtehettem, / Kinek tartoztam, mindent megfizettem, / Elengedem mindenki tartozását. / Felejtsd el arcom romló földi mását" 80 éve hunyt el Kolozsvárott Dsida Jenő erdélyi magyar költő, műfordító, újságíró. Dsida Jenő 1907. május 17-én született Szatmárnémetiben. Pályája gimnazista korában indult, korai költészetére a 19. Életrajz – Dsida Jenő. századvég költői hagyománya és a Nyugat modernsége egyaránt hatott. Apja a Monarchia hadseregének mérnökkari tisztje volt, anyja jómódú földbirtokos családból származott. A gyerek már útban volt, amikor szülei megszöktek otthonról. Anyját végül máshoz kényszerítették, s csak fia születése után tudott elválni és szerelméhez hozzámenni. A család 1910-től Budapesten, 1914-től a beregszászi nagyszülőknél élt. 1919-ben visszatértek Szatmárnémetibe, Dsida itt végezte a középiskolát. Gyermekéveinek legmélyebb élménye az első világháború volt, amelyben a család vagyona semmivé vált, apja pedig rövid időre orosz hadifogságba került. Másik meghatározó élménye családjának mély katolicizmusa, a szülei életvitelében és gondolkodásában megmutatkozó vallásosság volt.

Életrajz – Dsida Jenő

Bús sirámú rengetegben felzokog a torz halál, bűnös arcú esti fantom pusztulásról prédikál. Régi nyájunk szertezüllött, földeinken dúlt rögök, s körbe lengőn, kárörvendőn kacagnak az ördögök. Ők pusztítnak, ők csinálták, szavuk átkot, bajt hozott, gyűlölködést, szertehúzást s minden ember átkozott. Árva ember lelke mélyén pattannak a bűncsirák, s jószándékok elhalódnak mint a dérütötte fák. Mesterük volt, szent kereszten meghalt értük hajdanán, mégse tudnak könyörülni önmagunk és más baján. Ütlegelnek, hajba kapnak, irígységtől mind beteg. Hahotáznak őszi szörnyek s haldoklik a rengeteg. Jaj ne halljam, jaj ne lássam, hullj le, hullj le drága mély édes álom, elfelejtő - könyörülj meg rajtam, éj! Hull az álom, jő az álom elűzi a rosszakat. Hóbelepte láthatáron közeleg egy kis csapat. Tűzzel, hittel, lobogóval olyan, mint a régi nyáj, fejük felett angyal szárnyal és királyuk nagy király. Napkeletről fényigézet homlokukra ránevet, s énekelnek, zengedeznek sose hallott éneket: "Amikor már álmot látunk, mikor minden elveszett, egy remény van, egy igazság, összetartás, szeretet!

Köröttem csend – és temető. Csak néha suttog valami, csak néha lehet hallani: ez ő, ez ő, ez ő! – Azután minden újra csendes, és álmodik a temető. Én hajtott fővel ballagok, s a néma árnyak szembe jönnek, s a sírkeresztek rámköszönnek, és mind az igazi Nagyok – Én, a halottak ismerőse, révedő szemmel ballagok. Utánam huhog a Jövő, a Múlt, Jelen, a sok kereszt, s az árnyak kara zúgni kezd: és álmodik a temető.

Románia - Ország információk és tudnivalók | IBUSZ Ibusz utazási Marokkoi utak Erdélyi társkeresés Erdélyi Utazások - Körutazások Erdélyben - Székelyföld Látnivalói - körutazás, városlátogatás--Erdély | utazási iroda Elsőként Székelykeresztúrra látogatunk, ahol utolsó estéjét töltötte a lánglelkű költő. Rövid megállót tartunk a segesvári csata emlékművénél. Bem apó vezette sereg itt szenvedett vereséget az orosz hadseregtől. Ekkor látták utoljára Petőfit élve. Ezután az egykori szászváros, Segesvár romantikus, középkori óvárosával ismerkedünk. Országjáró Szombat Délelőtt: A kunszentmiklósi Virágh-kúria meséje | MédiaKlikk. Fő látványosságai: Drakula szülőháza, diáklépcső, Petőfi szobra. Hazautazás rövid pihenőkkel. Határátlépés Ártándnál. Érkezés Budapestre a késő esti órákban.

Országjáró Szombat Délelőtt: A Kunszentmiklósi Virágh-Kúria Meséje | Médiaklikk

A Várkert Irodalom Aposztróf "…egy nő, több mint csak asszony…" című estjének fókuszában Szendrey Júlia naplója és levelezése áll. Nényei Pál – fotó: Fazekas István Válogatott műrészletek és kortárs reflexiók hangoznak el a szabadságharcról, melyekből talán mi is erőt meríthetünk a XXI. században. Igazán különleges irodalmi estének ígérkezik, hiszen a népszerű Juhász Anna irodalmár vendége lesz Trokán Nóra és Mohai Tamás színművészek, valamint dr. Gyimesi Emese irodalmár, Szendrey Júlia szellemi örökségének kutatója. Március 15-én a Színésznők forradalma című zenés irodalmi est szintén izgalmas szellemi és érzéki kalandra invitál, és azt járja körbe, hogyan lehet ma megidézni azokat a történelmünkből jól ismert nőalakokat, akik meghatározó szerepet játszottak az 1848. március 15-én Pest-Budán kirobbanó eseményekben. A lánglelkű költő magyar. Korunk hat híres írónője ragadott tollat, hogy megrajzolja a forradalom dobogó szíveit, melyeket érzékeny színészi játék kelt életre. A Kossuth-díjas Udvaros Dorottya és a Jászai Mari-díjas Balsai Móni bújnak az egykor fontos szerepet vállaló hősnők bőrébe, hogy hűen tolmácsolják a kortárs írónők novelláit.

Első megállónk Marosvásárhelyen, Székelyföld legnagyobb városában lesz. A sok szép épület közül kiemelkedik a magyaros-szecessziós stílusú Kultúrpalota. Innen Szovátára vezet utunk, ahol egy kellemes séta közben megismerjük a heliotermikus Medve-tavat és annak környékét. Majd folytatjuk utunkat a parajdi sóbányához, ahol külön buszok szállítják a látogatókat a sóbánya mélyére. A földalatti program után Székelyföld legmagyarabb városába, Székelyudvarhelyre látogatunk. A lakosság több mint 90%-a ma is magyar. Szállás, vacsora. 3. nap Székelyudvarhely - Gyergyószentmiklós - Gyilkos-tó - Békás-szoros - Székelyudvarhely Reggeli után belvárosi sétára indulunk Székelyudvarhelyen, mely során a hangulatos főtéren lévő székely szoborparkot is megtekintjük. Ezt követően Székelyföld természeti látványosságainak felfedezése következik. Lánglelkű költő. Útközben rövid megállás Gyergyószentmiklóson, ahol az örmény erődtemplomot tekintjük meg. A várostól keletre helyezkedik el a Gyilkos-tó. Partján megismerjük a tó keletkezésének történetét és legendáját.

Friday, 30 August 2024

Ujj Nélküli Kesztyű