Börzsöny Hegység Látnivalói

Börzsöny. Térképes információ a falusi turizmusról, illetve hotel, panzió, falusi szállás, magánszállás és egyéb szálláslehetőségekről. A Börzsöny hegység Magyarország északi részén, Pest és Nógrád megyében fekszik. A Kárpátok belső vulkáni övezetében található; az Északi-középhegység legnyugatibb tagja. Földrajzilag csak a második legnyugatibb, mert ide sorolják a Visegrádi-hegységet is, amelyet köznapi értelemben véve viszont a Dunántúli-középhegységhez sorolnak (Dunazug-hegyvidék). A mintegy 600 km2 területű hegységet északról és nyugatról az Ipoly, délről a Duna, keletről a Nógrádi-medence és a Cserhát határolja. Látnivalók - Berkenye Vendégház. Egy kis része, a Kovácspataki-hegyek az Ipolyon túl, Szlovákiában található. Kistájai: a Központi-Börzsöny, a Börzsönyi-kismedencék, a Börzsönyi-peremhegység. Az egykori kráter pereme alkotja a Börzsöny legmagasabb csúcsait. Legmagasabb csúcsa a Csóványos (938 m). Magyarország 3. legmagasabb átlagmagasságú hegysége, a 100 legmagasabb magyar hegycsúcs közül 9 található a Börzsönyben.

1. Látnivalók | Feketevölgy Panzió
2. Börzsöny Közérdekű Muzeális Gyűjtemény, Szob
3. Nagybörzsönyi Víztározó - Nagybörzsöny
4. Látnivalók - Berkenye Vendégház

Látnivalók | Feketevölgy Panzió

Nagybörzsöny Nagybörzsöny a Duna-kanyarba látogatók kedvenc kirándulási célpontja, német nevén Deutscpilsen. A község a Börzsöny hegység nyugati, az Ipoly felé elcsendesülő völgyében fekszik. A település neve már a XIII. század derekától megjelenik oklevelekben, Zsigmond király 1417-ben bányajogot adott, németországi szász telepeseket hozott a nemesfém kitermelésére. A települést 1439-ben már bányavárosként, majd az 1700-as évek végén mezővárosként említik. A következő évszázadokban mezőgazdaságáról nevezetes. Bora ismert volt mindaddig, amíg a filoxérajárvány meg nem semmisítette szőlő ültetvényeit. Nagybörzsöny műemlékekben gazdag, a település legrégebbi és legszebb műemléke a falu bejáratánál lévő Szent István templom, mely plébániaegyháza volt a XIII. századtól a XV. Nagybörzsönyi Víztározó - Nagybörzsöny. század elejéig. A német telepesek bejövetelét követően a település központja a völgybe, a Bányásztemplom köré tevődött át, melynek építése a XIII. század közepére vezethető vissza. A faluba érve, főleg az út jobb oldalán a pince-présház együttes fogadja az idelátogatókat.

Börzsöny Közérdekű Muzeális Gyűjtemény, Szob

Kemencei kisvasút Kemence község a Börzsöny hegység nyugati oldalán, az Ipoly völgyének alsó részén, a szlovák határ közelében helyezkedik el, Budapesttől mintegy 90 kilométerre. A jelenleg Pest megyéhez tartozó, 1174 lelkes település a XVIII. században Hont vármegye székhelye is volt, jelenleg a környék egyik első számú turisztikai központja. Börzsöny Közérdekű Muzeális Gyűjtemény, Szob. Kemence kisvasút linkje Kacár Tanya A Kacár tanya a Börzsöny hegység lábainál, Szokolyán található. Területe a falu szélén, egy magaslaton, fennsíkon van, ahonnan csodálatos kilátás nyílik körbe az egész vidé egész tanyát – nevezhetnénk inkább gazdaságnak is – saját kétkezi munkával hoztuk létre sok év alatt. Amint a képen is látható, található itt kenyérsütő kemence, szélkerék (a közelében egy kis tó), "talpasház" – benne egy kovácsműhely –, kerek alaprajzú ól, juhhodály… és még sok minden ami nem fért rá a képre, egyebek közt egy épület, ahol kézműves mesterségek gyakorolhatók, nádból épített pásztorkunyhók… Minden építmény természetes alapanyagokból készült (és készül), sárból, fából, szalmából, nádból, szénából…stb.

Nagybörzsönyi Víztározó - Nagybörzsöny

Nevezetességek, látnivalók: Királyháza (Börzsöny) a túrista utak centruma, innen a Hideg-hegy és a Csóványos túra útvonalakon könnyen megközelíthető. Drégelyvár Honti-szakadék Nógrádi vár Csóványos Nagy-Hideg-hegy Selmecbánya: /Banská Stiavnica/ Kb. 65km Kemencétől. Besztercebánya: /Banská Bystrica/ Kb. 100km Kemencétől. Zólyom: /Zvolen/ Kb. 75km-re Kemencétől. Léva: /Levice/ Kb. 60km-re Kemencétől. Szentantal: /Svaty Anton/ Kb. 65km-re Kemencétől. A Kemencei római katolikus plébánia honlapja Kálvária: 1910 és 1912 között készült a kálvária és a Szent Sír, mely a szőlőhegy oldalában helyezkedik el. Innen gyönyörű kilátás van a községre és a szomszédos Szlovákiára, valamint a Börzsöny hegység csúcsaira. A községből jelölt erdei turistautakon egy, illetve tetszés szerint többnapos túrákat lehet tenni. Bodó János sétány: A Dózsa György útról indul és találkozik a kálváriával. Végig vonul a szőlőhegy oldalában a pincesorok előtt. Tájház Szabadidő eltöltés: Szlovákiai sípályák csak 1 óra autóútra vannak tőlünk, a határ 10 percre van a fogadónktól.

Látnivalók - Berkenye Vendégház

2015. 03. 13 A Börzsöny igen gazdag állatvilággal rendelkezik. Szép számmal élnek olyan állatfajok, amelyek országunkban csak itt találhatók. A tájegység igen gazdag állatvilággal rendelkezik. Szép számmal élnek olyan állatfajok (rovarok), amelyek országunkban csak itt találhatók. (pl: pannon laposfutó, rablópille, havasi tűzlepke). 13 A Börzsöny alacsony, alig kétszáz méteres aljzatból meredek oldalakkal csaknem ezer méter magasságig nyújtózó élesen kirajzolódó, hatalmas tömegű hegység, az Északnyugati Kárpátok, s egyben az Észak-Magyarországi Középhegység legnyugatibb tagja. (részletek) 2015. 13 A figyelmes erdőjáró előtt nyilvánvaló, hogy az erdő lényegesen több, mint az azt alkotó fák együttese. Az alattuk élő cserje és félcserje, lágyszárú, vagy éppen gombafajaival együtt, egymást kiegészítve – sok esetben azokkal egyenest szimbiózisban élve – válnak organikus egésszé.

Az 1850-es évekből származó épület keskeny, hosszú-gangos, faoszlopos, a régi építészet minden jellegzetességét magán viselő parasztház. Múzeumvezető: Schmidt József Cím: 2641 Berkenye Petőfi u. 17. Nyitva tartás: Előzetes bejelentkezés alapján Tel. : 20/356-21-97 A nógrádi vár az Ipoly folyó által félkörívbe fogott Börzsöny belsejében megbújó Nógrád község névadó vára, amely a környező vidékből hatvan méterre kimagasodó, nagy területű fennsíkot koronázza. A 11. század várépítkezéseinek megfelelően fagerendákból alkotott, kazettás szerkezetű, majd földdel töltött várfalak jelentették a védelem erejét. Így épülhetett a nógrádi ispánsági vár is. Drégely vára egy vár a Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas sziklacsúcsán. Történelmi múltja egészen a török időkig nyúlik vissza, abba az időbe, amikor a nemzet élet-halál harcát vívta a pogány törökkel.

A török megszállás idején, a tizenöt éves háború egyik nagy ütközete játszódott le itt. Miksa főherceg csapatai 1597-ben Verőcén arattak diadalt Mohamed basa török hadai felett. A török hódoltság után a Felvidékről visszatért magyarok, idetelepített németek és szlovákok együttesen fogtak hozzá a település újjáépítéséhez. 1786-ban szénbányát nyitottak a községben, de a bányaművelés csak néhány évig tartott. XIX. század elejétől Verőce gazdasági lehetőségei csökkentek, Vác egyre jelentősebb lett, a megépülő vasút bekapcsolta a környék kis falvait, így Verőce piaci helyzete romlott. A XIX. század végén történt szőlőpusztulás is igen érzékenyen érintette a községet. Ebben az időben azonban feltűntek a városi nyaralóvendégek, a zöldség, gyümölcs, tejtermék és baromfi helyben piacot talált, és munkaalkalmak teremtődtek a nyaralók ellátására. 1925-ben cserépüzem épült a községben, melyben 4 éven át dolgozott Gorka Géza (1894-1971), a később híressé vált, Kossuth-díjas keramikus művész. Munkásságát leánya, Gorka Lívia folytatta, aki az apai hagyományok mellett az asszimetrikus, amorf edények mestere.

Saturday, 29 June 2024

Eurojackpot Számok Nyeremények