Dél Alföldi Oláhos Zone 1

Dél-Alföld, Alsó-Tisza-vidék A délkelet-alföldi táncdialektus a régi Bihar, Békés, Csongrád, Csanád, Arad, Temes és Torontál megyék területét foglalja magában. A vidék tánckultúrájáról való képünk elsősorban a Tisza menti és sárréti falvak, valamint a fekete-Körös-völgyi magyar népsziget táncairól szerzett ismereteinkből áll össze. A Dél-Alföld néprajzi képe rendkívül tarka. A török hódoltság után jelentős román, délszláv, szlovák és német népesség települt e vidékre, s cigányság is nagy számban él itt. A tánckincsünk régi rétegébe tartozó ugrós tánccsalád tiszántúli tagjait oláhos, ugrós, kondástánc vagy mars néven találjuk meg az Alföld keleti és délkeleti részein. A Felső-Tisza-vidéken szórványosabb adatok Biharban, Békésben és a Sárréten megszaporodnak. Előfordul a Szeged környéki, Tisza menti falvakban, s érdekes változata él a fekete-Körös-völgyi magyarság körében. Dél alföldi oláhos zene letoltes. Ezt a táncfajtát bizonyos fokig maguk a táncnevek is jellemzik. Az oláhos elnevezés egyrészt a tánc jellegzetes dallamára utal, másrészt az Alföld felé irányuló keleti, erdélyi hatásokra.

• Dél alföldi oláhos zene sa
• Dél alföldi oláhos zene letoltes

Dél Alföldi Oláhos Zene Sa

nyitólap kapcsolat rólunk úszt Az alábbi videófelvéten dél-alföldi párostáncok (lassú csárdás, fris csárdás, oláhos) oktatását láthatjuk. A bemutató órát Hortobágyi Gyöngyvér és Végső Miklós néptáncoktatók tartották, a felvételen szereplő táncosok 12-12 évesek. Zene: Gázsa zenekar

Dél Alföldi Oláhos Zene Letoltes

(A dél-dunántúli, Duna menti, bácskai, szlavóniai, rábaközi és délalföldi menettáncok még nem szigetelődtek el az ugrós többi, élő formáitól. ) A marsot javarészt már műzenei és idegen eredetű indulózenék (Rákóczi-induló; Fel, fel vitézek; Erkel Hunyadi László jának egyik dallama, Radetzki-mars stb. ) kísérik, bár néhol még régibb dallamokat is ("Zörög a kocsi"; Mikor a menyasszonyt fektetni viszik) alkalmaznak. UGRÓS TÁNCOK | Magyar néprajz | Kézikönyvtár. A lakodalmi kiáltozásokat, táncszókat többnyire a menettáncoknál hallhatjuk. A legények a táncmulatság kezdetén marssal kísérték a zenészeket a tánchelyre, és a mulatságot is marssal fejezték be. Legfőbb alkalma azonban a lakodalom. Az esküvőre s a lakodalmas házak közti szertartásos vonulások alkalmával (olykor a hozománnyal is megrakodva) menet közben táncolnak, de a falu nevezetes pontjain meg-megállva, a templom előtt s a lakodalmas házhoz való megérkezéskor helyben is eljárják. A lakodalom végén a hérész, tyúkverőzés, a vendégküldés alkalmával táncolják (Lugossy 1956). A marsot a lakodalmi menet szokásrendje, valamint az ugrós helyi alakzatai szerint nemenként és korosztályonként elkülönült csoportokban járják.

A párok egy sajátos, ritmusú motívummal forognak, és a dallamzárlatokat két bokázóval hangsúlyozzák. A dél-alföldi ugrós motívumkincsére – hasonlóan az ugrós többi típusához – a cifra és ennek bővített formái jellemzőek. A cifra hegyezővel együtt, gyakran páratlan 3/4-es, 5/4-es motívumalakulatokat hoz létre. (Ez a dunántúli ugrósokban sem ritka! ) Gyakori pihenőfigurája a sasszé. Az ún. darudöbögő motívum változatai ehhez a táncfajtához is gyakran kapcsolódnak. Jellemzőek a légbokázó és cifra összetételből álló fejlettebb motívumok és egy, a cigányok, románok táncában és a fejlett erdélyi legényes motívumkincsében általános ún. Dél-Alföld - Folkpart. felverős motívum. A tánc mozdulatfajtái között jelentős szerepe van a csapásolásnak is: taps, comb- és lábszárcsapás, talp-, valamint földcsapás fordul elő. Jellegzetes motívumfajta az egy lábon ugrálás, miközben a felemelt szabad lábat tapssal váltakozva ütögetik. (A csapásolások aránya azonban nem éri el a felső-Tiszavidéki verbunktáncokét. ) A cigánytáncok és az erdélyi legényesek gyakori zárómotívuma (a dugóhúzószerű teljes fordulat) e táncban is előfordul.

Wednesday, 26 June 2024

Frei Tamás 2015 Ár