Száraz Levegő Ellen Macarthur

A test minden porcikája kívánja a páradús levegőt és a légutaknak is szükségük van a nedvesítésre. A beszívott száraz levegő ugyanis tovább szárítja az orrot, a légcsövet és minden felületet, ahol csak áthalad. A nyálkahártyák 30 százalékos páratartalom alatt kiszáradnak, érzékenyekké válnak, ilyenkor lesz száraz a torkunk és ez okozhat éjszakai köhögést, és így kialvatlanságot is. Vírusos vagy bakteriális légúti felülfertőződés is könnyebben kialakulhat ilyenkor. A nyálkahártya védekezőképessége szárazon meggyengül, a kórokozók így könnyebben megtapadnak a nyálkahártyák felszínén. Védje orrát a kiszáradástól! Eszter két dolgot tett a rossz közérzete ellen: párásította a lakást és természetes eredetű összetevőt tartalmazó orrspray-t kezdett használni. Az orrspray megszüntette az orrnyálkahártya-gyulladását, nedvesen tartotta a légutakat és megakadályozta a további kiszáradást. Eszter azért választotta a természetes összetevőt tartalmazó készítményt, mert félt az orrcseppfüggőségtől, amiről már sokat hallott.

• Száraz levegő ellen allien
• Száraz levegő ellen degeneres
• Száraz levegő ellen mark
• Száraz levegő ellen macarthur
• Száraz levegő ellen page

Száraz Levegő Ellen Allien

Különösen a téli időszakban szokott problémát jelenteni, hogy lakásunk levegője szárazzá válik, de a jelenség nyáron is előfordulhat a hőség ellen folyamatosan üzemeltetett klímaberendezések használata miatt. A túlságosan száraz levegő növeli a fertőzések veszélyét, légzőszervi megbetegedéseket és száraz köhögést okozhat, emellett tartósan kiszáríthatja a szemet, a bőrt és a nyálkahártyákat. Mit tehetünk mi magunk annak érdekében, hogy elkerüljük a száraz levegő egészségünkre gyakorolt negatív hatásait? A hideg levegőben kevesebb nedvesség található, mint a melegebb hőmérsékletű levegőben, ez az oka annak, hogy főként a téli időszakban kell jobban odafigyelnünk lakásunk levegőjének páratartalmára. Nyaranta a levegő nedvesebb, azonban ha a kánikulai időszakban klímaberendezést használunk, akkor a levegő folyamatos hűtése miatt szintén az ideálisnál szárazabbá válhat a belélegzett levegő, akár otthonunkban, akár az irodában, ahol dolgozunk. Ha huzamosabb ideig száraz levegőt lélegzünk be, az egy idő után többféle légzőszervi betegség kockázatát is megnöveli: nagyobb eséllyel alakulhat ki asztma, hörghurut (bronchitis), az orrmelléküregek heveny és idült gyulladása (sinusitis), megnőhet továbbá az orrvérzések gyakorisága is.

Száraz Levegő Ellen Degeneres

5. Szemviszketést okozhat a száraz levegő Ha viszket, kiszárad a szemünk, akkor nemcsak a műkönnyért érdemes nyúlni, de tanácsos ellenőrizi a helység levegőjének páratartamát is, mert ilyen tüneteket is produkálhat a száraz levegő. 6. Száraz, viszkető bőr Nemcsak a szem, de a bőr is veszíthet hidratáltságából. Ilyenkor érdemes növelni a folyadékbevitelt, és gondoskodni a szoba levegőjének optimalizációjáról. 7. Porosabb környezet Van, hogy úgy érezzük hiába takarítunk, mégis az orrunkban érezzük a port minden egyes negatív hatásával együtt. A gyakoribb porszívózás, szellőztetés mellett, főleg ha padlófűtés vagy szőnyegpadló van, érdemes egy légmosó-párásító készüléket is munkára fogni. 8. Légúti allergia rosszabbodása Az előző ponttal összefügg, hogy ha nagyobb akár a szoba porszintje, akkor a meglévő légúti allergia felerősödhet. 9. Kiszáradt faburkolat Télen megmagyarázhatatlan módon jobban recseg a fapadló, a fából készült tárgyak elkezdhetek repedezni. Sajnos ezek nem az évszakkal vagy szellemekkel vannak összefüggésben, hanem az éjszakai padló recsegést is a száraz levegőnek köszönhetjük.

Száraz Levegő Ellen Mark

A relatív páratartalom [2] hajlamos lehet ilyenkor akár 20-30% alá csökkenni, amely vészesen alacsony és számos egészségügyi kockázatot rejt magában. Mennyi az ideális relatív páratartalom? A levegő relatív páratartalmának az amerikai környezetvédelmi ügynökség (Environmental Protection Agency; EPA [1]) javaslata szerint ideális esetben valahol 30 és 50 százalék között kell lennie. Ennél alacsonyabb érték esetén száraz levegőről, 60% felett pedig esetén egészségtelenül párás levegőről beszélünk. Milyen egészségügyi kockázatai vannak a túl száraz levegőnek? Kiszárad a torkunk, orrnyálkahártyánk: a kiszáradt nyálkahártyán könnyebben megtelepedhetnek a baktériumok, hamarabb betegedhetünk meg. Köhögéssel ébredünk: ha hajnalban vagy reggel ránk tőr a köhögés, ami napközben alábbhagy, akkor a száraz levegő lesz a hibás. A Kruppos tünetek súlyosbodhatnak: aki ilyen betegséggel küzd, annak kifejezetten figyelnie kell a szoba páratartalmára. Szemviszketés: ez is jellemző tünet, gyors segítséget nyújthat ilyenkor a műkönny.

Száraz Levegő Ellen Macarthur

Egészséges esetben ez utóbbi nedves, így megtapadhatnak rajta a kórokozók, ezért nem juthatnak be a szervezetünkbe. A túl száraz levegő miatt azonban ez a védelmi funkciója jelentősen lecsökken, ami megnöveli a különböző légúti megbetegedések kialakulásának a veszélyét. Az égő, viszkető szem, illetve az orrvérzés szintén jelezheti azt, hogy párásítani kell a lakásban. A túl száraz és túl párás levegő is megbetegíthet. Fotó: iStock Az sem jó azonban, ha a lakás levegőjének páratartalma magasabb 60 százaléknál. Az asztmások szervezetét különösen megviseli az ilyen levegő, de a penészgombák megtelepedését is elősegítheti. A penész spórái pedig erőteljesen allergizálhatnak, irritálhatják a szemet, a tüdőt, az orr nyálkahártyáját, a bőrt és a torkot is, még akkor is, ha egyébként nem vagyunk allergiásak. A penészérzékenység hasonló tünetekkel járhat, mint bármilyen más allergia: ilyen például az orrfolyás és orrdugulás, az orr- és torokviszketés, tüsszögés, fokozott könnyezés. A páratartalmat megnövelhetik például a szobában tartott növények, illetve a mosás után bent kiteregetett ruhák is.

Száraz Levegő Ellen Page

A fűtési szezon kezdetével és az egyre hűvösebb idő beköszöntével nagyon sok lakásban elkezd csökkenni a szoba levegőjének páratartama, ami nemcsak kellemetlen tüneteket produkálhat, de a légúti betegségek kialakulásának kockázatát is fokozza. Bernáth Melinda, a Smarta bloggere elárulja, milyen tünetek utalnak a száraz levegőre. Természetesen a legegyszerűbb, ha szerzünk egy páramérőt, amely mutatja a szoba hőmérsékletén túl a szoba levegőjének páratartamát is, így egyből látjuk, hogy az ideális 40-60% között van -e. Ha annál alacsonyabb, akkor párásításra, ha pedig jóval magasabb, akkor páramentesítésre van szükség. Jellemzően nem egy légtérben tartózkodunk, a mérő szerkezetet folyamatosan ide-oda vinni, vagy több páratartalom-mérőbe is beruházni, nem biztos, hogy a legkomfortosabb, így érdemes egy kicsit intuitívnak lennünk, és elkezdeni tudatosan figyelni. Ráadásul azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a minél kisebb a gyerek, annál érzékenyebb lehet a száraz levegőre, és az egészséges tartományon belül magasabb páratartalomra van szüksége.

Hogyan párásítsunk? Nincsenek egyértelmű kutatási eredmények arról, hogy milyen hőfok és páratartalom az ideális egészségünk és komfortérzetünk szempontjából. A szakemberek 20-22 fokos hőmérsékletet, illetve 40-60 százalék közötti páratartalmat javasolnak. A gyermekek szobájában lehet egy kicsit párásabb, míg a felnőttekében szárazabb a levegő, érdemes azonban ebben a tartományban maradni. Sok háztartásban a páratartalmat úgy növelik, hogy egy vízzel teli kerámiaedényt rögzítenek a fűtőtesthez, melyből lassan párolog el a nedvesség. Ennek azonban az a hátránya, hogy nem szabályozhatjuk a párolgás ütemét, így nehéz vele ideális szinten tartani a levegő nedvességtartalmát. Szerencsére vásárolhatunk már olyan készülékeket, amelyek folyamatosan mérik, hogy mennyi nedvesség van a levegőben és állandó páratartalmat képesek fenntartani a lakásban. Érdemes ilyet a lakás több pontján is elhelyezni, ezek ugyanis segíthetnek frissen tartani a levegőt és a penészgombák megtelepedését is megelőzhetjük velük.

Sunday, 2 June 2024

Takács Zsuzsa Divattervező