Mohácsi Csata Emlékhely, Chioggiai Csetepaté Magyar Színház

Fotók-Kovács Zoltán. /A képek szerzői jogvédelem alatt állnak/ 1526 augusztus 29-én Mohács határában vívtak sorsdöntő csatát a magyar seregek Szulejmán szultán török hadaival. Mindössze másfél óra leforgása alatt tizennégyezer katonánk esett el, a középkori Magyarország elveszítette királyát, szenvedett végzetes vereséget és hullott részeire. A mohácsi csata első két tömegsírja dr. Papp László régész munkásságának köszönhetően került napvilágra 1960-ban. A város ettől kezdődően támogatta az emlékhely létesítését, ám a hatvanas években megélénkült viták és szélsőséges vélemények nem kedveztek a gondolat kibontakozásának. A tényleges építési munkák csupán 1975 őszén kezdődhettek meg, amikor újabb három tömegsír került elő. 1976. augusztus 29-én, a mohácsi csata 450. évfordulóján tízezer ember jelenlétében került sor az emlékhely felavatására. Az emlékhely 2011-ben jelentős megújuláson esett át, ekkor avatták fel az új, Szent Koronát mintázó fogadóépületet. Mohácsi Nemzeti Emlékhely :: Magyar Földön. Az emlékhely gótikus ívű, majd az ív közepén megtörő kapuja szimbolizálja a törést, mely az ország fejlődésében a csatavesztés eredményeként bekövetkezett.

• Mohácsi Nemzeti Emlékhely :: Magyar Földön
• Mohácsi csata történelmi emlékhely » Közel és távol utazás
• Emlékév lehet a mohácsi csata 500. évfordulója
• Chioggia csetepaté magyar színház magyar

Mohácsi Nemzeti Emlékhely :: Magyar Földön

Sátorhelytől másfél km-re rábukkantak az első két tömegsírra, amelyekben a mohácsi csata halottainak maradványai feküdtek. A sírgödröket eredetileg védelmi célból áshatták. Összesen 220-230 hullamerevségben temetett holttest feküdt itt több rétegben egymás felett. Ez arra utalt, hogy a halottakat igen rövid idõn belül kifosztották és eltemették a szultán parancsára, hogy járványos betegségeket megakadályozzák. A két tömegsír helyét természetvédelmi területté való nyilvánították és 1975-ben megkezdték az emlékhely kialakítását. A földmunkák során 3 újabb tömegsírra bukkantak. Emlékév lehet a mohácsi csata 500. évfordulója. Ezekben a szabályosan ásott sírokban 700-800, nagyobb részt magyar halott maradványait találták. Az emlékhely a Kossuth-díjas Vadász György tervei alapján készült az első két tömegsírt a középpontba helyezve. A fákból formázott sírjeleket tartalmazó sírkertet Zalai Buda tervezte. A területet a könyörtelen Szulejmán szultán alakja uralja, kötélkosarában levágott, megfeketedett magyar fejek vannak. Az eredeti alakjukban meghagyott sírokat körkörös utak fogják közre.

Hangzó hatásuk is van: Szulejmán füleibe csengő-bongó fülbevalókat helyezett, a Regős szélhárfát tart, mely zúg, ha feltámad a szél. Saját szavai szerint: "Elkezdtem rajzolgatni, de csak rájöttem... ha én most kopjafákat csinálok, az semmi... én aztán elmentem egy másik irányba... különböző bálványokat kezdtem kigondolni... " Megfaragta Tomorit, II. Lajost, Szulejmánt és a Samu Gézának átadott sír jelek közt elkészült Kanizsai Dorottya alakja is. Király József stilizált kopjafái az "ősi" hagyományokat akarják megjeleníteni. Mohácsi csata történelmi emlékhely » Közel és távol utazás. Más világrészek törzsi művészetéből is merítenek. Drámai hatásukat növelte "vörös vagy vörhenyes, mélybarna színezésük, az erőszakos halált haltak színe" (KOVÁCS 1990). Ezzel népi tradíciókhoz alkalmazkodott, de egyes mitikus értelmezések szerint a magyarság "magával hozott ősi pogány temetkezési szokásait" idézte fel. Ifjú Szabó István megmaradt a népi fafaragás formanyelvének keretei közt, de Kő Pálhoz hasonlóan történelmi figurák, lovak, fegyverek ábrázolására törekedett.

Mohácsi Csata Történelmi Emlékhely &Raquo; Közel És Távol Utazás

A feltárás célja, hogy a hős katonák fél évezreddel a csatát követően méltó módon kapják meg a végtisztességet. Hozzátették: emellett el szeretnék érni, hogy a Mohácsi Nemzeti Emlékhely a nemzeti kegyeleti szempontoknak megfelelően egy teljesen új interaktív kiállítás keretében – így a legújabb antropológiai, régészeti, történészi kutatások eredményeit felhasználva – mutassa be a látogatóknak a magyarság egyik legfontosabb, sorsfordító történelmi eseményét. A feltárás során az emlékhely továbbra is fogad látogatókat, a jelen lévő régész szakemberek tájékoztatják az érdeklődőket a munkálatokról – jelezték a kommünikében. Mohacsi csata emlékhely. A DDNPI tavaly decemberben közölte, hogy a pécsi központú Janus Pannonius Múzeum régészei és a Magyar Természettudományi Múzeum antropológusai a nemzeti park kezdeményezésére, az Agrárminisztérium támogatásával végzik el az emlékhely tömegsírjainak tudományos vizsgálatát, a munkálatok pedig az akkori tájékoztatás szerint egészen 2025-ig zajlik. Kiemelt kép: MTI/Sóki Tamás

Online felhasználók Jelenleg 0 felhasználó és 0 vendég van a webhelyen.

Emlékév Lehet A Mohácsi Csata 500. Évfordulója

A Szent Koronát ábrázoló fogadóépület kialakítását a park 2011-es felújítása idején végezték el. Ebben az épületben több, a korral kapcsolatos állandó és időszakos kiállítást is megtekinthetünk, amelyek bemutatják a korabeli és az ásatásról előkerülő fegyvereket, ill. azok másolatait és egyéb használati eszközöket, de van itt még digitális élményasztal is, így a fiatalabb korosztály a technika segítségével már interaktív módon is megismerkedhet a csata körülményeivel. A korona alakú épület kupolakilátójából nagyszerű kilátás nyílik a virágot formázó emlékparkra, de egy kávézót is kialakítottak benne. A gondosan megtervezett, tiszafákkal, tulipánokkal és mogyorófákkal díszített park és a hangulatosan összefonódó, kör alakú ösvények szinte már feledtetnék velünk, hogy igazából egy temetőben járunk; ezt az érzést azonban ellensúlyozza a hamarosan szemeink elé táruló, mozgalmas hatást keltő, komor kopjafák sokasága. Az emlékhelyen minden egyes kopjafának, épületnek és kapunak jelentősége van: a Szent Koronát szimbolizáló épület a magyarságot, míg Pölöskei István alkotása, az íves, középen megtörő kapu a derékba tört fejlődést jelképezi.

A mai emléknapon azért jöttünk össze az egykori csatatéren, a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen, hogy hitet tegyünk a fenti célok megvalósítása mellett. Javasoljuk Magyarország kormányának, hogy a 2026. évet nemzeti emlékévvé nyilvánítsa és annak megvalósítását támogassa.

Magyar Színház "Ilyenkor bármi megtörténhet" – Chioggiai csetepaté utoljára a Magyar Színházban Február 28-án, kedden, 19 órakor utoljára játssza Chioggiai csetepaté című előadását a Magyar Színház.

Chioggia Csetepaté Magyar Színház Magyar

Carlo Goldoni, a komédia nagymestere az egyik legtöbbet játszott színpadi szerző. Tökéletesen ismeri az embert: a ravasz és nagyhangú, szenvedélyes és lusta, bölcs vagy éppen furfangra mindig kész embert. Velencei boszorkánykonyhájában maga kísérletezi ki a vígjátéki trükkök nagy részét, s persze sokat vesz át a commedia dell' arte hagyományából is. Harsány komédiáiból bölcs nagyvonalúság és báj sugárzik, mert Goldoni nemcsak ismeri és érti, hanem feltétel nélkül szereti is egyszerű és gyarló, ám éppen ezért végtelenül emberi szereplőit. Ma este Színház! - Last minute színházjegy, féláron. Egy Velence melletti kis halászfalu terecskéjén csipkeverő lányok és asszonyok ugranak egymásnak, s nemsokára a férfiak is bekapcsolódnak a veszekedésbe. Családok közti vitáról van szó, amelyhez itt elég egyetlen szikra, és rögvest fellángol a mindent és mindenkit elsöprő csetepaté. A kibogozhatatlannak tűnő jogi és szerelmi perpatvar behálózza egész Chioggiát (e. : kioddzsát). Vajon sikerül-e elcsitítani a kedélyeket, és egymáshoz édesgetni a szerelmeseket?

Megnéztem aztán a Radnóti Színházban egy új magyar darabot - itt legalább nincs előkép. Török Ferenc, Kovács Krisztina és Bereményi Géza írta, Apacsok a címe. Érzékeny-eleven problémát érint, többet is: az ügynökkérdést, a történelmi amnéziára való kollektív hajlamot és ennek következményeit. Chioggia csetepaté magyar színház magyar. Az indiánosdit játszó társaság tán valóban azért kezdett szerepjátékba a diktatúra legkeményebb éveiben, hogy fölépítse a maga virtuális valóságát (ma ezrével kínál ilyesmit a világháló); még az is lehet, hogy ez valamiféle ellenállásszámba ment - de erről ez a darab nem szól. Ügyes történet: keretes generációs mese arról, hogy egy mai fiatal a nagyapja indiános múltjáról filmet csinálna, és a kuratórium egyik tagja a történetben a saját apjának ifjúságára ismer. Török Ferenc filmrendező első színházi rendezése szinopszis. Filmes a díszlet is, vagyis vetített; gyorsak, pergők a jelenetek, akárha snittek volnának. Előbb a mából vágtatunk vissza a múltba, egészen addig, amíg elérünk a reménybeli filmrendező nagyapjának beszervezéséig - majd egy éles hátraarccal elindulunk visszafelé, és elérkezünk a máig.

Saturday, 27 July 2024

Jbl Hangszóró Extreme Digital