Élettársi Kapcsolat Hány Év Után
Beszélő Köntös 19410 | Cékla Télire Száraz Dunsztban - Receptkereső.Com
Radványi Géza filmje (1941) A beszélő köntös 1941 -ben készült, színes, fekete-fehér, magyar történelmi film, melyet Radványi Géza rendezett Mikszáth Kálmán azonos című regénye alapján. Az első magyar film, amelynek egyes kültéri jelenetei Agfacolor színes eljárással készültek. [1] A beszélő köntös 1941-es magyar film Tasnády Fekete Mária ( Cinna) Rendező Radványi Géza Alapmű Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös c. regénye Műfaj fantasyfilm Forgatókönyvíró Nóti Károly Asztalos Miklós Palásthy Géza Pacséry Ágoston Főszerepben Tóth Júlia Kiss Ferenc Jávor Pál Zene Vincze Ottó Operatőr Hegyi Barnabás Vágó Vincze Ottó Gyártás Gyártó Erdélyi Filmgyártó Kft. Ország Magyarország Nyelv magyar Játékidő 89 perc Képarány 1, 37:1 Forgalmazás Forgalmazó Hunnia Filmgyár Bemutató 1942. február 21. Eredeti magyar adó MTV1, m1 MTV2, m2 Duna TV Filmmúzeum Kronológia Kapcsolódó film A beszélő köntös (1969) További információk IMDb A cselekmény Szerkesztés Szereplők Szerkesztés Jávor Pál (Ifjabb Lestyák Mihály) Kiss Ferenc (Lestyák Mihály) Tasnády Fekete Mária (Cinna, árva) Csortos Gyula (Budai pasa) Bilicsi Tivadar (Putnoky) Mihályffy Béla (Ágoston) Lehotay Árpád (Szűcs Mihály, főbíró) Bihari József (Pintyő) Tompa Sándor (Puszta Máté) Szilassy László (II.
Beszélő Köntös 1991 Relatif
Az 1600-as években Magyarországot a törökök és labancok fosztogatják. Nem mentes ez alól Kecskemét, a szabad királyi város sem. Miska, Lestyák szabómester csavaros eszű fia azt javasolja a városi tanácsnak, hogy állandó béget kérjenek Budáról, ezzel óvva meg Kecskemétet a portyázó csapatok zaklatásaitól. A város összeállítja ajándékát, ékszert, kelmét, egy gyönyörű lányt, és Miska elindul Budára. Útközben a fiatal cigánylány beleszeret Miskába, aki fiú ruhában megszökteti. Ezt azért is teheti meg, mert a remélt bégség helyett csak egy díszes köntöst kapnak a város védelmére. Akkor még nem is sejtik, hogy a köntös mekkora kincset ér. Viselője előtt minden igazhitű porba omlik és minden parancsát teljesíti. (A beszélő köntös az első magyar film, amelyben egyes jelenetek színesben láthatók. )Mohamed szultán) Orsolya Erzsi (Sára, a cigány asszony) Juhász József (Olaj bég) Vaszary Piri (Fábiánné) Jegyzetek Szerkesztés Források Szerkesztés A beszélő köntös az Internet Movie Database oldalon (angolul) A beszélő köntös a -n (magyarul)
Beszélő Köntös 1941 1945
Berlinből rendeltek Agfacolor nyersanyagot, a technológia azonban még kísérleti fázisban volt, ezért a biztonság kedvéért a színesben forgatott jeleneteket fekete-fehér verzióban is rögzítették – vagyis a stábnak duplán kellett dolgoznia. A filmnegatívokat a forgatási napok végén repülővel küldték el a München melletti laborba, az akkor már bombázott Németországba. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? A beszélő köntös bemutatója idején valóban kuriózumnak számított. A korabeli sajtóbeszámolók szerint heteken át telt házzal futott a film, és a színes jeleneteket a nézők minden alkalommal tapssal és ovációval fogadták. A kiváló operatőr, Hegyi Barnabás dokumentarista hangvételű képsorai a pusztáról – amelyek emlékeztetnek az 1936-os, korát megelőző Hortobágyra – mai szemmel is izgalmasak. A produkció utóélete is érdekes: a film kópiái eltűntek, és csak a nyolcvanas évek elején került elő egy példány Németországból. 1984-ben újra bemutatták idehaza, de csak fekete-fehér verzióban vetíthették, mert a színei elbomlottak.
A fiatal szultánnak megtetszik a lány, de a Kecskemétnek védelmet nyújtó bég helyett csak egy díszes köntöst ad Miskáéknak. A főbíró úgy dönt, megszökteti Cinnát, és közben kiderül, hogy az ajándék köntösnek mágikus ereje van – segítségével akár a várost is meg tudják védeni. Mitől különleges? Radványi Géza rendezése elsősorban filmtechnikai szempontból számít jelentős alkotásnak – ez volt az első, részben színesben forgatott magyar film –, de látványos akciójelenetei miatt is kiemelkedett a mezőnyből. A korábban nyugat-európai filmekben asszisztensként és íróként dolgozó alkotó hazai pályáját kortárs környezetben játszódó lélektani drámával nyitotta ( Zárt tárgyalás, 1940), egy, a világháborúra reagáló, metaforikus kémtörténettel folytatta ( Európa nem válaszol, 1941), de legnagyobb későbbi sikere, a Valahol Európában (1947) esetében is maradt a drámai hangvételnél és a jelen idejű elbeszélésnél. A Mikszáth Kálmán regényéből készített A beszélő köntös viszont látszólag inkább a harmincas évek eszképista, szórakoztató magyar filmjeink hagyományait viszi tovább.
Beszélő Köntös 1945 Relative
Az első színes film természetesen kasszasiker lett, s minden addigi bevételi rekordot megdöntött, ami által a gyártási költség rövid idő alatt megtérült. Majd telt-múlt az idő, s "Az első magyar színes világfilm", A beszélő köntös sok más korabeli filmmel együtt elveszett. A negyvenes évek szuperprodukciója csak a nyolcvanas évek elején került elő Németországból. 1984-től ismét játszani kezdték itthon, de a film csak fekete-fehérben pereghetett újra, mert színei csaknem teljes mértékben elvesztek. Ugyanis a korai filmek nitrocelluloid anyagra készültek, amely elkészülése pillanatától kezdve folyamatosan bomlik. Ez a folyamat megfelelő tárolással lassítható, de idővel mégis a film pusztulásához vezet. A digitális restaurálás terve legelőször 2000-ben merült fel. Még az év októberében el is készültek az első biztató próbák, majd 2002-ben a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával megteremtődtek a munka anyagi feltételei is. 2003 májusa óta az első magyar színes felvételek újra színesben láthatók.
A Magyar Televízió 2003 karácsonyán műsorára is tűzte a restaurált filmet. rendezte: Radványi Géza Mikszáth Kálmán regényéből írta: Nóti Károly, Pacséry Ágoston, Asztalos Miklós és Palásthy Géza fényképezte: Hegyi Barnabás díszlettervező: Básthy István és Iliszi Sándor hang: Kereszti Ervin gyártásvezető: Katona Jenő vágó: Katonka László zene: Vincze Ottó rendezőasszisztens: Máriássy Félix szereplők: Kiss Ferenc (Lestyák Mátyás, szabó), Jávor Pál (Mihály, a fia), Tasnády Fekete Mária (Cinna, árva leány), Bihari József (Pintyő), Lehotay Árpád (Szűcs Mihály, főbíró), Bilicsi, Tivadar (Putnoki), Tompa Sándor (Puszta Máté), Szilassy László (II. Mohamed szultán), Csortos Gyula (budai pasa), Goll Bea (háremhölgy) és még sokan mások gyártó cég: Erdélyi Filmgyártó Kft., Magyar Filmiroda bemutató: 1942. február 21. Képek Tartalmak a Tudásbázisban
90 perc A Cékla télire hozzávalói: 5 kg cékla A felöntőlé: 2 liter víz 15 dkg gyümölcs cukor 2 dkg só 3 dl 20% ecet Az üvegekhez: torma köménymag (lehet őrölt is), A Cékla télire elkészítési módja: Ha lehet, ne válasszunk túl nagy céklákat, mivel a kisebb könnyebben megfő, ízletesebb, és a színe is intenzívebb. A céklákat alaposan megmossuk, Ha szükséges használjunk egy gyengébb szőrű kefét is a szennyeződések eltávolításához. Addig főzzük, míg a villát bele tudjuk szúrni, de nem kell, hogy túl puha legyen, Miután megfőtt, nem túl vastagon, meghámozzuk, és kb. fél centiméter vastag szeletekre vágjuk. A céklákat beletesszük az előre kifőzött, csírátlanított üvegekbe, majd ráöntjük a hozzávalókból előre elkészített, forró levet. Minden üvegbe teszünk egy késhegynyi köménymagot, és pár darab vékony csíkra vágott vagy reszelt tormát. Az üvegeket száraz dunsztban hagyjuk kihűlni, majd hűvös helyen tároljuk. Ckla telire száraz dunsztban . A hosszasa hámozást megspórolhatjuk, ha a főzővízbe kevés sót teszünk, majd a kész céklát lehűtjük langyosra és a céklák héját kézzel pillanatok alatt letoljuk.
Fotó: Meghámozunk nagy céklát és egy lábas vízben feltesszük főzni. Kb. fél maréknyi maréknyi borssal ízesítjük. Amíg fő a cékla, meghámozunk és lereszelünk egy nagyobb tormát. Amikor a cékla már kellően puha, akkor a borssal együtt, botmixer segítségével péppé passzírozzuk. Egy befőttesüvegbe áttesszük. Egy kis tálkába ecetet, cukrot, sót ( esetleg kevés olivaolajat) töltünk, ízlés szerint és felöntjük meleg vízzel. Ezzel a lével öntjük le a céklás pépünket, úgy, hogy ellepje, majd lezárjuk az üveget. Célszerű így hagyni legalább egy napig, hogy összeérjenek az ízek. Másnap a felesleges levet leönthetjük róla, olyan állagúnak kell lennie a mix-nek, mint a bolti ecetes tormának. A színe viszont gyönyörű vörös lesz. Napi 1-2 evőkanállal fogyasszunk belőle! Címlapfotó:
A népi gyógyászat javasolja a céklalé fogyasztását menstruációs zavarok esetén is. A szervezet a zöldségek közül a céklából tudja kinyerni a legtöbb vasat. Hogyan fogyasszuk? A céklát főként salátaként, étel-kiegészítőként hasznosítják, illetve fogyasztják. Közkedvelt élelmiszer alapanyaga az energiaszegény étrendnek. Hetente egyszer ajánlott "céklanapot" tartani, ami azt jelenti, hogy érdemes minimum 3dl gyümölcscentrifugával frissen préselt céklalevet meginni. A tömény céklalé nem tartozik a legízletesebb zöldséglevek közzé, de sárgarépalével vagy uborkalével hígítva ízletesebbé válik. Így fogyasztva kiváló májtisztító hatású. Tippek, tanácsok Sok háztartásban – főleg télen – főtt céklából készítenek savanyúságot torma felhasználásával. Ilyenkor a céklát héjastól kell megfőzni, ezért főzés előtt jó alaposan meg kell mosni. Lefedve vagy kuktában kislángon hamarabb megfő, illetve megpuhul. ( Forrás:) Recept: ecetes-tormás cékla Hozzávalók 5 kg cékla, 2dkg só, 2 liter víz, 15 dkg cukor, torma, köménymag (lehet őrölt is), 3 dl 20% ecet.
Saturday, 24 August 2024Csepel Teherautó Eladó