Élettársi Kapcsolat Hány Év Után
A Nap Szerkezete – Szolnok Tengerszint Feletti Magassága
Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe A nap 2008. 04. 06 A Naprendszer messze legnagyobb tagja egy gáznemű sugárzó gömb, a Nap. átmérő: 1, 390, 000 km. tömeg: 1. 989e30 kg a mag hőmérséklete: 15, 000, 000 K. felszíni hőmérséklet: 5800 K A Nap szerkezete, légköre, bolygói, Kopernikusz után. A Naprendszer tömegének 99, 87%-a koncentrálódik benne, a fennmaradó rész háromnegyedét pedig a Jupiter teszi ki. Átmérője a Földének 109, míg a Jupiterének közel 10-szerese. Óriási tömege révén a Nap hatalmas gravitációs erőt fejt ki, s ez az erő tartja együtt a rendszert, és irányítja valamennyi bolygó és kisebb égitest mozgását is. A Napból áradó fantasztikus mennyiségű energia elsősorban közeli ibolyántúli, látható és infravörös sugárzás formájában hagyja el a csillagot, de emellett a Nap kisebb mennyiségben mindenféle más sugárzást is kibocsát, a gamma- és röntgensugaraktól egészen a rádióhullámokig. A Nap elemi részecskéket is kisugároz, amelyet napszélnek nevezünk. A Napból másodpercenként kisugárzott energia teljes mennyiségét a Nap sugárzási teljesítményének nevezzük, és ugyanúgy wattban fejezzük ki, mint egy villanykörte teljesítményét.
A Nap Szerkezete 1
A Nap gyorsabban forog az egyenlítőjénél mint a pólusokon. Az egyenlítőn mért forgási periódus 25 nap, a sarkok közelében 35 nap. A Nap légköre A Nap "látható" felszíne a fotoszféra, amely vékony gáznemű réteg s gyakorlatilag az összes napfény ebből származik. A fotoszféra hőmérséklete mintegy 5800 K. A fotoszféra fölött a pár ezer kilométer vastag ritkább réteg a kromoszféra helyezkedik el. A kromoszférában a fotoszféra fölött néhány száz kilométer magasban a hőmérséklet 4300 K-re csökken. Ezután a hőmérséklet gyorsan nő addig az átmeneti rétegig, amelyik a kromoszférát a Nap legkülső rétegét a koronától elválasztja. A korona a Nap rádiuszát többszörösen kitevő távolságig terjed, hőmérséklete 1 - 5 millió K között van. A kicsiny sűrűségű korona belsejében a részecskék mozgása igen nagy. A korona túl halvány ahhoz, hogy speciális eszközök nélkül látni lehessen, ami alól kivétel a teljes napfogyatkozás ideje, amikor a holdkorong legfeljebb néhány percre takarja el a fotoszféra vakító fényét.A Nap Szerkezete 3
A Nap aktivitása a fotoszférában megfigyelhető napfoltok és napfáklyák, a protuberanciák, napkitörések megjelenésében, valamint a légkör és a napkorona anyagkilökődéseiben nyilvánul meg. Azokat a helyeket, ahol ezek a képződmények létrejönnek, aktív területeknek nevezzük (4. 10. Minden aktív képződmény összefüggésben van a többivel a mágneses tér által, és állandó változásban van a Nap aktív területein. Az aktivitás központjai bizonyos mélységben keletkezve a fotoszféra alatt, hosszan kiterjednek messze a napkoronába. A XIX. sz. közepén Rudolf Wolf (1817—1893) svájci csillagász azt javasolta, hogy jellemezzék a Nap aktivitását a napfoltok viszonylagos számával (később elnevezték őket Wolf-számoknak): W = lOg + /, aholg— a napfoltcsoportok száma; f— a Nap korongján az adott pillanatban egyidejűleg megfigyelhető napfoltok összessége. A nap aktivitását jellemzik még a napfoltok összterületével, a centiméteres hullámhosszúságú rádiósugárzás intenzitásával. A 11 éves ciklus kezdetén, a W minimum után, a napfoltok az egyenlítőtől viszonylag távol, a 30° szélességnél jönnek létre.
Ez a szín a teljes napfogyatkozás során látható, amikor a kromoszférát rövid időnként színfényként látják, ahogy a fotoszféra látható széle eltűnik a Hold mögött.. 3- korona Ez a Nap légkörének felső rétege, és több millió kilométerre terjed ki a kromoszféra tetejétől a térig. A koronának nincs jól meghatározott felső határa. A koronát csak a teljes napfogyatkozás alatt vagy egy speciális teleszkóppal lehet látni, amit koron bekezdésnek neveznek, amikor a fotoszféra blokkolva van. A korona fényes, sápadt fehér területként jelenik meg a Nap körül. referenciák Clark, S. (2004). A Föld, a Nap és a Hold. Dunstable, Folens Publishers. Giessow J. és Giessow F. (2015). Sun Science: Az Univerzum feltárása. Dayton, Milliken Kiadó. Lang, K. (2009). A Nap az űrből. New York, Springer. Phillips, K. (1995). Útmutató a Naphoz. Cambridge, Cambridge University Press. Rushworth, G. (2011). Naprendszerünk: A Nap. New York, Benchmark Oktatási Társaság. Viegas, J. (2006). A Nap szerepe a Naprendszerünkben: a jelenlegi gondolat antológiája.
1. Kaszonyi-hegy és bányató Szabolcs-Szatmár-Bereg megye beregi részén, Barabás község határában található az ukrán-magyar határon fekvő Kaszonyi-hegy hazánkba átnyúló, déli része, egy egykori szigetvulkán maradványa. Nevét a szomszédos Ukrajnához csatolt Mezőkaszony településről kapta. A síkságból kiemelkedő Kaszonyi-hegy teteje, 219, 6 méteres tengerszint feletti magasságával az Alföld legmagasabb pontja. A sziklafal alatt csillogó és kristálytiszta vizű bányató található. A Kaszonyi-hegy legmagasabb pontjáról tiszta időben a Kárpátok vonulatai között Munkács vára látható. Forrás: 2. Jász-Nagykun-Szolnok megye | Titkos Tudás Tárháza. Túristvándi A megye keleti, szatmári részén található Túristvándi bekerült a legszebb fekvésű magyar falvak közé. Nem csoda, hiszen a Túr folyó partján fekszik, a folyó pedig kanyarogva öleli át a települést, melynek partja és erdője rendkívül gazdag természeti értékekben. A településen található, 18. században épült, ma is működőképes vízimalom ipartörténeti műemlék. A Túr folyóra épült két malomkerékkel ellátott, fából épített, zsindellyel fedett malomépületben malomtörténeti kiállítás működik, de a malom működés közben is megtekinthető.
Jász-Nagykun-Szolnok Megye | Titkos Tudás Tárháza
Vadász István: A természetrajzi gyűjteményrész (Tiszaföldvár, 2004) / 0861-2005 Öselefánt r. Balogh Béla természetrajz-földrajz szakos tanárként került 1918 őszén [Szolnokra. Mint gimnáziumi tanár kötelességének tartotta, hogy megis' merje és megismertesse annak a városnak és környékének a földrajzát, természetrajzát, történelmét, ahol a diákokat oktatja. Ennek érdekében szervezte meg 1927-ben a Földrajzi kiállítást, s ebből az elképzelésből született a Szolnok várost bemutató kötete valamint a Szolnok város és környékének földrajza tárgyú tankönyve, amely az első, hazai középiskola számára írt szülőföldismereti tankönyv volt. SZOLNOK KÖRNYÉKÉNEK TERMÉSZETFÖLDRAJZIDOMBORZATI VISZONYAI BALOGH BÉLA LEÍRÁSAIBAN Maipnjut Mamut és öselefánt MaAZlciloo Gyapjas mamut Természetrajzi leírásaiban Balogh Béla is megállapította, hogy Szolnok az Alföld északi harmadában, a Tisza jobb partján, a Zagyva torkolatánál fekszik. A korabeli viszonyok ismeretében alaposnak tekinthető feldolgozásból kiderül, hogy a város átlagos tengerszint feletti magassága 89 m. A város határának felszíne a Fokorú-puszta felé vezető út és az ettől keletre lévő Tisza közötti Mélyér (Millér)lapostól (84-85 m) és az elszórt mélyedésektől eltekintve a Tisza jobb partja és a Zagyva bal partja közötti területen csaknem mindenütt a város belterületével egyező magasságú sík, kivéve Alcsi-puszta, Fokorú-puszta és Szent Iván-szög térségét, amely ettől mintegy 1 - 2 m-rel magasabban van.
Városunk, geometriailag és természetföldrajzilag mondhatni szerencsés helyen fekszik. Országunk szívében, az Alföld közepén. Alföldünk átlagos tengerszint feletti magassága 70 és 189m között változik. Utóbbi jellemzően a nyírségben található, míg itt Szolnok környékén 80-90m. "Lenn az Alföld tengersík vidékin" járva sok szemet gyönyörködtető formát lát az ember: erdők, rétek, folyóvölgyek, holtmedrek, feltöltött holtmedrek, gátak. Városunk környéke bővelkedik ilyen formákban. Viszont, ha az ember kellő magasságba emelkedik, lehetősége van ezeken felül még pár érdekes természeti formát megfigyelni. Ilyen a Mátra és a Bükk. Településünktől északra hazánk két középhegységét kiválóan meg lehet figyelni, amennyiben az idő is alkalmas erre. Bár természetesen akad olyan idő is, amikor abszolút eltűnnek a légkör párás vastag átlátszatlan tömegében. Ahhoz, hogy lehessen látni azon túl, hogy magasabb helyet kell választani megfigyelőhelyünknek, szükség van még az idő-időjárás kegyességére és összjátékára.
Tuesday, 30 July 2024Berki Mazsi Facebook