Berlin, 1945 – Az Összeomlás - Antony Beevor - Google Könyvek: Spanyolnátha Áldozatainak Száma

Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. Források [ szerkesztés] Tábla jelzi a Hitler-bunkert - Népszabadság További információk [ szerkesztés] Führerbunker - (németül) "Hitlers letzter Unterschlupf: Der Mythos ist entzaubert", Der Tagesspiegel, 2006. június 9. (németül) A Gonosz nyomai: Führerbunker és Új Birodalmi Kancellária (angolul)

1. Vita:Spanyolnátha – Wikipédia
2. Közelít a Covidban elhunytak száma a Spanyolnáthában elhunytakéhoz! - OLKT.net
3. Ezt tanulhatjuk a spanyolnátha második hullámából - HáziPatika

Irodalom [ szerkesztés] Pietro Guido: Führerbunker – Discovered its Mysteries, ISEM, ötödik kiadás, Milánó, 2009, ISBN 88-87077-03-7. Mario Frank: Der Tod im Führerbunker: Hitlers letzte Tage. Siedler, München 2005, ISBN 3-88680-815-7. Sven Felix Kellerhoff: Mythos Führerbunker: Hitlers letzter Unterschlupf. Berlin Story Verlag, Berlin 2006, ISBN 3-929829-43-6. Bernd Freytag von Loringhoven: Mit Hitler im Bunker. Aufzeichnungen aus dem Führerhauptquartier Juli 1944 – April 1945. wjs-Verlag, Berlin 2006, ISBN 3-937989-14-5. Dietmar Arnold: Neue Reichskanzlei und Führerbunker. Legenden und Wirklichkeit, Ch. Links verlag, Berlin 2005, ISBN 3-86153-353-7. James Thayer: Five Past Midnight Simon & Schuster, 1997. ISBN 963-8475-36-6. A regény cselekménye kitalált, de például a szellőzőrendszer leírása és a helyszínek valódiak. Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a Führerbunker című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

Führerbunker A súlyosan megrongálódott Új Birodalmi Kancellária kertje 1947-ben, baloldalt látható a bunker bejárata Település Berlin Cím Berlin, Wilhelmstraße 77. Építési adatok Építés éve 1936 Rekonstrukciók évei 1943 Bezárás 1947. december 5. Lebontás éve 1950-es évek Lebontás oka Ne válhasson nemzetiszocialista zarándokhellyé Felhasznált anyagok beton, acél Tervező Albert Speer Építész(ek) Albert Speer HOCHTIEF Aktiengesellschaft Hasznosítása Felhasználási terület bunker Tulajdonos Harmadik Birodalom Egyéb jellemzők Különlegességek Adolf Hitler egykori berlini bunkere Elhelyezkedése Führerbunker Pozíció Berlin térképén é. sz. 52° 30′ 45″, k. h. 13° 22′ 52″ Koordináták: é. 13° 22′ 52″ A Wikimédia Commons tartalmaz Führerbunker témájú médiaállományokat. A Führerbunker ( magyarul a Vezér bunkere, Vezérbunker) egy föld alatti helyiség, eredetileg légoltalmi pince volt az Új Birodalmi Kancellária alatt Berlinben a második világháború idején. Itt töltötte élete utolsó pár hónapját a Harmadik Birodalom egykori diktátora, Adolf Hitler, majd itt is lett öngyilkos több más nemzetiszocialista vezetővel együtt.

Ma a bunker helyén egy lakótelep parkolója, valamint étterem és szupermarket áll. Jellemzői, kialakítása [ szerkesztés] A Führerbunker 5 méterrel a föld alatt volt található a Birodalmi Kancellária alatt, az egykori kormányzati igazgatási központ, a Wilhelmstraße 77. volt a pontos címe. Az 5 méterből 4 méter vastag vasbeton fal védte a bunkerban tartózkodó személyeket, amelyre 1 méteres földtakaró került. Így az akkori legnehezebb, legpusztítóbb hatású légibombáktól is megvédte a lent lakókat. Teljesen önellátó volt, egy dízelüzemű generátorral rendelkezett az elektromos áram termelésére, illetve saját levegőztető- és tisztító berendezés zárta ki a külvilág esetleges mérges gázait. Emiatt igen magas volt a zajszint bunkerban. Ezen kívül több beépített szivattyút is folyamatosan üzemeltettek, lévén az óvóhely alja alacsonyabban feküdt a Berlinben szokásos talajvízszintjétől. A berendezés Hitler külön kérésére spártai volt, a filmekben megfigyelt tágas szobák, nagy létszámú személyzet valójában csak illúzió, a szobák szűkek voltak (a Führer dolgozószobája 12 m² volt), kevés embernek nyújtottak biztonságot.

Felhasználási feltételek A következő engedélye alapján megjelenített oldalak: Kossuth Kiadó.

Amikor a szovjet csapatok már csak karnyújtásnyira voltak a bunkertől, Adolf Hitler, Eva Braun és Goebbels öngyilkos lett, utóbbi előtte még megmérgezte hat gyermekét feleségével együtt. A háború után [ szerkesztés] A Vörös Hadsereg a háború befejeztével megpróbálta felrobbantani a bunkert, de sikertelenül. Attól tartottak ugyanis, hogy a hely megmaradása esetén zarándokhellyé vált volna a későbbi években. Az Új Birodalmi Kancellária lebontása után betemették földdel a létesítményt, majd sokáig így is maradt, hiszen a kialakuló hidegháború során Berlin is ütközőzónává vált, a terület mellett húzódott közvetlen a berlini fal, de maga a bunker még Kelet-Berlin területén feküdt. A Stasi mutatott némi érdeklődést iránta, főleg az érdekelte a keletnémet titkosszolgálatot, hogy a menekülők ne tudják felhasználni az alagutakat a nyugatra szökés érdekében. Az Otto-Grotewohl-Straßéra (ez volt akkoriban a mai Wilhelmstraße neve), így a bunker helyére is 1980-as évek közepén panelházakat építettek az NDK prominens politikusai és hírességei számára.

Az ajtók tömör acélból készültek, nagy figyelmet fordítottak a biztonságra. Az érkezőknek a fegyverüket a ruhatárban kellett leadni, az épületben csak Rochus Misch rádiósnak és magának Adolf Hitlernek volt joga fegyvert viselni. Története [ szerkesztés] A második világháborúban [ szerkesztés] A kivitelezés két szakaszban történt, az első 1936 -ig tartott, a második 1943 -ban fejeződött be, immáron Hitler igényei szerint tervezve. A komplexum ténylegesen csak 1945 januárjára készült el teljesen. Hitler először 1940 -ben használta, amikor a Brit Királyi Légierő a második világháború folyamán első alkalommal szándékosan bombázott sűrűn lakott városközpontot. Az építés második szakasza főleg abban különbözött az elsőtől, hogy az oldalfalakat a duplájára erősítették, mivel a Führer attól tartott, hogy egy oldalról becsapódó bomba áttörheti az építmény falát. A második szakasz tervezője Albert Speer volt. Hitler véglegesen 1945. január 16-án költözött be a nevét viselő bunkerba, és haláláig már nem is nagyon hagyta el azt.

Ez a magyarázata annak, hogy influenzavírusoknál megszokott U-alakú halálozási görbe a spanyolnátha esetében jellegzetes W alakot öltött, az Egyesült Államokban például a járvány első évében a halálozások több mint 90%-a a 65 év alatti korosztályt érte. Ma sem pontosan tisztázott, honnan indult a gyilkos kór, sőt az sem tudjuk, mely állatfajról került át az első emberre. Egyesek egy kansas-i katonai táborra, míg mások egy észak-franciaországi támaszpontra teszik a járvány nullpontját, sőt 1916-ból is akadnak feljegyzések egy különös légzőszervi megbetegedésről, mely a francia haderőben szolgáló indokínai katonák körében bukkant fel. Spanyolnátha áldozatainak száma. A legtöbb esetben a halál közvetlen okozója tüdő -, ritkábban agyhártyagyulladás volt. Ha a vírus által okozott tüdőgyulladást még túl is élte a beteg, a bakteriális felülfertőzést már kevesen úszták meg. Sőt, egy sokat vitatott elképzelés szerint, a gyógykezelés részeként alkalmazott megadózisú (10-20 grammnyi) aszpirin is hozzájárult az elképesztő halálozási arányhoz.

Vita:spanyolnátha – Wikipédia

örké Forrás: Tovább a cikkre »

Közelít A Covidban Elhunytak Száma A Spanyolnáthában Elhunytakéhoz! - Olkt.Net

A korabeli orovosi hatóságok sok esetben nagy mennyiségű aszprinnel igyekeztek kezelni a fertőzést, amely egyes kutatók szerint akár mérgezésekhez is vezethetett. Az elmélet ellen szól azonban, hogy a halálozási ráta nem tér el jelentősen azokon a területeken, ahol alkalmazták az aszpirines kezelést és azokon, ahol még nem állt rendelkezésre ez a gyógyszer. A hatóságok tehetetlenek voltak Ahogy már fentebb említettük, a hadviselő országok sajtójában csak ritkán bukkantak fel a betegségről szóló tudósítások. Ez alapján joggal hihetjük, hogy a kormányok igyekeztek szőnyeg alá söpörni a tömeges megbetegedéseket. Ezt tanulhatjuk a spanyolnátha második hullámából - HáziPatika. A valóságban a felelős hatóságok észlelték a növekvő problémát és igyekeztek megtenni a megfelelő lépéseket. Számos városban karanténokat állítottak fel és igyekeztek lassítani a fertőzés terjedését. A spanyolnátha befolyásolta a háború kimenetelét Magától értetődik a gondolat, hogy egy ilyen magas halálozási rátával bíró betegség érzékeny veszteségeket okozhat egy hadviselő állam számára.

Ezt Tanulhatjuk A Spanyolnátha Második Hullámából - Házipatika

A spanyolnátha neves külföldi áldozatai közül mindenképp érdemes megemlíteni őket: Edmond Rostand, francia költő, drámaíró, Guillaume Apollinaire, francia költő, író, grafikus, Egon Schiele, osztrák festő és felesége, modellje, Edith Schiele, Egon Schiele felesége és modellje, Max Weber, német szociológus, filozófus, közgazdász, Gustav Klimt, osztrák festő, Bohumil Kubišta, cseh festő, Frederick Trump, az Egyesült Államok jelenlegi elnökének nagyapja, Rodrigues Alves, Brazília elnöke, Jakov Mihajlovics Szverdlov, a bolsevik párt egyik legfontosabb embere. És hogy ne érjen ennyire gyászos véget ez a cikk, nézzük néhány hírességet, akik elkapták ugyan a spanyolnáthát, de sikeresen meggyógyultak és tovább tevékenykedhettek az emberiség üdvére: Raymond Chandler, amerikai regényíró, Walt Disney, amerikai rajzfilmzseni, Greta Garbo, svéd mozicsillag, Kassák Lajos, magyar író, költő, képzőművész, Szilárd Leó, magyar fizikus, Franklin D. Vita:Spanyolnátha – Wikipédia. Roosewelt, amerikai elnök, Friedrich Hayek, osztrák közgazdász, Franz Kafka, európai prózaíró, Edvard Munch, norvég festő, H. G. Wells, angol író, Woodrow Wilson, amerikai elnök.

2020. április 6. Számos írás jelenik meg napjainkban a spanyolnáthával kapcsolatban, amely éppen száz évvel ezelőtt, 1920-ban tombolt harmadik hullámában. Emellett a jelenlegi koronavírus elleni küzdelem sokakat arra késztetett, hogy felelevenítsék az akkori influenzajárvány történetét. Közelít a Covidban elhunytak száma a Spanyolnáthában elhunytakéhoz! - OLKT.net. A korabeli sajtót böngészve jó képet kaphatunk arról, hogyan terjedt a betegség Magyarországon. Nézzünk néhány példát, hogyan adtak hírt hazánkban 1918 és 1920 között arról az influenzajárványról, amely a hirtelen jelentkező, rendkívül erős tüneteknek (magas láz, fejfájás, vérzéses tüdőgyulladás) és a világháború borzalmai miatt legyengült társadalom találkozásának köszönhetően, több áldozatot szedett (20–100 millió áldozat), mint maga a Nagy Háború. A magyar sajtóban már 1918 nyarán írtak a spanyolnátha-megbetegedésekről, ekkor azonban még nem hitték, hogy az Magyarországon komoly gondot okozna. Emellett, mivel az emberek nem jelentették az eseteket, így a hatóságoknak fogalmuk sem volt a valós számokról.

Az MTI emlékezet: a spanyolnátha amerikai halálos áldozatainak száma durva becslés, tekintettel a korszak pontatlan statisztikai módszereire, illetve arra, hogy nem voltak tudományos ismeretek a betegség okának megállapítására. A 675 ezres adat az amerikai Betegségellenőrző és Megelőző Központtól származik. Kapcsolódó anyagok: Amikor a maszkviselés ellen ligát hoztak létre (2020) Amikor a spanyolnátha villamoson érkezett (2020) Mitől spanyol a spanyolnátha? (2013) Fotó: Ha tetszett a cikk, csatlakozz te is az támogató közösséghez!

Sunday, 14 July 2024

Minecraft Komposztáló Craft