Hagyományőrző Viselet: Rengeteg A Változás A Szegedi Trolibusz – És Villamos-Menetrendben – Szegedi Hírek | Szeged365

Ezekhez járult különösen a XIII. század második felétől kezdve, de már előbb is a kun befolyás, melynek jelentőségét azonkivül, hogy újabb elemeket hozott viseletünkbe, még inkább abban találom, hogy a magyar viselet keleties jellegének veszni kezdő hagyományait fölébresztette; hatása legkirívóbb módon II. Előkelő viseletek a XII.században. - Contrapasso. István és Kun László idejével esik össze, de az Anjouk alatt sem szünetelt s kétséget sem szenved, hogy nagy befolyást gyakorolt a XIV–XV. századbeli magyar viselet alakulására. Három különböző korbeli emlékcsoport vet világot középkori viseletünk fokozatos átalakulására, ezek: a velenczei Sz. Márk-templom többször említett scythái és indusai az Árpádok korából, a Képes Krónika czímképe Nagy Lajos uralkodásának első szakából s végül a Miksa-féle Weisskunig és Triumphzug magyarjai Mátyás végéveiből s a Jagellók korából. Minden más emlék vagy töredékes képet nyújt, vagy pedig – mint föntebb is megjegyeztük – nem a magyar, hanem a nyugoti keresztyén világhoz tartozó embert akarta föltünteni.

• Reneszánsz viselet – Wikipédia
• A középkori divat | Divattörténet, divattervezés
• HETÉSI FÉRFI ÉS NŐI VISELET – Muravidéki Magyar Értéktár
• Előkelő viseletek a XII.században. - Contrapasso
• Meghosszabbítják a 8-as trolibusz vonalát Szegeden < Híreink < Hírek | Újpályán

Reneszánsz Viselet – Wikipédia

Az 1780-as években a női divat "elférfiasodott", az élénk színeket és az anyagok változatosságát viszont megőrizték. A férfidivat kényelmesebbé vált, bár a nadrág ugyanolyan szűk maradt. A kabát már csak hátul lógott le így láttatni engedte az egészen mély kivágású justeaucorpst. Francia országban elkészültek az első divatlapok, így ezek pontos leírást adtak a kor emberének az éppen aktuális divatról. A divatos ruhákat csak a gazdagok voltak képesek megfizetni, így ők varratták ruháikat, míg a szegényebbek maguk készítették el sajátjaikat. A kor divattervezői olyan művészek voltak, akik büszkék voltak műveikre. A divat ebben a korban a kifinomult ízlést és a kultúrát jelentette. A XIX. században az angol divat vette át a francia helyét, a hímzések, fodrok, drága anyagok eltűntek, helyüket az egyszerű vonalak, anyagok és színek vették át. Ez az angol vidéki arisztokrácia divatja volt. HETÉSI FÉRFI ÉS NŐI VISELET – Muravidéki Magyar Értéktár. Térdnadrág helyett hosszú nadrág és csizma, gyapjúzeke és rövid mellény lett az általános viselet. A forradalom utáni női viselet leginkább az antik stílusra hasonlított.

A Középkori Divat | Divattörténet, Divattervezés

1200 után divatba jött a szőtt anyagból készült páncélvédő, mellyel az esőtől védték a fémet. A ól a a nemes férfiak viselete alig különbözött a női viselettől, csupán kevésbé volt redőzött. KELLÉKEK A nők középen választották el a hajukat és selyemszalaggal varkocsokba fonták. 1200 után a férjes nők főkötőt viselnek. Később divatba jött az állszalag. A középkori divat | Divattörténet, divattervezés. A fiatal lányok kiengedték, vagy összefonták a hajukat. A férfiaknál eleinte ritka volt a fejfedő viselete. Később CSUKLYÁT hordtak, turbánhoz hasonló sapkákat, magas kalapot. Lábbeli- bokáig érő bocskor, bebújós cipők, bőrkapca. a sarok nélküli, hegyes orrú un. csőrős cipők.

Hetési Férfi És Női Viselet – Muravidéki Magyar Értéktár

A honfoglalás kori, azaz a középkori viselet emlékeit a régészeti ásatások alapján tudjuk rekonstruálni. László Gyula hírneves régész, őskutató és képzett festőművész a feltárt kutatási anyagok alapján ábrázolta és írta le a honfoglalás kori öltözetet, amely törökös jelleget mutat. Férfiak, nők inget, hosszú nadrágot viseltek, melyet öv tartott össze. A férfiak fején csúcsos, prémes nemezsüveg, a nők fején zárt párta volt, lábbelijük saru, nemezcsizma. A honfoglaló magyarok öltözéke László Gyula professzor elképzelése alapján A honfoglalás kori, azaz a középkori viselet emlékeit a régészeti ásatások alapján tudjuk rekonstruálni. A férfiak fején csúcsos, prémes nemezsüveg, a nők fején zárt párta volt, lábbelijük saru, nemezcsizma. A nők a nadrágra lepelszoknyát vettek fel, amelyet derékban megkötöttek s hátratűztek (ennek mai utódai a csángók gyapjúszőttes, magukra csavart szoknyája és a kalotaszegi muszuj vagy bagazia, ami a templomi nagyünneplőjük). A gazdagok ruhái selyem- és bársonyanyagból készültek, a szegényebbeké háziszőttes len, kender és gyapjú volt.

Előkelő Viseletek A Xii.Században. - Contrapasso

Fűző; forrás: A fűző a divattörténelem leginkább ellentmondásos darabjaként a XVI. században jelent meg. Az ellenzői szerint a fűző vetéléshez vezethet. Az 1700-as évek végén az alsószoknyák, fűzők és kombiné helyett (ezeket az arisztokrácia szimbólumainak tartották) merevítés nélküli fűzőket kezdtek hordani. Az 1800-as években aztán elővették újra a csontos fűzőt a női ruhatárak mélyéről, mert ekkor viszont a forradalom alatt viselt fehérneműkre néztek rossz szemmel. Az I. Világháborúig a fűző minden társadalmi osztályban elterjedt, és egyet jelentett a nőiességgel. 1913-ban egy Mary Phelps Jacob nevű hölgy, aki később Caresse Crosby néven vált ismertté, két zsebkendőt kötött össze egy szalaggal, és ezzel megalkotta a melltartót. A nehéz viktoriánus abroncsszoknyákkal és szoros fűzőkkel szemben a Crosby-féle melltartó kényelmes és könnyű viselet volt, mindamellett ez a ruhadarab végre nem szorította össze természetellenesen a kebleket. 1935-ben a Warner Brothers bevezeti a merevített kosaras melltartót és bemutatja a szabványosított kosárméreteket a máig használt A, B, C, D jelöléssel.

Férfiak és nők hetési viseletben. Alsólendva, 1895. (Fotó: NM) A hetési férfi és női viselet az európai viseletkultúra igen értékes, archaikus rétegéhez tartozik, hiszen fehér vászonalapú viselet, amely régies, középkori eredetű szabásvonalakat is megőrzött és csak igen visszafogottan, de nemes egyszerűséggel díszített. A hetési viselet olyan szabásvonalakat, hímzési módokat, szövés-díszítményeket foglal magába és őriz, amelyek fontos forrásai a viselettörténetnek. A hetési viselet számos olyan különlegességet őriz, amely mára már csak ebben a viseletben maradt meg. Ilyen például a fehér, összetett hajtogatással elkészített lepelkendő, a pacsa, a férfiak darázslépes öltéssel dúsan hímzett inge, valamint a mellkötő kendő, amely rámutat a vállkendő egykori, korábbi funkciójára. A hetési férfi viselet A ránk maradt fotódokumentumokból és néprajzi leírásokból megtudhatjuk, hogy az 1860-as években a hetésiek is hétköznap szűkebb, ünnepen bővebb, 5-6 szélből, kézzel varrott háziszőttes vászongatyát viseltek, egyenes szabású, fehér vászoninggel.

A XVI. században törvény tiltotta meg a jobbágyoknak, parasztságnak a selyem és bársony használatát, hogy ezzel az úri öltözetet megkülönböztesse. A XIX. század közepétől, főleg az 1848-as jobbágyfelszabadulás után a jómódú parasztság selyembe-bársonyba kezdett öltözni. A viselet az úri minták utánzásával alakult ki először. A XVII. századi arisztokrata viselet nyomait őrzi Erdélyben ma is a torockói és a kalotaszegi népviselet, de az hatott a székely és a mezőségi női ruhákra is. A férfiak nadrágviselete az erdélyi néprajzi tájegységeken mindenütt eredetileg a harisnya volt, a testhez simuló fehér vagy szürke háziposztó, melyet egyes kutatók szkíta eredetűnek vélnek. Ezt legtovább a székelyek őrizték meg (főleg azért, mert a katonaságnál is egyenruha lett belőle), a többi erdélyi tájakon az úri lovaglónadrágot, az ún. bricsesznadrágot (priccses nadrág) kezdték viselni a XX. század közepéig.

Becsültzéró páciens olvasási idő: 4 p

Meghosszabbítják A 8-As Trolibusz Vonalát Szegeden ≪ Híreink ≪ Hírek | Újpályán

Az árok mentén egy… Elindult a forgalom szombaton az uniós támogatással felújított és meghosszabbított szegedi 8-as troli vonalon, ahol összesen nyolc jármű, köztük az első Szegeden épített trolibusz szállítja az utasokat…

2021 - Minden jog fenntartva Impresszum ∣ Adatvédelem Szerzői jogok RSS

Monday, 5 August 2024

Nemzeti Adó És Vámhivatal Szombathely