Németh István Kosárlabda — Buda I Peszt Legenda

A 82-szeres válogatott kosaras idénycsúccsal (25 pont, 8-ből 7 értékesített tripla), igaz vereséggel köszönt el a szezontól, amelyben csapata (Vojvodina) az ötödik helyen végzett, így ősszel indulhat az egykori Jugoszlávia legjobb együtteseit tömörítő Adriatic League-ben. Németh István húzóemberré vált az újvidéki együttesben, az idei mutatója is figyelemre méltó: 12. 6 pont, 41. 7-es triplaszázalék, kétpontosból hatvanöt, büntetőből nyolcvanöt százalék. Ám, hogy marad-e a csapatnál még kérdéses, ahogy ő fogalmaz: "Szívem szerint maradnék, mert beleszerettem a városba. Második győzelmét is megszerezte az alsóházi rájátszásban a Cegléd – WBASKET. De a sportból élek, így vannak anyagi feltételek is. Ha azokban meg tudunk egyezni, semmi akadálya a hosszabbításnak. " S, hogy mi vonzza? Elsősorban Szerbiában a kosárlabda csodálatos, még akkor is, ha lépten-nyomon botrányok rázzák meg. A játék színvonala is magasabb az itthoninál. A szíve azonban mindig Körmedre, szülővárosába húzza és biztos benne, lesz ő még a vasi csapat játékosa. Valamikor a jövőben, családos emberként.

1. Második győzelmét is megszerezte az alsóházi rájátszásban a Cegléd – WBASKET

Második Győzelmét Is Megszerezte Az Alsóházi Rájátszásban A Cegléd – Wbasket

Gulyás Róbert csapata, az ASVEL Villeurbanne nyolcpontos vereséget szenvedett Belgrádban, a magyar center négy pontot szerzett. Euroliga: Németh István kosársikere a Trevisóval Idegenbeli győzelemmel folytatta szereplését a férfikosárlabda-Euroligában Németh István csapata, a Treviso. Az olasz bajnok az Alba Berlint győzte le 78-75-re, a magyar légiós nyolc percet töltött a pályán, de nem talált a gyűrűbe. Dávid húsz ponttal debütált az Euroligában Bemutatkozott Dávid Kornél csapata, a Zalgiris Kaunas az Euroligában, ám a magyar kosaras szenzációs játéka és 20 pontja ellenére vereséget szenvedett Sienában. A másik "magyar" együttes, a Benetton Treviso simán győzött, Németh István is játszott, de mindkét dobását elhibázta, és pont nélkül fejezte be a meccset. Magyarokkal rajtol a kosárlabda Euroliga Szerdán kezdődnek meg a férfi kosárlabda Euroliga küzdelmei. A sorozatnak idén először Dávid Kornél, Gulyás Róbert és Németh István révén magyar szereplői is lesznek. Sztárjelölt kosaras Körmenden Megtalálta a Trevisóba szerződött Németh István helyére a megfelelő irányítót a Marc-Körmend férfikosárlabda-csapata.

Segíthet Wikipedia szerint bővítette.

Itt egy favázas várócsarnok és személyzeti tartózkodó épült, melynek fedett utasváróját 1907 körül bővítették ki. A színes tárcsák helyét 1910-ben váltotta fel a számrendszer, a zugligeti vonal először 43-as és 45-ös számot kapott. Az I. világháború után, 1918-tól ezeket váltotta a 81-es számú villamos. Az 1941-re elkészült Széll Kálmán téri végállomáson már egy helyen csatlakoztak a nagykörúti, hűvösvölgyi, zugligeti, Krisztina körúti és Alkotás úti villamosjáratok is. Buda i peszt legenda lui. Az új zugligeti végállomás épülete az 1907-es bővítés előtt (Forrás: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény) Az új zugligeti végállomás épülete 1903 után még a várórész nélkül (Forrás: OSZK/Hungaricana) A zugligeti új végállomás az 1907-es kibővítés után, még 1910 előtt, mivel még a sárga-fehér félköríves jelzés látható a villamosokon (Forrás: Fortepan/Képszám: 149487) A 43-as villamos volt az első, számmal jelzett zugligeti villamos (Forrás: Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény) Pár év múlva, a II. világháború során 1944 őszétől korlátozni kellett a 81-es kocsik forgalmát, majd karácsonytól teljesen leállt a villamosközlekedés.

"Január 17-én üzemkezdettől az 58-as villamos nem közlekedik. Helyette villamos viteldíjjal az 58V jelzésű autóbuszt vehetik igénybe az utasok" – olvashattuk 1977. január 16-án a Magyar Nemzet hasábjain. A letaglózó hír mindenkit meglepett, miután az akkor még frissen üzemelő Libegő miatt a járatnak igen megnőtt a közönsége. A vonal megszüntetésével két igen jellegzetes épület, az egykori lóvasút végállomása és a későbbi Libegő lábánál lévő villamos-végállomás épülete is hamarosan az enyészeté lett. Habár szerencsére azóta mindkét épület új funkciót kapott, de jelentős társadalmi összefogás és nosztalgikus múltidéző csoportok sora tanúsítja, hogy mind a mai napig sok fővárosi reménykedik abban, hogy az 1977. január 17-én megszüntetett járatot egyszer újraindítják. Az 58-as villamos 1957-ben (Fotó: Fortepan/Képszám: 191948) Az 58-as villamos az utolsó éveiben Budagyöngye és Zugliget között közlekedett, és máig az egyik legnépszerűbb villamosok egyike, habár 58-as néven csak 1955. május 16-ától 1977. Buda i peszt legenda korry. január 16-a között járt, a vonal története ennél jóval régebbi múltra tekint vissza.

Igényesen, minden részletre kitérően, időtálló anyagokkal. Mindemellett a fő mondanivaló, hogy a történelem, így az építészettörténet sem áll meg, ezért mindenekelőtt kötelességünk, hogy feltárjuk és megértsük a meglévő emlékeket. Új funkció esetén azonban jogunk van az épített anyagokat értelmezni, a különböző korok lenyomatait rendszerezni, hogy továbbra is egységes egészként, és ne véletlenszerű idézetként jelenjenek meg. A tervezők jelen esetben a barokk időszakban kialakult állapotból indultak ki, és minden ettől eltérő időszakot ehhez képest, helyenként új kontextusban mutattak be. A kortárs kiegészítések nem tolakodóak, viszont egyértelműsítik a friss beavatkozás területeit. A technika szinte észrevétlenül van jelen a házban, ami ilyen régi épület esetén komoly feladvány. A bútorok konzekvensen letisztult formában jelennek meg, több esetben rejtenek az épület működéséért felelős műszaki elemeket. A Városháza épületében a fejlesztő mindkét célja, az értékőrzés és értékteremtés is példás, követendő módon valósult meg.

A magyarok Vízkeresztnek mondották, akárcsak a görögök, mivel ezen a napon keresztelkedett meg Jézus a Jordánban (Márk 1, 9; Máté 3, 13–17). Egyes keresztyén csoportoknál az epifánia-ünnep szertartásához tartoznak a házszentelések is. Az epifánia-vasárnapokon Jézus messiási munkásságának az első szakaszára vonatkozó eseményeket szokás kiemelni. " (Tőkés István: Hétköznapok – ünnepnapok) Vízkereszt a 4. század végéig a karácsonyt is magában foglalta, ennek elkülönülése után lett jelentése a napkeleti bölcsek eljövetele, Jézus megkereszteltetése és Jézus csodatétele a kánai menyegzőn. Az evangélium szerint a három királyok (a napkeleti bölcsek) a betlehemi csillag által vezérelve jöttek keletről Júdeába, hogy hódoljanak a zsidók újszülött királyának. Először Jeruzsálemben keresték, de Heródes király Betlehembe irányította őket, ott meglelték a kis Jézust, akinek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak. A hagyomány szerint nevük Gáspár, Menyhért és Boldizsár volt, adományukra a tömjénezés szertartása emlékeztet.

A vízkereszt második evangéliumi története értelmében, amikor Jézus harmincéves lett, elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János megkeresztelte, s ezt követően kezdett tanítani. Ennek emlékére vízkereszt az ünnepi keresztelések napja volt, a katolikus egyház ilyenkor tömjént és vizet szentel. A harmadik evangéliumi jelenet szerint Jézus a kánai menyegzőn anyja kérésére az elfogyott bor pótlására a vizet borrá változtatta. A II. Vatikáni Zsinat rendelkezései értelmében a római katolikus egyház január 6-án a háromkirályok látogatását ünnepli vízszenteléssel egybekötve. Az ünnepi népszokások közé tartozik a napkeleti bölcsek látogatását felidéző csillagozás vagy háromkirályjárás. A három alakot csak gyermekek személyesíthetik meg, a legfőbb kellék a csillag, amely a három királynak megmutatta az utat Betlehembe. Vízkereszt napján volt szokás a szentelmények hazavitele: a szenteltvíznek gyógyító hatást tulajdonítottak. A házakat vízzel és sóval szentelték meg, a pap krétával a szemöldökfára írta a házszentelés évét és a G, M, B betűket (Gáspár, Menyhért és Boldizsár).

A számozás előtti régi jelzések. Zugligetbe a sárga-fehér félkörű és a sárga-fehér váltakozó körnegyedű villamosok jártak (Forrás: Budapest Krónikája) A Lánchídfőtől induló, Zugligetbe közlekedő járat a sárga-fehér váltakozó körnegyedekkel az 1900-as évek elején (Fotó: FSZEK Budapest Gyűjtemény) A vonalat azért hosszabbították meg végül 1903-ban, mert 1900. június 4-én történt egy szörnyű baleset, amely több halálos áldozatot is követelt, miután a kioldódott fék miatt egy emberekkel teli villamosszerelvény visszagurult és felborult. A baleset olyan nagy port kavart, hogy a budapesti rendőrfőkapitány még azt is kilátásba helyezte, hogy az egész villamosközlekedést beszüntetni a fővárosban. Erre azonban szerencsére nem került végül sor, de az akkori végállomás épülete elvesztette a végállomásszerepét, miután a Tündér-szikla lábáig meghosszabbították a vonalat, ahol új villamos-végállomás épült. A zugligeti balesetről készült egyik korabeli grafika Az új végállomás még az 1907-es bővítés előtt (Forrás: Zempléni Múzeum/Hungaricana) Az új, háromvágányos végállomást 1903. május 1-jétől vették igénybe a zugligeti villamosok.

Építész és belsőépítész tervezők Alkér Katalin, Bartha András, Biri Balázs, Terbe Rita DLA, Tolnai Zsolt Munkatársak Barta Fruzsina, Bartis Kata, Dolmány Rita, Halmai Dénes, Kunczi András, Marton Rozália, Páll András, Pelle Zita, Polgárdi Ákos, Simon Orsolya, Szigeti Nóra, Villányi Norbert Munkatársak a pályázati szakaszban: Gyulovics István, Kovács Zsófia

Friday, 9 August 2024

Dr Cseh Katalin Szülei