Az Árpád Ház Családfája / Budapesti Olimpiai Mozgalom – Playfinque

R1a-házi nagy királyaink A Mátyás-templomban lévő királyi sír azonban ettől függetlenül egyedi; ezen kívül csak a Szent Jobb, Salamon király sírköve és a feltehetően I. Andrástól származó tihanyi csontok maradtak meg fizikailag a magyar királyokból. (A cikk megjelenése után egy olvasónk jelezte, hogy elfeledkeztünk Szent László király koponyaereklyéjéről, amiből a közelmúltban genetikai mintát is vettek, igaz, az a kiértékeléshez túl töredezett volt. ) A mostani archeogenetikai vizsgálat legérdekesebb része ezért a Mátyás-templomban lévő királysír és a mellette lévő királynéi sír genetikai elemzéséről szólt, eleve azzal a céllal, hogy ebből azonosítani lehet az Árpád-ház genetikai típusát. Ehhez a kulcs az Y-kromoszóma vizsgálata, ez ugyanis csak apai ágon öröklődik, vagyis – minimális változásoktól eltekintve – elvileg azonosnak kell lennie Álmos apai ágú őseitől Istvánon át a későbbi Árpád-háziakig (ez még akkor is így lenne, ha tényleg nem III. Béla, hanem a dinasztia egy másik uralkodója lenne a sírban).

1. Index - Tudomány - Megvan az Árpád-ház DNS-e, a kutató szerint a dinasztia nem finnugor eredetű
2. Az Árpád-ház Szentjei | A DÖNTÉS
3. Az Árpád-ház történetének mérföldkövei Magyar Éremkibocsátó Kft. - Érmék és emlékérmek hivatalos forgalmazója!
4. Okostankönyv
5. Budapesti olimpiáért mozgalom facebook

Index - Tudomány - Megvan Az Árpád-Ház Dns-E, A Kutató Szerint A Dinasztia Nem Finnugor Eredetű

Az ominózus R1a haplotípusra valóban mondható, hogy eurázsiai elterjedésű. Nem is meglepő, hogy az Árpád-házi uralkodóknál is ezt találták, hiszen korábbi kutatásokból tudható, hogy minden negyedik magyar embernek ez az Y haplotípusa. Ez Magyarországon a leggyakoribb férfiági leszármazási vonal, sőt, nem csak nálunk: szakpublikációjukban Káslerék maguk idézik azt az adatot, hogy az R1a a leggyakoribb haplotípus a szláv, a török, a dravida, az indoiráni és – kapaszkodjanak meg – a finnugor népességekben is. Az R1a önmagában tehát annyira nem zárja ki a finnugor genetikai kapcsolatot, hogy a finnugoroknál is ez a legelterjedtebb.

Az Árpád-Ház Szentjei | A Döntés

R1a haplotípus elterjedtsége Eurázsiában Bár a régészeti minták genetikai elemzése sokkal nehezebb, mint a mai, úgynevezett recens mintáké, hiszen a sok évszázados csontmaradványokban a DNS általában sérült, abból csak rövidebb szakaszokat lehet azonosítani, a kutatók szerint ez most sikerült. A mintákat részben az Országos Onkológiai Intézetben, részben a nemzetközi mezőnyben is erősnek számító göttingeni laborban vizsgálták, és állításuk szerint az eredmény egyértelmű: megtalálták az Árpád-házi dinasztia férfiágának Y-haplotípusát: az R1a haplotípust. A kutatási eredmény először az Archaeological and Anthropological Sciences nemzetközi szakfolyóiratban jelent meg, most pedig minderről a Magyar Időkben beszélt az Onkológiai Intézetet vezető Kásler Miklós. Az igazgató szerint "az eredmények megkérdőjelezhetetlenek": egyértelmű, hogy sikeresen definiálták III. Béla király apai ági profilját, amely "hivatkozásként szolgálhat az Árpád-dinasztia további maradványainak és vitatott élő leszármazottainak azonosításához".

Az Árpád-Ház Történetének Mérföldkövei Magyar Éremkibocsátó Kft. - Érmék És Emlékérmek Hivatalos Forgalmazója!

Jól ismert történelmi tény, hogy a honfoglaló magyar törzsek a 9. század vége felé Árpád nagyfejedelem vezetésével telepedtek le a Kárpát-medence vidékén. A hagyomány szerint Árpád-házi uralkodóink mindannyian honfoglaló vezérünk leszármazottai, akik Árpád 907-ben bekövetkezett halálát követően négy évszázadon át vezették országunkat, egészen III. András 1301-es haláláig. Az Árpád-háztól származtatott fejedelmek közül a legjelentősebb Géza fejedelem volt, aki szakítva a keleti hagyományokkal, felvette a kereszténységet, és elindította Magyarországot a nyugati mintájú királysággá válás útján. Hogy miért tette mindezt? A motivációja egyszerű volt. Géza feleségéül Saroltot, az erdélyi gyula lányát választotta, akinek udvara ekkor már keresztény volt. Tudta, hogy Bizáncban már csak második számú törzsfő lehetett volna, valamint azt is, hogy a keleti egyház nagy befolyása révén könnyedén magába olvaszthatta volna a fiatal magyar fejedelemséget. Többek közt ezért is változtatott a frissen alakult Német-római Birodalommal kezdetben kialakított ellenséges kapcsolatán.

Okostankönyv

De nem ám. És most nem Árpád-házi Daka Józsefre gondolok, és nem is a sokat vitatott Crouy-Chanel származási vonalra. Leány ágon nagyon is él, sőt virágzik az Árpád-ház! Hiszitek vagy sem, a hazánkban jelenleg élő magyar személyeknek nem is olyan kis része, legalább 5%-a Árpád-házi leszármazott. De mondhatnék ennél magasabb arányt is, valószínűleg nem lenne téves. Eddigi kutatásaim alkalmával az ismeretségi körömben három olyan ismerős családfáját is sikerült felállítanom, akik Árpád-házi királyaink leszármazottjai – leány ágon -. Pedig olyan nagyon sok ismerős családfáját nem térképeztem fel, tehát az arány elképesztően magas. Természetesen ezt a családfa felállításáig ők nem tudták magukról. A képlet egyébként roppant egyszerű: Ha sikerül találni a családfában legalább egy – nem armalista - nemesi vonalat, tehát legalább birtokadománnyal rendelkező családi ágat, akkor azt feljebb kutatva - leány ágon - további nemes családok bukkannak fel, melyek közül az egyik – ha szövevényes genealógiai úton is – de nagy eséllyel elvezethet magyar uralkodóinkig.

Mindenkit arra buzdítok, hogy próbálja meg, "bármikor bejöhet"!

Ritka pillanatnak lehettek szemtanúi, akik kedd este megnézték az RTL Klub Magyarul Balóval című műsorát: először vitáztak nyilvánosan a budapesti olimpiai pályázatról. Mégis hiányérzetünk maradt, mert a valódi döntéshozók helyett a Budapesti Olimpiáért Mozgalom elnöke próbálta védeni a pályázatot. Az olimpiaellenes aláírásgyűjtéssel berobbanó Momentum Mozgalmat a tiszteletbeli elnök, Fekete-Győr András képviselte, míg a "szorító" másik végében Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpiáért Mozgalom (BOM) elnöke foglalt helyet. A résztvevőknek a beszélgetés elején rögtön arra kellett válaszolniuk, hogy mit szeretnének: a pályázat visszavonását vagy népszavazást? Szalay-Berzeviczy elmondta, reméli, lesz népszavazás, és csalódott lenne, ha visszavonnák a pályazatot. A BOM elnöke szerint jogtechnikai kérdés, hogy a kormány tart-e országos népszavazást a budapesti pályázatról, hozzátéve, hogy a budapestihez hasonlóan azt is támogatnák. Hasonlóan nyilatkozott az országos referendum lehetőségéről a Momentum elnöke is, megemlítve, hogy az első naptól kezdve ezt kommunikálták.

Budapesti Olimpiáért Mozgalom Facebook

Hírlevél Amennyiben folyamatosan értesülni szeretne a legfrissebb hírekről és eseményekről, iratkozzon fel hírlevelünkre. Elfogadom az adatvédelmi nyilatkozatot és hozzájárulok, hogy a BOM Alapítvány az adataimat kezelje.

A népszavazás szükségességéről az olimpia nagykövete azt mondta, hogy korábban nyitott lett volna rá, most viszont már nem tartja időszerűnek. Furcsának tartja egyébként, hogy a Momentum megjelenéséig senkinek nem volt fontos egy ilyen kezdeményezés, és a visszalépés is presztízsvesztés lenne. Elmondása szerinte a BOM azért nem kezdeményezett népszavazást már a pályázat benyújtása előtt, mert a nemzetközi gyakorlatban nincs hagyománya annak, hogy a pályázó országok népszavazást írjanak ki ebben a témában. Példaként felhozta Los Angelest és Párizst is, akik szintén nem írtak ki ilyet. Szalay-Berzeviczy Attila elmondta, hogy a BOM a népszavazás ügyében semleges álláspontot képvisel, a szervezeten belül többen jó ötletnek tartják, és igennel szavaznának. Az arra vonatkozó kérdésre, hogy meglesz-e a 138 ezer aláírás a BOM alapítója elmondta, hogy nagyon meg lenne lepődve, ha az ellenzéki pártok nem tudnának ennyit összegyűjteni Budapesten, a támogatottságról pedig úgy gondolja, hogy az ciklikusan változik, a mostani állásnak pedig köze van a Momentum Mozgalom tevékenységével.

Tuesday, 30 July 2024

Régi Puskás Stadion