Nemes Lampérth József

Bajkay Éva: Nemes Lampérth József (Kossuth Kiadó-Magyar Nemzeti Galéria, 2015) - II. sorozat 9. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Részlet a könyvből: Nemes Lampérth József az európai rangú magyar modernek egyik legtehetségesebb művésze volt, mégis mind itthon, mind külföldön kevés szó esik róla. Ennek egyik oka, hogy 33 évre... Tovább Bajkay Éva Bajkay Éva műveinek az kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Bajkay Éva könyvek, művek Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem

1. Megyei Lapok
2. Nemes Lampérth József - artportal.hu
3. Nemes Lampérth József

Megyei Lapok

A rövid pályát befutó Nemes Lampérth József korán kiforrott stílussal jelentkezett. Képei néhány műfajra, csendéletekre, portrékra, aktokra és tájképekre korlátozódtak. A művész tusrajzainak expresszív stílusát emelte át festményeibe, amelyeken a grafikák lendületes vonalhálójának modellálását alkalmazta, de az olajfesték pasztózus felületkezelésére cserélte. Az emberalak és a háttér éles kontrasztban áll egymással: a sötét drapéria előtt a ferdén beeső fényben rajzolódik ki a női akt világos tömbje, a különböző tónus- és színfokozatú felületek a tömegek plasztikus értékeit hangsúlyozzák. A kontraposztban álló nőalak egyéni vonásai eltűnnek, az elnagyoltan ábrázolt arc árnyékba borul, a robusztus test a formák konzekvensen felépített szerkezetéről tanúskodik. A fény-árnyék kontrasztok és a vastagon felhordott festék íves ritmusa drámai feszültséget sugároz. A képet, párdarabjával a Háttal álló női akttal együtt, 1917-ben a "Fiatalok" kiállításán mutatta be a művész a Nemzeti Szalonban.

Nemes Lampérth József - Artportal.Hu

Nemes-Lampérth József, festő, grafikus (Budapest, 1891. szeptember 13. – Sátoraljaújhely, 1924. május? ) Nemes-Lampérth József kezdetben az Iparrajziskolában tanult, majd két évig a Képzőművészeti Főiskolára járt. Ezen a két helyen ismerkedett meg azokkal a fiatal festőkkel, akik a tízes években a legfrissebb törekvésekkel jelentkeztek a budapesti tárlatokon. Nemes-Lampérth 1910-ben, mindössze tizenkilenc évesen debütált a Művészház Ellenszalonján, amelyen a Műcsarnokból kizsűrizett művészeket mutatták be a közönségnek. A festő már ekkor kiforrott, egyéni stílussal jelentkezett. 1911-ben megfordult a nagybányai művésztelepen, 1913-ban pedig Párizsban járt. Az első világháború kitörése után bevonult, de már 1915-ben több sebesülés és idegbántalmak miatt leszerelték. 1919-ben, a tanácsköztársaság bukása után emigrált. Berlinben 1910-ban Fritz Gurlitt rendezett neki kiállítást, majd Nemes-Lampérth Svédországba utazott, onnan tért haza Magyarországra, de ekkor már beteg volt: harminchárom éves korában, elborult elmével halt meg.

Nemes Lampérth József

Hét százalék szokott lenni az az ár, amit fedett nyomozóknak szoktak mondani az illegális műkincskereskedők. A legtöbb ismert műkincset szervezett bűnözői körök lopják el, mert árucikként tekintenek rá. Mint árucikk, ez éppen olyan illegális, mint egy fegyverszállítmány. Be tudják tehát cserélni más illegális termékre, például fegyverre vagy drogra a bűnözői körök szűk, zárt piacán. Olyan, mint egy csekk. Ezért leginkább árucserére használják, mondjuk kap a festményért öt Kalasnyikovot, vagy fél kiló kokaint. Amit mondok, konkrét esettanulmányokon alapszik. Világhírű festményeket lopni egy jól őrzött múzeumból nagy befektetést igényel a rablóktól. Miért vállalkoznak rá mégis, ha a haszon csekély? Tévhit, hogy ezek a bűncselekmények nagy pénzbe kerülnek, és ez megint csak a filmek miatt terjedt el. Hadd hozzak egy példát: Paul Cézanne egyik híres festményét szinte fillérekből lopták el az Oxford-i Ashmolean múzeumból 1999 szilveszterén. Megvárták az újévi tűzijátékot, betörték a tetőablakot, füstbombával elvakították a kamerákat, leereszkedtek, és magukkal vitték a képet.

A kommün alatt kinevezték a Proletár Képzőművészeti Tanműhely tanárává, a kommün bukása után letartóztatták, 1920 -ban sikerült Berlinbe emigrálnia, ahol a Gurlitt-Galerie-ben nagy sikerű kiállítást rendezett. Ezen a kiállításon ismerkedett meg Alfred Gustav Ekström svéd mecénással, vele Svédországba utazott, s ott festett tovább, de hamarosan kiütközött idegbaja, erőteljes, szintetikusan egyszerűsítő szénrajzai egyre komorabbak lettek, átütött rajtuk a közelgő végzet. Svédországban, majd Magyarországon került elmegyógyintézetbe, itthon halt meg a sátoraljaújhelyi elmegyógyintézetben. Mindvégig hagyták rajzolni, e tekintetben sokkal szerencsésebb volt, mint Munkácsy Mihály, akit élete utolsó négy évében megfosztottak orvosai művészete gyakorlásának lehetőségétől. Értékelés [ szerkesztés] Harminchárom életévéből alig több mint tíz évig, 1910-1922 között alkotott. 24 olajképet festett a tus-és ceruzarajzok mellett. Páratlanul intenzív, villanásszerű az életműve a magyar festészetben. Németh Lajos, a kiemelkedő művészettörténész írta róla: "Nemes-Lampérth piktúrája a századelő magyar avantgárd festészetének legeredetibb gyümölcse. "

Friday, 28 June 2024

Beagle Kutya Nevek