Mészöly Miklós Szeretője

Hány fordulat legyen egy regényben? Kezdésnek mindjárt ott az örökbecsű kérdés, hogy mi végett is ír az ember. Aztán arról esik szó, hányféle prózairodalom létezik, illetve mennyire kell egy írónak seggfejnek lennie. Mi a különbség az élő beszéd és a leírt szöveg között, miként juthatunk el az olvasóból kiváltandó aha-élményig, illetve hány fordulat legyen egy regényben? A tegezve megszólított írópalánta olvashat még Vámos regényírói technikáiról is (régen szótárfüzetek, ma külön fájl a szereplőknek). Meg arról, hogyan kell és lehet a mondatokat egymás mellé pakolgatni úgy, hogy azok egymásra reflektáljanak. Melyik a helyes, a "könyörgöm" vagy a "könyörgök", és miért fontos az irály? Némi eszmefuttatás is idekívánkozik a forgatókönyvírás buktatóiról, a nevek és a címek kiválasztásáról, sőt, egy szerelmeslevél-író gyorstalpalót is beiktat. Index - Kultúr - Közös kiállításon újra találkozik Mészöly Miklós és Pilinszky János. Mindebben természetesen számos szubjektivitás van. Például a regénybeli dialógusokkal kapcsolatban Vámos álláspontja az, hogy csak akkor érdemes párbeszédeket használni a prózában, ha az elkerülhetetlen.

• Index - Kultúr - Közös kiállításon újra találkozik Mészöly Miklós és Pilinszky János

Index - Kultúr - Közös Kiállításon Újra Találkozik Mészöly Miklós És Pilinszky János

Pedig milyen jó lenne többet tudni, élet- és irodalomtörténeti momentumait látni, felfedezni, megérteni lényegét ennek a kapcsolatnak, amelyről maga Nádas is mesélt Mészöly halálakor és nemrég, az évfordulóhoz kapcsolódóan. Mindent, amit írtam, az ő nyomában írtam. Ugyanakkor ellenére. Amit én csináltam, az a háború utáni redukcionista nemzedék látásmódja elleni lázadás. Ők lemondtak az érzelmi életükről, hogy ne fájjon annyira. Csak a jeleit hagyták meg, de számomra ezek a jelek kevésnek bizonyultak. Az irodalom nemcsak redukcióból él, hanem a bővítmények tömegéből. Éjszakákat vitatkoztunk, ordítoztunk arról, hogy Miklós erotikus ábrázolásai vajon elégségesek-e. Nem tartottam elégségesnek. Hogy egy női köldökbe valaki vizet hordjon, ez nagyon szép, ha megvan a köldök környezete a papíron, ha tudjuk, mi van a női köldök fölött, a női köldök alatt, hogy aztán gyűszűvel vizet hordjon valaki ebbe a kútba. Ha van szövegkörnyezete, akkor erotikus, izgalmas, ha nincs érzelmi környezete, akkor modoros.

Már rég abbahagyta az ivást, korábban valami Tárhely nevű informatikai cégnél dolgozott. Hazafelé a metróban egy kapucnis férfi az érkező szerelvény alá lök egy nőt, és az író ösztönösen utánaugrik. A nő (Zsófi) sértetlen marad és eltűnik, az író a kórházi ágyon tér magához. Később, gyógyulása után majd találkozik a nővel, és különös lelki közösség támad közöttük. A kórházban meglátogatja egy gyanakvó, minden részletre figyelő nyomozó (Kovács). Az utóbbi időben több ilyen bűntény történt, ezeket együtt próbálja felderíteni. Azért is érdekli az ügy, mert évekkel korábban fél kezét levágta a metró, azóta protézise van. Álom és ébrenlét között az író előtt megjelenik a kórházban a régen elhunyt nagymama. Az egész családból csak az ő nevét ismerjük: Fischmann Lujza. Lujzi néni gyerekkori emlékeiből előkerül egy különös alak, a Látogató, (aki már a könyv indításánál is ott van. ) – Mit akar a Látogató? – kérdezem. – A Látogató semmit sem akar – feleli [a nagymama]. …A Látogató egy fertőzés.

Tuesday, 18 June 2024

Rossmann Váci Út