Élettársi Kapcsolat Hány Év Után

Élettársi Kapcsolat Hány Év Után

Kende Péter (Szociológus) – Wikipédia

2019. április 26-án (pénteken), 18–19 óra között TARTALOM Rainer M. János: Kende Péter utazásai egy élet útján Az utazó elõszava (Kende Péter) Családi gyökerek, gyerekkor és iskolás évek A német megszállástól az oroszok bejöveteléig Újra az iskolapadba? Egyetemi és mozgalmi évek A Szabad Népnél Sztálin halála és az újságírók lázadása A lázadástól a forradalomig. "Az én Szibériám" A forradalom Menekülés Irány Franciaország! Az igazság a Nagy Imre ügyben Elsõ munkáim francia nyelven. Családegyesítés A Magyar Füzetek Személyes kapcsolatok a rendszerváltozás elõtt és után Az ötvenhatos mártírok újratemetése Visszatérés magyar földre, szellemi közeg és mérleg Névmutató (Kende Péter, Pótó János) 1949. Kende Péter: Röpirat a zsidókérdésről – Könyvek neked. május 29-én vasárnap elkísértem Rajk Lászlót egy választási gyűlésre, amely már a népfrontválasztások előestéjén volt, továbbá Rajk László letartóztatásának előestéjén. Győrött volt ez a választási gyűlés, ha jól emlékszem. Rajk esetében föltűnt nekem, hogy micsoda rendőri őrizet állt a kapuja előtt ezen a napon, és hogy az egyik kísérőnek a kezében lövésre töltött fegyver volt.

Kende Péter: Röpirat A Zsidókérdésről – Könyvek Neked

Kende Péter Született Kende Péter 1927. december 26. (94 éves) Budapest Állampolgársága francia [1] Nemzetisége magyar Szülei Kende Zsigmond Hajdu Margit Foglalkozása szociológus, politikai esszéista Iskolái Pázmány Péter Tudományegyetem (1946–1948) École pratique des hautes études, Sorbonne, Párizs (1958–1964) Kitüntetései Márton Áron Emlékérem (1989) Nagy Imre Emlékérem (1991) Aranytoll (2000) Budapest díszpolgára (2007) Kende Péter ( Budapest, 1927. –) magyar szociológus és politikai esszéista. Raymond Aron tanítványa. Élete [ szerkesztés] Kende Péter 1927. december 26-án született Budapesten Kende Zsigmond és Hajdu Margit gyermekeként. A Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte tanulmányait 1946–1948 között, majd 1949–1954 között a Szabad Nép külpolitikai szerkesztőjeként dolgozott. Elbocsátása után 1955-ben a Délmagyarország közölte írásait. 1956-ban újságíróként részt vett a felkelésben, majd elhagyta Magyarországot. Franciaországban telepedett le, ahol közel 40 évig dolgozott társadalomtudósként, elsősorban a szovjet blokk kutatójaként.

Europe de l'Est 1989-1990; szerk. Pierre Kende, Aleksander Smolar; Presses du CNRS, Paris, 1990 (Sociétés en mouvement) Sztálinizmus és desztálinizáció Magyarországon. Felszámoltuk-e a szovjet rendszert? Politikai tanulmányok; szerk. Balla Bálint, Kende Péter; EPMSz–Századvég, Bern–Bp., 1990 A párizsi toronyból. Válogatott politikai írások, 1957-1989; Cserépfalvi, Bp., 1991 Miért nincs rend Kelet-Közép-Európában? ; Századvég, Bp., 1994 A fogoly Bibó István vallomásai az 1956-os forradalomról; összeáll., bev., jegyz. Kenedi János, előszó Kende Péter, dokumentumvál. S. Varga Katalin; 1956-os Intézet, Bp., 1996 ( '56) Bibó nyugatról – éltében, holtában. Külhoni magyarok írásai Bibó Istvánról; vál., bev. Kende Péter; Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Basel–Bp., 1997 Az én Magyarországom; Osiris, Bp., 1997 Írások nehéz időkből. Válogatás a MÚOSZ örökös tagjainak cikkeiből; szerk. Boross Imre, Barabás Tamás, Kende Péter; MUOSZ Omni Media, Bp., 1999 A köztársaság törékeny rendje. Államiság a kommunizmus után; Osiris, Bp., 2000 Még egyszer a párizsi toronyból.

Friday, 28 June 2024
Huszár Panzió Sárospatak