A Solferinói Csata 2019

1859. június 24-én az osztrákok és a szárd-pimont-francia csapatok között lezajlott a solferinói csata, amely óriási számú áldozatot követelt. Ennek az ütközetnek a szörnyű élménye generálta a genfi egyezmény és a vele szorosan összefüggésben álló Vöröskereszt létrejöttét. Egy svájci orvos, Henry Dunant egyik könyvében a csata emlékeinek felidézése mellett vázolta a háborús sebesültek gondozási, ellátási rendszerét megvalósító önkéntes segítségnyújtó szervezet alapjait is. Így született meg a segélyszervezet, amely 1876-ban a Nemzetközi Vöröskereszt elnevezést kapta. Emellett egy nemzetközi diplomáciai konferenciára is sor került, ahol 22 állam képviseltette magát, többek között Dánia, Franciaország, Svájc, Spanyolország és Portugália. A konferencia központi témája a háborúban megsebesült katonák kezelésének, ellátásának kérdése volt. A tárgyalások eredményeképpen született meg az 1864. Henry Dunant háborús tapasztalatai ihlették a Nemzetközi Vöröskereszt születését » Múlt-kor történelmi magazin » E-folyóirat. augusztus 22-én a genfi konvenció néven aláírt nemzetközi szerződés, amely 1966-ig volt érvényben. A később született egyezmények és átdolgozások már nemcsak a szárazföldi hadtestekhez tartozó sebesült katonák gondozását, hanem a haditengerészet kötelékéhez tartozókét is lefektették.

1. A solferinói csata full

A Solferinói Csata Full

Az 1949-es genfi egyezményeket a mai napig 196 ország iktatta jogrendszerébe, de közülük többen (így az Egyesült Államok és Törökország) az 1977-es kiegészítéseket már nem fogadták el. Hazánk 1954-ben csatlakozott az egyezményekhez (a kiegészítő jegyzőkönyvekhez 1989-ben és 2006-ban), míg az erről szóló törvényerejű rendeletek 1955. február 3-án léptek hatályba, de azokat hivatalosan csak 45 évvel később, a Magyar Közlöny 2000. november 16-i számában tették közzé. A humanitárius jog alapját képező egyezményekhez Oroszország jogelődje, a Szovjetunió is csatlakozott, hiszen 1954. 1859. június 24. | A solferinói csata. május 10-én ratifikálta az egyezményeket. A hadviselés szabályai A háborúindítás jogát ( jus ad bellum) évszázadokon át az állam természetes jogának tekintették, ezért aztán semmiféle nemzetközi jogi tilalom nem korlátozta, hogy törekvéseit háború útján érvényesítse. 1945-ig egyáltalán nem létezett semmiféle korlátozás. A második világháború után az ENSZ Alapokmánya tiltotta meg a nemzetközi kapcsolatokban a fegyveres erő alkalmazását.

Két órával később Solferino falucska a francia-piemonti csapatok kezére került, ezzel a csata eldőlt; a diadal a szövetségesek részéről 17 000 áldozatot követelt, az osztrákok összesen 22 000 embert vesztettek. Ez volt az utolsó jelentős összecsapás a történelemben, melyet – több-kevesebb sikerrel – a harcoló államok koronás fői személyesen irányítottak. A súlyos veszteségek ellenére Ferenc József szerencsésnek mondhatta magát, ugyanis a győztesek nem tudták üldözőbe venni az osztrákokat, így a vert had rendezetten vonulhatott vissza az Erődnégyszög területére. A solferinói csata 4. II. Viktor Emánuel és III. Napóleon erői ugyan ostrom alá vették Peschierát és Mantovát, a francia császár azonban hamarosan úgy határozott, hogy befejezi a háborút. Ezt a döntést több körülmény is elősegítette: túl azon, hogy az uralkodó nem akart megsemmisítő vereséget mérni Ausztriára, és tartott Poroszország közbeavatkozásától, a súlyos veszteségek és a hazai békepárti közvélemény zúgolódása nyomán is hajlott a fegyverszünetre, melyet – július 12-én, Villafrancában – a piemonti fél előzetes megkérdezése nélkül kötött meg.

Tuesday, 25 June 2024

Áfa Visszaigénylés 2021