Báró Eötvös József

Iskolánk koszorúját Szeleczky Csaba atya, Ercsi római katolikus plébánosa meghívásából Endrédi Józsefné igazgató asszony, Pallai Eliza és Ambrus Máté történelemtanárok helyezték el báró Eötvös sírján. A koszorún ez állt: "Hálával az Alma Mater". Hiszen báró Eötvös egykor intézményünk diákja volt. Báró eötvös józsef. A kis Pepi báró 1824-ben lépett be először – a mai Hilton szálló helyén álló – gimnázium kapuján, majd szívében izgatottsággal, bal zsebében hiányos magyar nyelvtudással ment be az osztályterembe, ahol társaitól és tanárától is megkapta: még magyarul sem tudsz rendesen! Való igaz, Eötvös József jobban beszélt németül, mint magyarul, de ez már csak így szokott lenni a Széchenyikkel, Eötvösökkel, akik a hazáért tesznek egyet s mást. A gúnyolódás hatására a kis Pepi elhatározta, hogy egész életét a haza ügyének fogja szentelni. Így is tett. Persze, felnőttként gyakran traktálta az előkelő társaságokat azzal, hogy diák korában összefirkálta a gimnázum padjait, a diákcsínyek ellenére mégis érett, a közösségért cselekedni kész ember lett belőle.

• Eötvös család (vásárosnaményi) – Wikipédia

Eötvös Család (Vásárosnaményi) – Wikipédia

Az őshonos és befogadott zsidóság esetében felszámolta a lakhatási korlátozásokat, rendelkezett a vállalkozások szabad alapításáról – a bányászati tevékenység kivételével – felszabadította az ingatlanokra vonatkozó korlátokat, kötelezte a családokat, hogy vezeték- és tulajdonnevekkel éljenek, és arra, hogy a megszületett gyermekeket anyakönyveztessék. Az iskolák, egyetemek kapuit II. József már korábban megnyitotta. Eötvös család (vásárosnaményi) – Wikipédia. Az emancipációs folyamat további kiteljesedése érdekében Eötvös József A zsidók emancipációja címmel közzétette esszéit a Budapesti Szemlében. A 48/49-es forradalom és szabadságharc alatt a hazafias zsidóság jelentős anyagi és emberi áldozatokat hozott. A harctéren jeleskedtek: zsidó orvosok látták el a sebeket, zsidó alkalmi ügynökök tájékoztatták a magyar hadvezetést a császári haderő mozgásáról, tábori rabbik erősítették a lelkeket. Az 1849-es szegedi országgyűlés – néhány nappal a világosi fegyverletétel előtt – ezt hálálta meg, amikor "szent elvi kijelentésként" az emancipáció ügyében határozatot hozott.

század uralkodó eszméinek befolyása az álladalomra (Bécs, 1851, Pest, 1854, ezzel az MTA nagyjutalmát nyerte el); A nővérek (r., Pest, 1857); Báró E. J. emlékbeszédei (Pest, 1868); B. E. költeményei (Bp., 1871); B. összes munkái (I–XIV. Bp., 1886); B. összes munkái I–II. (Sajtó alá rendezte: Voinovich Géza, Bp., 1903–1904). – Irod. Gyulaipái: B. (emlékbeszéd, Bp., 1880); Ferenczi Zoltán: B. (Bp., 1903); Schöpflin Aladár: Magyar írók. Irodalmi arcképek és tollrajzok (Bp., 1919); Sőtér István előszava A falu jegyzője 1950. évi és Szigeti József előszava a Magyarország 1514-ben c. r. -ének 1952. évi kiadásához; Sőtér István: E. (Bp., 1953); Lukácsy Sándor: E. (Élet és Irod. 1963. 36. sz. ); Antall József: E. Politikai Hetilapja és a kiegyezés előkészítése (Századok, 1965. 6. ).

Friday, 28 June 2024

Téglatest Felszín Számítás