A 18 Század Szellemi Mozgalma – Szerves KéMia | Sulinet TudáSbáZis

Mára erodálta az idő, de az úgynevezett El-Nem Kötelezettek Mozgalma (Non-Aligned Movement, NAM) – hullámzó intenzitással és befolyással – évtizedeken keresztül a nemzetközi politika aktív részese volt. Miért küzdött az el nem kötelezett mozgalom? » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Már a hidegháborús korszak derekán és a még a gyarmatbirodalmak felbomlási folyamatának vége előtt világosan látszott, hogy a kétpólusú világrend messze nem fedte le a Föld országait. Miután az ötvenes évek közepére egyértelművé lett, hogy Európában a megosztottság stabil, mindkét erőközpont Ázsiára és Afrikára fókuszált, amely a befolyási övezetek tágítására nyitott szférának látszott. E két földrészen a legfontosabb kérdés a dekolonizáció, a gyarmati uralom felszámolása volt, és ebben a befolyást tekintve a Szovjetunióé volt a potenciális előny: ideológiájával és a legfőbb gyarmattartó országgal, Nagy-Britanniával és Franciaországgal való masszív szembenállása folytán felléphetett a függetlenségért küzdő gyarmatok "önzetlen" támogatójaként. De hasonlóan erős stratégiai-elvi alapja volt az Egyesült Államoknak is.

• Miért küzdött az el nem kötelezett mozgalom? » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek
• Szerves vegyületek csoportosítása by Bálint Péntek

Miért Küzdött Az El Nem Kötelezett Mozgalom? » Múlt-Kor Történelmi Magazin » Hírek

2012. augusztus 29. 18:41 MTI Az el nem kötelezett országok 16. csúcstalálkozóját tartják augusztus 30-31-én Teheránban. A tanácskozás szakértői szinten már augusztus 26-án elkezdődött. Az el nem kötelezettek mozgalma (Non-Aligned Movement/NAM) jelenleg 120 országot tömörít (ez az ENSZ-tagállamok majdnem kétharmada), további 17 ország és 10 nemzetközi szervezet megfigyelőként vesz részt tevékenységében. A mozgalom eszmei alapjait 1955 áprilisában, az indonéziai Bandungban rendezett konferencián 29 ázsiai és afrikai ország államfői rögzítették (békés együttműködés, az emberi jogok biztosítása, be nem avatkozás, a kis és nagy nemzetek egyenlősége). Az alapító találkozót 1961. szeptember 1-6. között Belgrádban 25 ország képviselőinek részvételével tartották meg, köztük volt egyebek között Joszip Broz Tito jugoszláv elnök, Dzsaváharlár Nehru indiai kormányfő, Gamal Abdel Nasszer egyiptomi, Kwame Nkrumah ghánai és Szukarno indonéziai államfő. A résztvevők kimondták, hogy a tagországok nem lehetnek szövetségi rendszerek vagy védelmi paktumok részesei, így akarva kivonni magukat a "kétpólusú világban" kialakult hidegháborúból.

Egy újabb, más elnevezésű mozgalom tehát mindig akkor keletkezik, amikor a már meglévő, létező mozgalmak hívei tovább haladni nem akarnak. Mindig az emberi gyarlóság az, amely szétválaszt, és szétválasztja nemcsak az egyes szellemi mozgalmakat egymástól, de szétválasztja az egy és ugyanazon szellemi mozgalom híveit is egymástól. A Földön a legutolsó szellemi mozgalom a spiritizmus. Hogy ez a legutolsó és ezután következnek a beteljesedésnek nagy és rettenetes napjai, azt megmondja az Isten is: "És lészen azután, hogy kiöntöm lelkemet minden testre, és prófétálnak a ti fiaitok és leányaitok, véneitek álmokat álmodnak, ifjaitok pedig látomásokat látnak. Sőt még a szolgákra és szolgálóleányokra is kiöntöm azokban a napokban az én lelkemet. A nap sötétséggé válik, a hold pedig vérré, minekelőtte eljő az Úrnak nagy és rettenetes napja. " (Joel 2, 28-32) Vagyis a Nap, a szeretet sötétséggé válik, a Hold, vagyis a földből való emberi anyag pedig vérré, és eljön az Úrnak nagy és rettenetes napja.

7. ) Az oxidációs szám, redoxreakciók. A C-H kötés létrehozása heteroatomos csoportok redukciójával, telítetlen vegyületek hidrogénezésével. A Wurtz és a Grignard reakció. Cikloparaffinok előállítása. 8. ) A paraffinok gyökös reaktivitása. Cikloparaffinok gyűrűfelnyílásos reakciói. Nyílt láncú paraffinok térszerkezete, konformációja, fizikai tulajdonságai. 9. ) Cikloparaffinok térszerkezete, konformációja, konfigurációja. A konformáció és a konfiguráció fogalmai és kapcsolatuk. 10. ) Olefinek szerkezete, cisz / transz, E/Z izomériája. Olefinek előállítása. A Wittig-reakció. 11. ) Az olefinképző E 1, E 2 és E 1 cB reakciók mechanizmusa, írányítási szabályai, sztereokémiája. 12. ) Olefinek oxidációs reakciói. A peroxid, illetve KMnO 4 addíciók sztereokémiája. 13. ) Olefinek gyökös és elektrofil addíciós reakciói. Hidrobórozás. A Markovnyikov szabály és értelmezése, a Hammond elv. Az addíciós reakciók sztereokémiája. 14. Szerves vegyületek csoportosítása by Bálint Péntek. ) Olefinek Pd katalizált reakciói. A diének szerkezete, addíciós reakciói és értelmezésük.

Szerves Vegyületek Csoportosítása By Bálint Péntek

8. HETEROCIKLUSOS VEGYÜLETEK 8. 1. A heterociklusos vegyületek csoportosítása és elnevezése Heterociklusos vegyületeknek nevezzük azokat a gyűrűs ve gyületeket, amely ek gyűrűjében az egy vagy több szénatom mel lett eg y vag y több h eteroatom is található. S zűkebb ér tel emben csak a 3 – 10 gyűrűtagszámú veg yületeket és ezek kondenzált i származékait tekintjük heterociklusoknak, a nag yobb gyűrűtagszámú veg yületeket a makrociklusok, míg a bonyolultabb szerkezetű gyűrűs veg yületeket az áthidalt gyűrűrendszerek ii közé soroljuk. A heterociklusos ve gyületek gyűrűje lehet telített, részb en telített, MANCUD, iii illetve a romás. A heterociklusos vegyületekben leggyakrabban előforduló heteroatomok a nitrogén, az oxigén, a kén és a foszfor. iv O O H N O O O O N NH N N O N S O N N NH S 1 2 3 4 5 6 7 8 1. ábra: Néhán y he terociklus: 1: furán (triviális nevű aro más heterociklus) 2: tetrahidrofurán (triviális nevű telített heterociklus) 3: 7- azabiciklo[2. 2. 1]heptán (áthidalt gyűrűrendszer) 4: 1, 4, 7, 10 - tetraoxaciklododekán (makrociklusos koronaéter) 5: 2 H -1, 2, 4-tiadiazin ( nem aromás M ANCUD heterociklu s) 6: 2, 5-dihidro-1, 2, 4- triazin (részben telített heterociklus) 7: 1, 3 - benzoxazol (aro más benzo konde nzált gyűrűrendszer) 8: [1, 3]tiazolo[5, 4 - d][1, 3]oxazol (ar omás kondenzált heteroc iklusos gyűrűrendszer) A heterociklusos ve gyületeket lehet csoportosítani a gyűrűtagszám, a he teroatomok fajtája és sz áma szerint, illetve a gyűrűk telítettsége/telítetlensége alapján.

A fenol fizikai tulajdonságai • Színtelen, szilárd, jellegzetes szagú, kristályos anyag. • MÉRGEZŐ • Vízben kis mértékben oldódik (a hidroxil-csoportnak köszönhetően). • Apoláris oldószerekben jól oldódik (a benzolgyűrű apoláris jellege miatt). • Op., fp. : magas, a molekulák közt kialakuló hidrogénkötések miatt. A fenol kémiai tulajdonságai • Vizes oldata gyengén savas kémhatású: • Na. OH-dal sót képez: nátrium-fenolát • Kicsapja a fehérjéket (koaguláció), ezért híg vizes oldatát fertőtlenítésre használták. A fenol előfordulása és előállítása Előfordulása: • kőszénkátrányban • fenyőfa törzse és tűlevele is tartalmazza • vegyületeiben igen elterjedt (lignin) Előállítása: • Régen a kőszénkátrányból nyerték ki desztillációval. • Ma elsősorban benzolból gyártják. Tudod-e, hogy… A fenol felhasználása Régen: • fertőtlenítés ("karbolsav") Ez a régies név is jelzi, hogy a fenol a vízzel szemben savként viselkedik. • méreg Ma: • Fontos műanyagipari kiindulási anyag (pl. polikarbonát). • Számos aromás vegyület (festék, gyógyszer (pl.

Tuesday, 20 August 2024

Trendi Kisvárda Nyitvatartás