Ausztrália: Usain Bolt Megszerezte Első Góljait – Videó - Nso, Európai Ügyészség Vezetője

VIDEÓKKAL – Usain Bolt számára pénteken eljött a nagy nap: végre valahára pályára léphetett labdarúgó-mérkőzésen egy profi csapat játékosaként. A korábbi sprinterkirálynak azonban korántsem sikeredett tökéletesre a bemutatkozása, hiszen abban a csaknem húsz percben, amit a pályán tölthetett az ausztrál Central Coast Mariners együttesében, több, igen megmosolyogtató momentumot produkált. A jamaicai még messze van a profi szerződéstől, de lát esélyt arra, hogy a helyi bajnokság októberi kezdetére igazán jó focista váljon belőle. Jött. Látott. De még nem győzött. Usain Bolt pénteken este első alkalommal léphetett pályára ausztrál labdarúgó-pályán csapata, az élvonalbeli Central Coast Mariners barátságos mérkőzésén a Coast Select amatőr együttes ellen. Az atlétikától tavaly visszavonult jamaicai sprinter augusztus eleje óta edz az ausztrál csapattal azzal az eltökélt szándékkal, hogy profi labdarúgóvá válhasson. Az, hogy ez a folyamat mennyi időt fog igénybe venni, szinte megjósolhatatlan, de a Sydney-től északra fekvő Gosford városának gárdájánál bíznak abban, hogy Bolt október végére, a helyi első osztályú bajnokság, az A-League kezdetére igen jó formába tud lendülni.

• Vezetője szerint az Európai Ügyészség a legelső uniós eszköz, amely megvédi a jogállamiságot
• Emberhiánnyal küszködik, és a tagállamok hozzáállása is gátolja az Európai Ügyészség működését
• A korrupcióellenesség román hősnője szeretne az Európai Ügyészség vezetője lenni? | Azonnali
• Európai Ügyészség | hvg.hu

Történt ugyanis, hogy egyik csapattársa centerezni próbált neki, csakhogy Bolt túl lassú volt, így ellenfele könnyedén elorozta előle a labdát. Paradoxon mesterfokon. Usain Bolt, you've got to finish that mate ⚡️ #FootballINDEX #FICommunity #FridayFeeling — Football INDEX (@FootballIndexUK) August 31, 2018 Mark Bosnich, korábbi Premier League-kapus szerint türelmesnek kell lenni Bolttal szemben. "Nagyon sokat kell dolgoznia a technikai képzettségén, kérdés, a klub hajlandó-e ezt megvárni. A menedzser elvileg 12 hónapra tervez Bolttal, de türelemmel kell lenni" – mondta Bosnich. Usain Bolt tehát egy nem túl hasznos debütálást hozott össze csapata sárga-kék mezében. A nyolcszoros olimpiai bajnok megindokolta performanszának okait a Fox Sportsnak nyilatkozva: "Kicsit ideges voltam, de ez eltűnt, amint pályára léptem. " Az egykori atléta hozzátette, hogy szerette volna többet birtokolni a labdát, de elismerte, hogy még nem volt "fizikailag készen", bár sokkal jobb formában érezte magát, mint Ausztráliába érkezésekor.

Nem akar már profi labdarúgóvá válni a nyolcszoros olimpiai bajnok jamaicai sprinter. A 32 éves sztáratléta kedden a jamaicai televízióban jelentette be, hogy sportolói pályafutását végleg befejezi, és a civil életben, üzletemberként képzeli el a jövőjét. A 100 és 200 méteres síkfutás világcsúcstartója a 2017-es visszavonulása után döntött úgy, hogy futballistaként folytatná. Először Németországban, a Borussia Dortmundnál, majd Norvégiában, a Stromsgodsetnéls tréningezett, tavaly augusztusban pedig szerződést kötött az ausztrál Central Coast Marinersszel. Felkészülési mérkőzésen pályára lépett a csapatban, gólokat is szerzett, a Mariners pedig októberben támogatókat keresett ahhoz, hogy meg tudjon állapodni vele. A tárgyalások viszont megrekedtek, s az ausztrál klub bejelentette, hogy Bolt távozik. "Jó móka volt, amíg tartott. Nem akarom azt mondani, hogy nem álltak hozzám megfelelően, de úgy érzem, nem arra haladtak a dolgok, amerre kellett volna" – nyilatkozta most az Ausztráliában töltött nyolc hétről Bolt.

A Mariners együttese jövő vasárnap Brisbane Roar vendégeként kezdi meg szereplését a 2018/19-es bajnoki (A-League) idényben. Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.

Amikor vizsgálódni kezdtek, Horvátországban semmilyen nyomozás nem folyt, ami azt jelenti, hogy az ügyet egy fiókba süllyesztették, és nem foglalkoztak vele – mondta egy televíziós élő adásban – mondta Tamara Laptoš egy televíziós műsorban. Ezek után Zlata Hrvoj Šipek főügyész és Vanja Marušić, az USKOK vezetője elismerte, hogy valóban elmulasztották tájékoztatni az Európai Ügyészséget a fejleményekről. Tamara Laptoš európai ügyész nyilatkozata csak megerősíti a történtek időrendi sorrendjét: 2019 júliusában a Telegram több, hivatalos és nyilvánosan elérhető forrásra támaszkodó cikkben tárta fel a túlárazott szoftver vásárlásának körülményeit. Ezt követően a korrupcióellenes nemzeti hivatal, az USKOK nyomozást folytatott, több embert kihallgatott, bizonyos dokumentumokat lefoglalt, majd végül arra a következtetésre jutott, hogy "nem találtak bizonyítékot bűncselekmény elkövetésére". A vizsgálatot megszakították, és hivatalosan soha nem indítottak nyomozást. Az Európai Ügyészségtől eltérően a nemzeti hatóság hajlamos kesztyűs kézzel bánni azokkal, akik az uniós adófizetők pénzét csapolják meg.

Vezetője Szerint Az Európai Ügyészség A Legelső Uniós Eszköz, Amely Megvédi A Jogállamiságot

Kép forrása: MTI/EPA Egy pitinek mondható, túlárazott szoftvervásárlás ügyében négyen kerültek a rács mögé Horvátországban. Ketten közülük állami tisztségviselők, sőt egyikük még miniszter is volt. Az okozott kár "csupán" 1, 8 millió euró. Az esetet újságírók derítették fel, akik tájékoztatták az Európai Csalás Elleni Hivatalt (OLAF), amelytől az Európai Ügyészség vette át a vizsgálatot, és habozás nélkül, kemény kézzel lecsapott. Az EU-s bűnüldöző testülethez az Orbán-kormány mondvacsinált okokra hivatkozva nem kíván csatlakozni, a valós okok azonban bizonyára mélyebbek – írja az Euronews. A gyanú szerint az uniós alapok minisztere, egyben az uniós alapokat kezelő ügynökség, a SAFU felügyeleti vezetője úgy alakította át a 2017-es és 2018-as közbeszerzési terveket, hogy az a harmad- és a negyedrendű gyanúsítottak cégeinek kedvezzen. Az ügynökség a piaci árnál drágábban vásárolt volna szoftvert. A horvát miniszter nyilvános tender helyett meghívásos pályázatot írt ki, és ott túlárazva, csaknem félmilliárd forintért rendelte volna meg az alkalmazáscsomagot.

Emberhiánnyal Küszködik, És A Tagállamok Hozzáállása Is Gátolja Az Európai Ügyészség Működését

A tagállamok többsége korábban Jean-Francois Bohnert francia ügyészt támogatta, de időközben még a párizsi kormány is beállt Kövesi mögé. Az Európai Ügyészség, amely a tervek szerint legkésőbb 2021 elején kezdi meg működését, az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben jár majd el. Az úgynevezett megerősített együttműködéssel létrejövő szervezetben huszonkét tagállam vesz részt, Magyarország nincs köztük. Laura Codruta Kövesit tavaly nyáron mentették fel a több száz román politikust rács mögé küldő DNA éléről az igazságügyi miniszter kezdeményezésére, aki szerint mandátuma idején visszaéléseket követett el a szervezet. A bukaresti kormány hevesen tiltakozott és kampányolt Kövesi megválasztása ellen, ami szakértők szerint meglehetősen átpolitizálttá tette az ügyet. Kövesi román származású (leánykori neve: Laura Codruţa Lascu), férje volt magyar, akitől 2007-ben elvált ugyan, de vezetéknevét megtartotta. A jövendőbeli európai főügyész valamelyest beszél magyarul.

A Korrupcióellenesség Román Hősnője Szeretne Az Európai Ügyészség Vezetője Lenni? | Azonnali

Állítása szerint 2019-ben több mint százezer, az uniós költségvetéssel kapcsolatos szabálytalanság történt a tagállamokban, és ezek mintegy 460 millió eurót vontak magukkal. Jourová hangsúlyozta: "az unió költségvetésével és a helyreállítási alappal együtt most 750 milliárd euró forog kockán, így meg kell akadályozni, hogy ebből egy cent is kárba vesszen, különösen egy ilyen válság sújtotta helyzetben". Jourová arra is kitért, hogy az Európai Bizottság keményen dolgozik azért, hogy az uniós források védelme érdekében elfogadott jogállamisági mechanizmust minél előbb alkalmazzák. "Vélhetően az év második felében elindítjuk a folyamatot, miután megállapítottuk, melyik uniós tagállam vethető alá az eljárásnak. Ez az uniós források befagyasztásához is vezethet egyes tagországokban" – jelentette ki. Újságírói kérdésre válaszolva a biztos kijelentette: közvetett kapcsolatot lát a jogállamisági mechanizmus és aközött, hogy Magyarország és Lengyelország nem hajlandó csatlakozni az Európai Ügyészséghez.

Európai Ügyészség | Hvg.Hu

"Mint tudjuk, e két országban hiányosságok vannak e téren" – tette hozzá. Didier Reynders igazságügyért felelős uniós biztos arról beszélt, hogy azoknak a tagállamoknak, amelyek nem kívántak csatlakozni az ügyészséghez, nem szabad elfelejteniük, hogy az EU-költségvetés védelme nem csak a csatlakozó országok felelőssége, hanem közös uniós erőfeszítés. Hangsúlyozta, hogy a testülethez nem csatlakozó országoknak is ki kell építeniük a kapcsolatokat az EPPO-val. Az Európai Ügyészségnek 22 uniós ország a tagja: Írország, Magyarország, Lengyelország eddig nem csatlakozott a munkájához, de ezt bármikor megtehetik, Dánia pedig egyértelmű kívülmaradását jelezte. Svédország idén jelezte érdeklődését a csatlakozás iránt. A szervezet európai delegált ügyészekre építve, decentralizáltan működik minden egyes tagállamban. A luxemburgi központi irodában az európai főügyész és húsz európai ügyész irányítja a technikai és nyomozói állomány munkáját. Az EPPO kezdeményezheti a gyanúsítottak letartóztatását is, de ezt egyeztetnie kell a megfelelő nemzeti hatóságokkal.

Az RFI és az értesüléseit átvevő román, magyar illetve európai sajtó Bohnert meghallgatását úgy értelmezte, hogy ő visszavonul a jelöltségtől EPPO tekintetében, és a francia Nemzeti Pénzügyi Ügyészség főügyésze lesz. Ezt követően azonban Európai Tanács (ET) igazságügyért felelős sajtóosztályának a főnöke, Romain Sadet, a Mediafax román hírügynökségnek megerősítette, hogy az ET jelöltje továbbra is Bohnert, a sajtóban megjelent spekulációk pedig nem igazak, hiszen a lyoni ügyész nem vonta vissza a pályázatát. Pénteken a Politico egyik újságírója megkérdezte a téma kapcsán Bohnert, és ő is határozottan cáfolta az RFI azon "információit", hogy visszavonulna az EPPO vezetéséért vívót küzdelemből. A román jelöltet egyöntetűen favorizáló magyarországi fake média "természetesen" nem hozta le a Mediafax és a Politico tudósításait. A Szabad Európa Rádió román adásának értesülései szerint csak őszre dől el, hogy ki lesz a most távozó Eliane Houlette utódja a francia Nemzeti Pénzügyi Ügyészség élén, addig pedig Bohnert nem fog visszavonulni a megmérettetéstől.

A feladattal meg is bízta Tomislav Petricet, a SAFU igazgatóját – a másodrendű gyanúsítottat. A miniszter egyúttal utasította az ügynökség munkatársait, hogy ne nagyon firtassák, miért nem írtak ki nyilvános tendert, és ne kössenek bele az árba sem. A közbeszerzési hatóság ennek ellenére, még 2017-ben gyanút fogott, és leállíttatta a beszerzést, Gabrijela Žalacot azonban ez nem tántorította el egy újabb próbálkozástól: Egy másik, nyilvános pályázatot hirdettek, ahol a harmadrendű gyanúsított immár 13 millió kunás "ajánlatot" tett. A szoftver árának 85 százalékát az unió kohéziós alapjából finanszírozták. Az összeget végül átutalták a gyanúsított cégének, amely a pénzt részben a cégvezetőnek és a másodrendű vádlottnak továbbította, egy részét pedig készpénzben vették fel. A szoftver állami beszállítója – jellemző módon – egy olyan cég volt, amely egyetlen embert foglalkoztatott, bankszámláját pedig zárolták. Ebben az időszakban Gabrijela Žalac töltötte be a szakminiszteri posztot, aki a kormányzó HDZ politikusa, és a Plenković-kormány EU-minisztere volt 2016 és 2019 között.

Monday, 29 July 2024

Karácsonyi Gif Képek Letöltése