Lovagi Torna Fegyverei

Egész évben szervezünk lovagi tornákat a visegrádi Alsóvár szabadtéri színpadán a Szent György Lovagrend előadásában. A programokat kívánság szerinti időpontban, 30 fő létszámtól rendezzük meg. Kisebb létszámú társaságok részére az előjegyzett programokhoz való csatlakozást ajánljuk. Köszöntőital a Salamon torony tetején Lovagi tornáink a vendégek fanfáros fogadásával kezdődnek. A programot megelőzi egy történelmi ismertető, a torony megtekintése, igény szerint kiállítótermekkel. A torony fantasztikus kilátással rendelkező tetőteraszán borral, illetve igény szerint koktéllal és házipogácsákkal kínáljuk vendégeinket. A bemutató a Salamon torony mellett elhelyezkedő lovagi torna pályán zajlik. A programok kezdetén egy királyt és egy királynét választanak a lovagok a közönség tagjai közül, akiket királyi palástokba öltöztetnek és megkoronáznak. Párviadal - A király felszólítására bevonulnak a lovagok, akik középkori fegyvereikkel célzó és bajvívó tudásukat bizonyítják a királyi párnak és meghívott vendégeiknek.

1. A lovagi torna | D.A.K.L.E. :: Debreczeni Arany-Keresztes Lovagok Egyesülete
2. TEOL - Lovagi torna gyarapítja a látványosságok sorát Pipo várában
3. Tokai András netnaplója: Uszoda, Szép Ernő, lovagi torna, szerszámok és fegyverek

A Lovagi Torna | D.A.K.L.E. :: Debreczeni Arany-Keresztes Lovagok Egyesülete

16. 00 órakor, ahol fanfárok fogadják a menetet. A koronázási menetben a nézők néhány Pozsonyban koronázott király portréit láthatják korhű öltözékben felvonuló kísérő menettel, míg II. Ferdinánd lovon vonul kíséretével a menet élén. A koronázási jelképeket az egyházi méltóságok viszik, az érsekkel az élen. A menetben fokozatosan bemutatkoznak a különböző korszakok öltözékei és fegyverei. A Fő téren a koronázási menet különböző egységeit szóban is bemutatják. lovagi torna A koronázási ceremónia kísérőendezvényeként lovagi tornákat szerveztek. A Tyršovo nábrežie Duna-parton 18. 00 órakor lovagi tornára kerül sor, de még a kezdete előtt 17. 30 órakor a nézőket korabeli táncok, párbajok és zászlós bemutatók várják. Azután a koronázási eskü szertartását mutatják be, amelynek keretében a király a lovával két lábra állva kardjával a négy égtáj felé suhintva megesküszik, hogy védelmezni fogja az országot az ellenség előtt, bármely irányból is érkezzenek. Egyúttal Mária Teréziáról, az egyetlen Pozsonyban megkoronázott uralkodó királynőről is kap tájékoztatót a közönség.

Teol - Lovagi Torna Gyarapítja A Látványosságok Sorát Pipo Várában

A lovagi tornák hajdanán hozzátartoztak a középkori ember mindennapjaihoz, s több funkciójuk is volt. A lovagoknak alkalmat adott arra, hogy bizonyítsák rátermettségüket és bajvívásban szerzett tudásukat. A tornák istenítéletként is szolgáltak, amely esetekben a vesztest ítélték el, a győztes pedig szabadon távozhatott. Később, a 12. századra a lovagok közötti küzdelmek az imádott hölgy kegyének megszerzéséért indultak, s a párbaj végén a hölgy "ítélkezett" győztes és vesztes felett. A lovagi tornák a lovagok számára lehetőséget teremtettek arra, hogy békeidőben is művelhessék a bajvívást, s bizonyítsák effajta tudásukat. A párbajok tétje sok esetben élet vagy halál volt. A küzdelmek kezdetben szabályok nélkül folytak, melynek eredménye hatalmas vérontás lett. Emiatt később írásban rögzített szabályokat fogalmaztak meg, melyek biztosították a kiegyenlített küzdelmet. A tornák helyszíne a várudvar volt, ahol a lovagi torna az egybegyűltek szórakozását is szolgálta. A klasszikus lovagi párharcok mellett voltak csoportos küzdelmek, illetve bábuval vívott harcok is.

Tokai András Netnaplója: Uszoda, Szép Ernő, Lovagi Torna, Szerszámok És Fegyverek

2021-ban a Pozsonyi Koronázási Napok augusztus 13-tól 15-ig kerülnek megrendezésre. KORONÁZÁSI MENET A rendezvény egyik fő látványossága a koronázási menet lesz augusztus 14. -én, szombaton. A 15. 00 órai kezdettel a Pozsonyi várból induló kosztümös menethez csatlakozhatnak a nézelődők is és végikísérhetik a város utcáin keresztül. A Fő térre (Hlavné námestie) kb. 16. 00 órakor érkezik a menet, ahol fanfárok fogadják. A koronázási menetben a nézők néhány Pozsonyban koronázott király portréit láthatják korhű öltözékben felvonuló kísérő menettel, míg II. Ferdinánd lovon vonul kíséretével a menet élén. A koronázási jelképeket az egyházi méltóságok viszik és a menetben fokozatosan bemutatkoznak a különböző korszakok öltözékei és fegyverei. LOVAGI TORNA A koronázási ceremónia kísérőendezvényeként lovagi tornákat szerveztek. A Tyršovo nábrežie Duna-parton 18. 00 órakor lovagi tornára kerül sor, de még a kezdete előtt 17. 30 órakor a nézőket korabeli táncok, párbajok és zászlós bemutatók várják.

A közelharci támadófegyvereket bemutató cikksorozatomban a nyugati eredetű hagyományos lovagi fegyverekről esik szó, és főképp azok a magyar harci kultúrába való beintegrálódásáról. A 14. századi magyar hadviselésre rányomta bélyegét a lovagkor szellemével és minden vívmányával együtt. Magyarország hadereje nem is annyira a keresztény államiság, mint inkább első nyugati származású királyaink miatt tette magáévá a nehézlovas, nehézvértes harcmodort. Anjou Károly és Nagy Lajos neveltetésüknek megfelelően pompás lovagi udvart szerveztek és tartottak, annak minden velejárójával, lovagi tornákkal, nagyszabású vadászatokkal és lakomákkal együtt. Így Buda semmiben sem maradt el a francia, vagy angol udvartól. A lovagi kultúra beágyazódott a honfoglalás kori társadalomba, így megjelent a magyar nemesek között is egy újabb úri személy: a lovag. A lovagi cím A lovag sajátos képződmény a kötött feudális társadalomban. Kis kivétellel azt mondhatjuk, hogy a középkori keresztény Európában születéssel eldőlt előre az egyén társadalmi helyzete, karrierjének maximális magassága – vagy épp mélysége.

A lovag ebből kivételt képezett, a lovagi cím nem volt nemesi kiváltság, bárkiből lehetett lovag, akinek megvoltak a kellő lehetőségei ehhez. Tehát ha szüleinek, hozzátartozóinak sikerült elérnie, hogy apród lehessen egy másik lovag, vagy főúr mellett, majd megfelelő felszerelést vásárolt magának és kitüntette magát tetteivel, elnyerhette egy alacsony származású is a lovaggá ütést. A lovagok pedig gyakorlatilag a nemességhez tartoztak, ezek után magas pozíciókba is juthattak. A lovagi harcmodor Ennek megfelelően a magyar haderőbe is beépültek a nyugati elemek, azaz a nehézlovas taktikákra, erős vértezetre alapuló technikák. A hadszervezetben is a nehézfegyverzetű alakulatok lanceákba, magyarosan lándzsákba szerveződtek. Egy lándzsa a legkisebb egységet képezte a hadseregben: beletartozott egy nehézlovas lovag, annak fegyvernöke, apródja és egy szolgája, akik lándzsás gyalogosként és íjászként harcoltak. Ezekből a lándzsákból épültek fel hűbéri, vérségi alapon a bandériumok. A nyugati elemek sokszor ténylegesen külhoni harcosokból álltak.

Wednesday, 26 June 2024

A Vatikán Rejtélyei