Élettársi Kapcsolat Hány Év Után
Tatabánya-Tata Kerékpárral, Által-Ér Menti Kerékpárúton
Menü Kezdőlap Turistautak listája Turistautak térképen Turistautak OSM Turista útvonaltervező Kerékpárutak listája Kerékpárutak térképen Vasútvonalak listája Vasútvonalak térképen Utcanevek Utcanév hibakereső Utcanév lista Közigazgatási határok Közigazgatási határok térképen POI szerkesztő Útvonaltervező Utcakereső Utcakereső 2 Irányítószám kereső Házszámok Házszámok 2 Házszámok 3 Geokódoló Hely jelölése Utcanév statisztika Statisztika Elveszett sínek Mecseki források jegyzéke Kapcsolat Keresés (településnév utcanév)
Az Év Kerékpárútja Lett Az Által-Ér Völgyi - Győri Hírek
A Komárom-Esztergom Megyei Sportszövetségek Szövetsége kerékjegyek kibocsátásával egymillió forintot gyűjtött a három település lakosaitól, az összegből a természeti értékekre felhívó táblákat és az új nyomvonalra irányító útjelzőket kívánnak felállítani. Belterületi bringautak 2013. szeptember 20-án adták át a tatabányai kerékpárút-hálózat utolsóként elkészült, két kilométeres szakaszát, így az Óvárostól több mint hat kilométeres kerékpárúton lehet biciklizni Tata irányába a kertvárosi körforgalomig. Schmidt Csaba polgármester akkor elmondta, a kerékpárút csatlakozik a hét kilométer hosszú Tata-Tatabánya kerékpárúthoz, amely az Által-ér völgyében, Vértesszőlős érintésével köti össze a két települést. A projekt I. szakasza a II. Rákóczi Ferenc út és a Komáromi út melletti kerékpárutakhoz kapcsolódott. A Huba vezér utcában 240 méter hosszan épült meg az egyoldali kétirányú kerékpárút és járda. A projekt II. szakasza a Komáromi út és a Köztársaság útja melletti kerékpárutakhoz kapcsolódott.
Az Által-ér szabályozása A korábban rétekben, legelőkben és mocsarakban gazdag terület szabályozását Mikoviny Sámuel, mint a kor jelentős polihisztora végezte el a 18. században. Felmérése alapján készült térképének megfelelően két csatornát ástak, egyet a mocsarak lecsapolására… egyet pedig Tatától az almási malmokig". A "Canalis molaris et derivatorius" -t (Malom- és levezető csatornát, ma Által-ér) fa és más dolgok szállítására is szánták. Arra a pontra, ahol a lecsapoló csatorna a postautat keresztezte, Mikoviny egy cölöpökön ülő kőhidat építtetett. Természetesen mindezekhez munkaerő, sok dolgos kéz kellett. A 17-18. században a terület igen mozgalmas lehetett, telepesek érkeztek ide Bánhidára, először református magyarok, később pedig szlovákok a földesúri betelepítésének köszönhetően. A török kiűzése után, a németekhez hasonlóan őket is az Eszterházyak hozták be Bánhidára valószínűleg Trencsén, Nyitra, Pozsony megyéből (1725), részben a református magyarok ellensúlyozására. Fő foglalkozásuk a mezőgazdaság, szőlőtermesztés, fakitermelés és a mészégetés.
Friday, 28 June 2024Százhalombatta Duna Part