Élettársi Kapcsolat Hány Év Után
Csattogó Völgy Erdei Iskola
A helyiek régebben főként erdő-, illetve szőlőműveléssel foglalkoztak. A környező lankákon a mai napig kiterjedt szőlőskertek vannak, éltetve a vincellérség helyi hagyományát. A község egykoron a váci püspök uradalmához tartozott, amit valószínűleg még Szent István adományozott az egyháznak. Az 1848-as szabadságharc idején tűzvész pusztított a településen, és a házak csaknem fele a lángok martalékává vált. Szerencsére ezzel együtt is sok régi lakóház megmaradt, és számos helyütt még őrzik a jellegzetes, pirosra festett népi bútorokat is. Ezeket a fenyőfából készült berendezési tárgyakat "fláderos" festéssel színezték. Az ófalu boltíves hídjának mellvédjén Nepomuki Szent János 1830-ban faragott kőszobra áll, amely műemlék mellett a mi túránk is elhalad, követve a K jelzéseket. Csattogó-völgyi Üdülőházak. Az erdőn keresztül épphogy elhagyjuk Szendehelyet, pár száz métert követően a településhez tartozó Katalinpusztára lyukadunk ki, amit a Börzsöny kapujaként is szoktak emlegetni. Az itt található kirándulóközpont egyszerre szolgál erdei pihenőhelyként, valamint kiránduló családok, baráti társaságok programpontjaként.
Csattogó Völgy Erdei Iskola Es
A hegytetőn kis kitérőt tehetünk a látványos panorámáért a P▲ jelzésen. Köves, kavicsos, helyenként saras szekérúton érünk le Verőce hétvégi házas övezetéből a település központjába. A P jel gyakorlatilag a kiindulópontunkig navigál minket. A Csattogó-völgyben már ugyanazon az úton haladunk vissza, mellyen túránk elején elindultunk. Részletes leírás A Börzsöny lábánál megbújó Csattogó-völgyből egy széles földúton vágunk neki a nem túl nehéz, közel 20 km-t és 334 méter szintemelkedést tartogató túrának. Csattogó völgy erdei isola java. Magyarkút irányában, keletnek követjük a Gyöngyök útja (zarándokút) egyedi, rózsafüzért stilizáló sárga jeleit, mígnem kiérünk a Verőcéről kivezető P jelzésű turistaútra. Ezen balra fordulva, hétvégi házas övezetben tartunk északi irányba, majd két kilométert megtéve balra fordulunk a K ◼ jelzésen. Egy kőhídon kelünk át a Gimpli-patakon, aztán kisvártatva – és még mindig házak mentén – elérjük a hűsítő vizéről híres Irma-forrást, vagy másik nevén a Magyar-kutat. A forrás foglalását 1889-ben építették, vize ma is iható.
A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ
Friday, 28 June 2024Tiszadob Eladó Ház