Szőlő Vessző Gyökereztetése / Karikó Katalin Raku

Az így gyökereztetni tett vesszők körülbelül 2-3 hét múlva kihajtanak, majd ezután 1-2 héttel a gyökerek is megjelennek, ott ahol a víz és a levegő találkozik. A legtöbb szőlőfajta esetében először levelet hajt a vessző, a gyökér csak ezután jelenik meg, de ez fordított sorrendben is előfordulhat. A gyökerek megjelenése után körülbelül 1-2 héttel ültessük el a szőlőnket. Saját tapasztalatom alapján ez a gyökereztetési módszer nagyon hatékonynak bizonyult, a gyökereztetni tett vesszőim több mint 90%-a kihajtott és meggyökeresedett. A meggyökeresedett szőlő elültetése Ehhez a művelethez szükségünk van 2 literes műanyag palackokra, amelyeknek a tetejét levágjuk, az aljukat pedig 3-4 helyen kilyukasztjuk, hogy öntözéskor a felesleges víz távozni tudjon. Ezután puha, apró szemcséjű földhöz (pl. vakondtúrás) kevés érett szerves portrágyát keverünk, mellyel megtöltjük a palackokat. Szőlő szaporítása by Alíz Trecskó. Ebbe ültetjük a kihajtott, meggyökeresedett szőlőnket. Az elültetett szőlőt alaposan megöntözzük. Később azonban ne öntözzük túl, mert elhalhat.

• Szőlő szaporítása by Alíz Trecskó
• Karikó katalin raku

Szőlő Szaporítása By Alíz Trecskó

Ha több szőlőfajtáról gyűjtünk vesszőt, akkor érdemes ezeket felcímkézni, hogy később tudjuk, hogy melyik vesszőnk milyen fajta szőlőt fog teremni. A szőlővesszők áztatása Ehhez a folyamathoz szükségünk van egy vödörre, amelyet félig megtöltünk vízzel, majd jól elkeverünk benne 1 dl virágmézet. A virágméz természetes gyökereztetőszer és elősegíti a szőlővesszők meggyökeresedését. Erre a célra használhatunk a kereskedelemben kapható gyökereztetőport is. Fontos, hogy a gyökereztetéshez ne használjunk klóros vizet. A szőlővesszőinket egy napig hagyjuk a mézes vízben állni, tovább azonban nem, mert akkor fennáll a veszély, hogy a szőlővesszőn a szemek "megvakulnak" és nem fognak kihajtani. A gyökereztető üveg előkészítése Egy 8 dl űrtartalmú befőttesüvegbe helyezzünk egy réteg vattát, majd töltsünk bele körülbelül 3 dl tiszta, klórmentes vizet. Az üveg oldalán a vízszintet jelöljük meg egy filctoll segítségével, hogy később a vizet addig a szintig pótoljuk, ha a szőlő azt felszívja vagy elpárolog.

Szőlő szaporítása by Alíz Trecskó

Zseniális, ugye? Azonban az ötletnek az elsődleges alkalmazása sokáig nem működött. Mivel a vírusok és más kórokozók nem tudják mindig a saját hasznukra fordítani a sejtfehérje gyárat, a szervezet könnyen felismerte a betolakodó hírvivőt és elpusztította az mRNS-t még mielőtt bármilyen immunitást kifejlesztett volna. Az állatokon végzett kísérletek azt mutatták, hogy ezt gyakorlatilag lehetetlen megoldani. Karikó és Weissmann ezért egy furcsa ötlettel álltak elő. A nő, aki megmentette a világot. Egy kicsit "elrontották" az információt az mRNS-ben, és a dolog így már működött. Az RNS láncban található uridinként (U) ismert nukleozidról azt gondolták, hogy különösen "idegesíti" az immunrendszert, ezért egyszerűen lecserélték egy másik kémiai vegyületre, amelyet a riboszómák ugyanúgy olvasnak le, viszont előtte a szervezet nem teszi tönkre az egész mRNS-láncot. Ezen megoldás nélkül az mRNS vakcina nem jöhetett volna létre, a világ pedig káoszba és reménytelenségbe süllyedt volna, és sokkal tovább kellene várnia arra, hogy a koronavírus elleni küzdelem véget érjen.

Karikó Katalin Raku

Az ígéretes mRNS-technológia tesztelései folyamatosan zajlanak, de a tömeges gyártáshoz még sok időnek kell eltelnie. (Kiemelt képünk illusztráció. Fotó: NurPhoto via AFP | Jakub Porzycki)

Burger azonban úgy találta, hogy ha beoltja ezeket az egereket az elnyomott T-sejtek által megcélzott neoantigének egyikével, akkor meg tudja fiatalítani ezeket a populációkat. "Ha olyan antigének ellen vakcinázunk, amelyekre elnyomott válaszok vannak, akkor felszabadíthatjuk ezeket a T-sejtválaszokat" - magyarázta a felfedezést. "Ha megpróbáljuk azonosítani ezeket az elnyomott válaszokat, és specifikusan megcélozzuk őket, az javíthatja a betegek válaszát a vakcinaterápiákra" - tette hozzá. Karikó katalin rák. Zsugorodó tumorok Ebben a tanulmányban a kutatók azt találták, hogy akkor voltak a legsikeresebbek, amikor olyan neoantigénekkel oltottak, amelyek gyengén kötődnek az immunsejtekhez, amelyek az antigén T-sejtek számára történő "célzásért" felelősek. Amikor az egyik ilyen neoantigénnel több tüdődaganattal rendelkező egeret oltottak be, azt találták, hogy a daganatok átlagosan 27 százalékkal zsugorodtak. "A T-sejtek jobban szaporodnak, jobban célba veszik a daganatokat, és a terápia eredményeként egérmodellünkben a tüdőtumor-terhelés általános csökkenését látjuk" - ismertette az eredményeket Burger.

Friday, 16 August 2024

Péterhalmi Erdő Térkép