Fordítás 'Vasember' – Szótár Angol-Magyar | Glosbe – DeáK Erika GaléRia

… ugyanis szerelmes lett lassan egy éve, sőt esküvőre készül menyasszonyával, Emíliával, és a kiálló piercingek például csókolózás közben nagyon zavaróak lehetnek. "Elhozta az életembe a boldogságot, a szerelmet, amiről azt hittem, hogy nálam nem is létezik, s számomra nem fog eljönni soha, de ő megmutatta, hogy mégis megvan"

• Magyar vasember piercing tragus
• Magyar vasember piercing téton
• Revizor - a kritikai portál.
• IkOn: Néha az óceánnal merülök
• Maj Ajna nyerte a Deák Erika Galéria kurátori pályázatát - artportal.hu

Magyar Vasember Piercing Tragus

Az ország legismertebb testmódosítója, az orosházi Fazekas Ferenc arcában és végtagjaiban több száz piercing volt. A férfi annyira túlzásba esett a vassal, hogy a arcvonásai szinte nem is látszottak. Szokatlan külseje miatt mindenhol megbámulták, egyesek szerint a férfi beleillett volna egy horrorfilmbe. Előfordult olyan is, hogy papoktól kapott levelet, amiben azt írták neki, hogy biztosan megszállta őt az ördög. Ferenc tizennyolc éves volt, amikor első piercingjét szúrták, az elmúlt tizenöt évben pedig teljesen rabja lett a testmódosításnak. "Ez a belső stílus kiterjesztése" – fogalmazott. Valami azonban megváltozott, Ferenc szerelmes lett és ez az oka annak, hogy most kiszedette testéből a benne lévő kilogramm vasat. Emíliával lassan egy éve alkotnak egy párt és már az esküvőt tervezik, de a kiálló piercingek miatt a csókolózás sem volt egyszerű feladat. "Elhozta az életembe a boldogságot, a szerelmet, amiről azt hittem, hogy nálam nem is létezik, s számomra nem fog eljönni soha, de ő megmutatta, hogy mégis megvan. Fordítás 'Vasember' – Szótár angol-Magyar | Glosbe. "

Magyar Vasember Piercing Téton

2018. dec 13. 3:10 Több mint kétszáz piercinggel a bőrében igazi látványosságnak számít városában az orosházi Vasember - Fotó: Fuszek Gábor Orosháza — Több mint kétszáz piercinggel a bőrében igazi látványosságnak számít városában az orosházi Vasember, akiről legutóbb a írt. Fazekas Ferencet (46) egyébként nem zavarják a rá szegeződő tekintetek, az viszont olykor bántja, hogy csak kevesen fogadják el a testébe szúrt nemesacélok miatt. Pedig kevesen tudják, hogy a zord külső mögött egy igazi művész lakozik: Ferenc a növényszobrászat szerelmese. – Kamaszkoromban kaptam rá a testmódosításra, akkor az orromba került egy piercing. Azóta nincs megállás, csak az arcomon 200 módosítást végeztem el – kezdte Ferenc. – Úgy érzem, én erre születtem, így tudok kiteljesedni igazán. Két kilogramm piercinget távolítottak el a magyar Vasember arcából - lubuvibar. Meztelennek érezném magam az ékszereim nélkül. Egyszer kivettem őket, de borzalmasan éreztem magam – folytatta. A férfi szerint az édesanyja korábban sokat sírt amiatt, hogy többet nem látja viszont szeretett fiát, akinek az arcát fémdarabok takarják el.

A szülő időközben aztán megbékélt a helyzettel, mi több, mára büszkén tekint fiára. Ferencnek van egy tinédzser fia, őt szintén nem zavarja az apja külseje. – A gyerekek nagyon szeretnek, volt olyan, hogy egy egész csapat lurkó integetett nekem az utcán, azt üvöltve, hogy "Ott a Vasember! " – mesélte nevetve. Ferenc a születése óta Orosházán él, s mára csupán keveseket botránkoztat meg a megjelenése, de – mint mondja – még így is megesik, hogy utánaköpnek. – Engem nem lehet megbántani a beszólásokkal, nem is foglalkozok velük. Magyar vasember piercing nez. Az már felbőszítene, ha a fiamat bántanák miattam – tette hozzá. Ferenc szenvedélyének komoly ára van, a piercingek néha komolyan meg tudják nehezíteni az életét. – Az evés nehezen megy, szinte alig eszek. Hason nem tudok aludni, csak a hátamon, és mindennap órákat vesz igénybe, hogy fertőtlenítsem őket. Az orvosok már jól ismernek, mindig kérdezik, hogy most éppen mibe akadtam bele – mondta. Ennek ellenére senki kedvéért nem szabadulna meg a testébe ültetett fémektől.

A Deák Erika Galéria következő, Néha az óceánnal merülök című csoportos kiállításán négy fiatal alkotó legfrissebb munkái kerülnek bemutatásra. A galéria néhány hétre egy varázslatos, futurisztikus kertté változik, ahol a David Lynch Dűné jének kietlen pusztasága olvad egybe az oázisok édenkertszerű bujaságával. IkOn: Néha az óceánnal merülök. Ebben a térben találkozik az elárvult női test, a vizet keresgélő virágszál és a saját környezetét újrateremtő és azt rózsaszín álomba burkoló képzelet világa. A kiállítás címe alapvetően a jövőkép nélküli kortárs valóságokra, és az azzal szemben megjelenő elvágyódás és nosztalgia simulékony érzetegyüttesére utal. Múltunk fontos attribútumai a szemünk láttára tűnnek el és válnak emlékekké, az ember pedig egyre kilátástalanabb küzdelmet folytat az eddig ismert élet megőrzésére. A pandémia visszavonulásra, újragondolásra kényszerített, de közben azt is megmutatta, hogy időnként vissza lehet lassulni és pusztán csak alámerülni. A kiállított művészek másként reflektálnak a jelen felvetéseire, műveiken egyrészről a természet idillikus képe jelenik meg, annak egyszeri és megismételhetetlen ártatlanságával együtt, másrészről az ember által fel- és kiépített környezet bizonytalanságára, a világ manipulálhatóságára, a művészi szubjektum és identitás képlékeny létére utalnak.

Revizor - A Kritikai Portál.

A koponyák felől nézve a kidobált, vagy éppen csak egymásra hányt játékok jelentéstartománya is elcsúszik a horrorisztikus dimenziók felé, a virágokból pedig valamiféle gólem alakja sejlik fel. A gúla/gólem ráadásul egy ambivalens, oldott (a szó szoros értelmében is: hígítóval spriccelt) térben lebeg, amelynek erős és meglepő materialitását éppen az adja, hogy az oldószer felszakítja a koherens festett kép illúzióját és feltárja a festék és a vászon kézzelfogható anyagiságát. Festőművészként a megfestett és a megtervezett illúzió működése a kezdetek kezdete óta (avagy egy picit konkrétabban: jó harminc éve) foglalkoztatja Szűcs Attilát. Maj Ajna nyerte a Deák Erika Galéria kurátori pályázatát - artportal.hu. Az elmúlt harminc-negyven év ráadásul az illúzió technológiai és ismeretelméleti fejlődésében is óriási változásokat hozott, hiszen a festészet referencialitása a fényképek és az újságok valóságából átúszott a képernyő terébe, a reprezentáció filozófiai kérdéseit pedig felváltották a különféle szimulációk, a posztinternet és a posztigazság perspektívái.

A homotirannus árnyékában élni annyit jelent, mint rettegni a pusztítás beláthatatlan következményeitől, az enyészettő apokaliptikus városrészletek és az azokat körbefonó tájszeletek most is madártávlatból jelennek meg a manipulált műholdfelvételek után készült festményeken. Baranyai témafelvetésének monumentalitására vászonképeinek mérete is utal. A vaskosan, több rétegben felhordott olajfestéktől művei nem pusztán térbeli mélységet, de drámai, megrendítő hatást is keltenek. Baranyai különleges festészeti technikával dolgozik, foltrendszerekből, apró elemek egymásra építéséből alkotja a térből mintegy kiugró, expresszív műveit, s tárja elénk illuzórikus tájait. A Homotirannus árnyékában sorozat amellett, hogy Baranyai festői nagyságát bizonyítja, az emberi kultúra és a modern barbarizmus közötti feszült viszonyra is felhívja figyelmünket. Baranyai Levente Budapesten él és dolgozik. Deák erika galéria. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen diplomázott 1994-ben. Művei megtalálhatóak a legjelentősebb hazai és nemzetközi magán és közgyűjteményekben.

Ikon: Néha Az Óceánnal Merülök

Sztefanu Marina: A három évvel korábban készült Éden-projekt ből emeltem át néhány darabot, és adtam hozzá újakat, sűrűbbé és több síkban elhelyezkedővé téve a "dzsungelt". Aljnövényzet, cserje-szint, magasra nyúló fák, na meg a színes lufik, amik szintén felfelé emelik az egészet. Régóta visszatérő elem nálam valamiféle vágyott világ megjelenítése. Korábban készítettem egészen kicsi dobozokat is ezzel a dzsungeles, zöld témával, pl. Revizor - a kritikai portál.. Missing Malaysia plane címmel, de van, hogy arra vágyom, hogy ez a téma besétálható, körbejárható legyen. R: Mennyire efemer darabok ezek? Meddig élnek ezek a papírnövények, papírtárgyak? SzM: A papírt festem, stencilezem, illetve viasz-batikolom, azaz festékrétegek közé viaszpöttyöket vagy csíkokat teszek, majd belevasalom a papírba. Ha a viasz beleivódik a rostok közé, a papír sokkal időtállóbb lesz, elképesztően bírja a strapát, és jól tudom formázni, alakítani. Azért szeretem ezt az anyagot, mert nagyon sokrétűen felhasználható, könnyen beszerezhető, egyszerű, de mégis nemes.

Az én képeim talán leginkább Marina installációjával állnak leginkább párbeszédben. R: A festett dombokon tekergőző növény a fantázia termékének tűnik, pedig – ha jól tudom - egy valós, sivatagi túlélő-növény ihlette. KM: Korábban többször festettem pálmafákat, mediterrán növényzetet, de aztán ahogy változtak az idők, meg az is, ahogy gondolkodom a világ sorsáról, kezdtem más növényt keresni. A neten utánanéztem "csúnya növényeknek", úgy akadtam rá egy dél-afrikai növény, a velvícsia képére. Ez egy rendkívül szívós, akár több száz évig is élő növény, ami két hosszú levélkart ereszt a homokba, hogy ezekkel felszívja az utolsó sivatagi páracseppet is. Amiket olvastam róla, az megszépítette a szememben. A galériában látható három képem egy sorozat darabjai, amit folytatok még. Kalán Viktória: Egy nő A harmadik kiállító, a Pécsett végzett és jelenleg Kecskeméten élő Kalán Viktória is sorozatban gondolkodik; egy nő testét festi, sokszor, sokféleképpen. Esterházy Egy nő című könyve ihlette és vezeti; 97 darabosra tervezi a sorozatot, ebből látható a 47-es, a 61-es és a 86-os számot viselő kép.

Maj Ajna Nyerte A Deák Erika Galéria Kurátori Pályázatát - Artportal.Hu

Az egyes festmények kapcsán ugyanis felmerülhetnek a romantika vitális, pánpszichikus kozmoszán túl a szürrealisták, a posztkonceptuális és a posztmediális festészet csodái is. Láthatunk fura (weird) és kísérteties (uncanny) alakokat, megfoghatatlan, a képernyő és a valóság között vibráló tereket, és – egészen közelről nézve – apró festék kristályokat is, amelyekből az emberi elme összerakja az élményhez és a túléléshez szükséges illúzióit. Ami az új, poszthumanista materializmus szempontjából különösen érdekes, az az, hogy éppen az illúzió kritikai vizsgálata, a képek és a motívumok oldása és dekonstruálása válik a mai festészet legizgalmasabb momentumává. Innen nézve Szűcs Attila egyik jellegzetes festménye, a Kikristályosodó szén olyan, mintha magát a káoszt és a teremtést jelenítené meg, avagy a dolgok fortyogó, pulzáló működését, ami nemcsak az emberi elme poszthumanista allegóriája, de a Föld szénalapú kultúrájának szimbóluma is lehet. Hornyik Sándor A galéria augusztusban zárva tart, de a tárlat előzetes bejelentkezés után megtekinthető.

Mindemellett minden korábbinál erőteljesebbé vált a diszkurzív és a kézzelfogható, a virtuális és az aktuális valóság közötti katasztrófikus feszültség is, ami egy valódi, biológiai és politikai apokalipszis (ökológiai és gazdasági összeomlás) rémképét vetíti előre. A létező dolgok természetére fókuszáló spekulatív realizmus és az abból kiinduló sötét ökológia perspektívájában a kiutat mindebből nem az utópiák (a világ és az emberi gondolkodás nagyléptékű átformálása) irányába kell keresnünk, hanem inkább illúzióink természetének pontosabb – fizikai és biológiai értelemben is teljesebb – megértése felé kellene elmozdulnunk. A sötét ökológia és a spekulatív realizmus nagyon szereti a romantikát, élvezetét leli a pánpszichizmusban (ami lélekkel és szellemmel ruházza fel az organikus és az anorganikus világot is) és a holisztikus perspektívákban, amelyeket a technokapitalizmus és a modern természettudomány elvárásainak megfelelően kellőképpen modernizál is. Ennek az egyszerre hipermodern (kognitív tudomány, neurobiológia, genetika) és mégis varázslatos (Max Weber és André Breton felfogásában) teoretikus térnek a vizuális megfelelőjét vélem felfedezni Szűcs Attila festészetében.

Monday, 5 August 2024

Elekes Térkő Kft