Borbás Marcsi Túrós Batyu, Szinyei-Kiállítás Nyílt A Kecskeméti Bozsó Gyűjteményben - Montázsmagazin

Értékelés: 45 szavazatból Az aktuális rész ismertetője: Marcsi egy igazán érdekes nevű desszertet készít, kunsági széllelbéleltet. A vendége ismét Ildikó lesz a szomszédból, aki elárulja a tökéletes túrógombóc titkát. A műsor ismertetése: A főzés tudományát, a háztartási praktikákat, családi recepteket tovább adjuk generációról generációra. Ennek nem az evés a lényege, hanem sokkal inkább az érzelmi és kulturális háttere. Túrós batyu és lekváros bukta | egy.hu. A Duna csatornán vasárnaponként jelentkező műsor háziasszonya arra buzdítja a fiatalokat, hogy süssenek-főzzenek minél többet szeretteiknek és vigyék tovább a családi recepteket. Minden adásban újabb ételeket ismerhetünk meg Borbás Marcsi szakácskönyvéből, persze a recept nem szentírás, hiszen ahány ház, annyi szokás, de abban megegyezhetünk, hogy a konyha, a család biztos találkozási pontja, ezért itt lehet a legtöbbet átadni hagyományainkból egymásnak. A közmédia új gasztro magazinja a régi idők finomabbnál finomabb ízeit idézi meg és közben a sütés-főzés rejtelmeibe is beavatja a nézőket, hiszen a legfontosabb szakács, Te vagy!

• Túrós batyu és lekváros bukta | egy.hu
• Szinyei merse pal kepek 1
• Szinyei merse pál képek
• Szinyei merse pal kepek teljes film

TÚRÓS Batyu ÉS LekvÁRos Bukta | Egy.Hu

Az első részt nagyjából 1/2 centiméter vékonyságúra nyújtjuk ki, majd kb. 7x7 centiméteres négyszögeket vágunk belőlük. Próbáljuk annyi részre osztani, hogy a bukták kitöltsék a tepsinket. Ezután mindegyiket megtöltjük a lekvárral, és kizsírozott tepsibe rakjuk őket szorosan egymás mellé. Figyelünk, hogy a hajtás mindig alulra kerüljön. A túrós változatnál is hasonlóan járunk el, de azt hagyományosan másképp formázzuk. Miután rátettük a tészták közepére a túrótölteléket, mindegyik négyszögnek összefogjuk a négy csücskét, középre hajtjuk, és egy kicsit megcsavarjuk, miközben összecsippentjük. Ezeket úgy rakjuk be a tepsibe, hogy ne érjenek össze. További 15 percig szobahőmérsékleten kelesztjük a buktákat. Ha már szépen felkeltek, a tetejüket megkenjük felvert tojással, majd 180 °C-ra előmelegített sütőben addig sütjük őket, amíg szép aranybarnák nem lesznek. Tökéletes egy tartalmas jókai bableves vagy egy lakodalmi csibeleves után!

A megkelt tésztát lisztezett deszkára borítom, majd kb. 3 mm vastag négyzet alakra nyújtom. 10x10 cm-es négyzetekre vágom, a közepükre teszek egy-egy kanállal a töltelékből. A négyzetek sarkait középen összefogom, csavarok rajta egyet: Sütőpapírral bélelet tepsire sorakoztatom őket, hagyom kb. 20 percig pihenni, végül lekenem felvert tojással a batyukat. 180 fokra előmelegített sütőben sütöm kb. 15 percig.

Az Allee pontosan egy ilyen közösségi tér, találkozóhely, és azért indítottunk tavaly év végén pályázatot képző- és iparművészek körében, hogy a fődíj részeként bevásárlóközpontunk megújulásának egyik leglátványosabb elemét, a Staccato alumínium-mozaikokból épülő óriásinstallációját adjuk oda felületként a legjobb koncepciónak. A Staccato egyszerre tisztelgés Szinyei életműve előtt, de egyúttal egy önálló művészeti alkotás is, ugyanakkor a legszélesebb közönséget elérő grandiózus dekorációs elem – emelte ki Bernád Judit bevásárlóközpont igazgató. – Nagy örömünkre szolgált, hogy az Allee a mi pályaművünket választotta a Staccato pályázaton, hiszen XI. kerületi lakosként mi is sokszor megfordulunk az Allee bevásárlóközpontban. Az volt a célunk, hogy olyan képeket válasszunk munkáink alapjául, amik mindenki számára ismerősek lehetnek és a modern elemek hozzáadásával parafrazeálva még közelebb hozhassuk ezeket a képeket a mai élet nyüzsgéséhez. Az egyik leghíresebb magyar festő, Szinyei Merse Pál képei tökéletesen megfeleltek erre a célra, és nem utolsósorban vidám, életörömöt sugárzó hangulatot kölcsönöznek az Allee megújuló belső tereinek.

Szinyei Merse Pal Kepek 1

A munkásságának első szakaszában festett művei – Majális, Lilaruhás nő, Hóolvadás, Pacsirta, Léghajó – kulcsszerepet játszottak a modern magyar művészet megteremtésében – olvasható a kiállítás beharangozójában. Szinyei Merse Pál a magyar festészet első nagy koloristája. A festő ereje a tökéletes kompozíciókban, a képekből sugárzó üdeségben, a merész színhasználatban és a sajátos természetábrázolásban rejlett. A tájképfestészet (Szinyei kedvenc témája) a képzőművészet egyik mostoha gyereke, hiszen folyton ráaggatják, hogy unalmas, egyhangú és eseménytelen. Szinyei Merse Pál képei azonban a látszólagos mozdulatlanságuk ellenére is tele vannak élettel. A színnel mindent ki lehet fejezni. A régieknél látom, hogy pontos rajzot raktak fel elébb, a meztelen aktot, erre rajzolták a ruhát és legvégül a színeket. Mondhatnám, hogy talán épp ellenkezőleg szoktam eljárni. A szín, azt hiszem, a legnagyobb könnyebbség és a legjelentősebb dolog a festő kezében. – fogalmazott egykor a művész, aki számára a színhasználat jelentette az elsődleges kifejezési eszközt.

Szinyei Merse Pál Képek

1868-ban a kiváló pedagógus és történelmi festő, Karl Piloty növendéke lett, az ő tanácsára, valamint a barbizoniak és Courbet hatására kezdett a szabadban festeni, ahol a napfény, az atmoszféra változásainak rögzítésével kísérletezett, és 1869-re eljutott a plein air festészethez. A szabad levegőn megfigyelt fény- és színjelenségeket visszaadó festészeti irány magyar megteremtőjének tartott Szinyei Merse Pálról szólva Szinyei Merse Anna művészettörténész elmondta: a festő életútjába a legkorábbi és legkésőbbi képeinek segítségével nyerhetnek bepillantást az érdeklődők. Látható lesz például a közismert, az 1873-ban festett Majális című képének vázlata, ami jó kulcsot ad a nézőnek ahhoz, hogy Szinyei miből "fejlesztette ki" a nagyképet. A meg nem valósult nagy festmények esetében szomorú, hogy a kisebb vázlatait nem festette készre, ami nem véletlen, hiszen ez lényegében a Majálisra kapott negatív kritikákra adott válasza volt a festőnek - mondta a művészettörténész. Hozzátette, Szinyei nem festőcsoportokkal körülvéve vagy barátokkal dolgozott, hanem önmagában, ami akkoriban nagy szakmai bátorságra vallott, sőt, Ausztriában és Németországban sem voltak a hozzá hasonló technikával festő művészek.

Szinyei Merse Pal Kepek Teljes Film

A régieknél látom, hogy pontos rajzot raktak fel elébb, a meztelen aktot, erre rajzolták a ruhát és legvégül a színeket. Mondhatnám, hogy talán épp ellenkezőleg szoktam eljárni. A szín, azt hiszem, a legnagyobb könnyebbség és a legjelentősebb dolog a festő kezében. – fogalmazott egykor a művész, aki számára a színhasználat jelentette az elsődleges kifejezési eszközt. Annak ellenére, hogy a francia impresszionisták kortársa volt, tőlük teljesen függetlenül alkotott, önállóan fedezte fel a napfény formabontó és színalakító szerepét, a saját útján, saját művészi elképzeléseit követve tartott lépést az európai művészi áramlatokkal. A híres pipacsok mellett egyik kedvenc, tipikusan impresszionista motívuma a virágzó almafa volt. Lázár Béla művészeti író szerint "a természet őt csak akkor érdekeli, ha érzéseivel összeesik, tehát virágnyíláskor, napfényben". Meg kell hagyni, hogy van benne valami: Szinyei festményeit elnézve (különös tekintettel az 1882-es, az akt és a tájkép keresztezéséből született Pacsirta vagy 1910-es Parkban című képekre) az ember akarva-akaratlanul is sóvárog a tavasz után – pláne ebben a borús, téli időben... Az életművében szokatlan akt klasszikus témájával Szinyei korábbi, divatképnek gúnyolt, modern ruhás figurákat ábrázoló képei prózaiságát igyekezett kiküszöbölni – olvasható a kiállításon a Pacsirtáról.

A kortárs művek ebben az elrendezésben kissé leválnak a fő narratíváról. A Kép és kultusz című kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában február 13-ig látogatható. Fotók: Kultú László Gábor

Sunday, 14 July 2024

Nébih Bejelentési Kötelezettség